A CIG�NYOK MEGJELEN�SE A K�Z�PKORI MAGYARORSZ�GON

Megjelent a Cig�nysors. A cig�nys�g t�rt�neti m�ltja �s jelene c. konferenciak�tetben. P�cs, 2005. 15–19. p.

A hagyom�nyos t�rt�net�r�s ugyancsak hagyom�nyos els� k�rd�se mindig az els� megjelen�sre szokott vonatkozni. �gy van ez a cig�nyok eset�ben is: a k�rd�s az, hogy mikor kezdıd�tt meg ennek a n�pcsoportnak Magyarorsz�gra val� beteleped�se, azaz mikort�l kezdve sz�molhatunk itteni jelenl�t�kkel?

 

A r�gebbi t�rt�neti munk�k a megjelen�s idıpontj�t a lehetı legkor�bbra igyekeztek helyezni. A XVIII. sz�zadban sz�letett az az elk�pzel�s, hogy II. Andr�s kir�lynak a szentf�ldi keresztes hadj�rat�b�l hazat�rı csapataihoz csatlakozva �rkeztek az orsz�gba az els� cig�ny csoportok.1 Ezt az elk�pzel�st semmilyen forr�sadat sem bizony�tja; kialakul�s�nak nyilv�nval� oka mind�ssze annyi lehetett, hogy ez a keresztes hadj�rat volt az els� k�zvetlen kapcsolat Magyarorsz�g �s azon ter�let k�z�tt, ahol akkor felt�telezhetıen m�r felbukkanhattak cig�nyok. - M�lt sz�zadi elk�pzel�s, hogy IV. B�la �s Kun L�szl� kir�lyok uralkod�sa alatt m�r nemcsak laktak cig�nyok az orsz�gban, hanem az ezen uralkod�k �ltal viselt h�bor�knak is r�sztvev�i voltak. Alapja a felt�telez�snek nyilv�nval�an az lehetett, hogy a cig�nyok n�pneve Skandin�vi�ban megegyezik a tat�r n�pn�vvel; eszerint pedig csakis a tat�rokkal egy�tt �rkezhettek Magyarorsz�gra. Az elk�pzel�st l�tsz�lag forr�sadatok is t�mogatj�k: egyr�szt II. Ottok�r cseh kir�lynak 1260-ban a p�p�hoz �rott level�ben olvashat� azoknak a n�peknek a felsorol�sa, amelyek B�la kir�ly sereg�ben Csehorsz�gra t�madtak, s e n�pek k�z�tt a cig�ny is szerepel;2 m�sr�szt Kun L�szl� okleveleiben felbukkan a neugar n�pn�v, amelynek olvasata n�ger, a jelent�se pedig „s�t�tebb bırsz�n� ember”: ilyenek pedig akkor csakis a cig�nyok lehetettek Magyarorsz�gon.3 - A forr�skritika azonban kimutatta, hogy Ottok�r oklevel�ben a cig�ny („Gingari”, akkori olvasat szerint: Zingari) n�pn�v a Bulgari, azaz bolg�r n�pn�v f�lreolvas�sa, a neugarok pedig nem m�sok, mint a ny�g�rek, azaz a kir�lyi katonai k�s�ret kun sz�val megnevezett tagjai: azaz egyik n�pn�vnek sincsen semmi k�ze a cig�nyokhoz, teh�t nem bizony�tj�k e n�pcsoport jelenl�t�t az �rp�d-kori Magyarorsz�gon.

 

Mindezek ellen�re a mai kutat�k egy r�sze sem mondott le arr�l, hogy cig�nyokat tal�ljon a XIII. sz�zadi, s�t, a X–XI. sz�zadi K�rp�t-medenc�ben. �rveik azonban kimer�lnek abban, hogy a korabeli oklevelekben felbukkan� csoportneveket igyekeznek kapcsolatba hozni a cig�nyokkal: �gy p�ld�ul az izmaelit�k nev�t, mondv�n, hogy a cig�nyok olyan ter�letekr�l �rkeztek, ahol az iszl�m �llamvall�s volt; vagy a „pog�ny” megjel�l�st azon az alapon, hogy �vsz�zadokkal k�sıbb N�metalf�ld�n a cig�nyokat nevezt�k pog�nyoknak (Heiden).4

 

Tal�n nemsz�ks�ges bizony�tani, hogy a n�pneveknek az effajta �sszekapcsol�sa semmilyen tudom�nyos k�vetkeztet�s levon�s�ra nem alkalmas. �szre kell venn�nk azonban, hogy a menn�l kor�bbi jelenl�t minden�ron val� bizony�t�s�nak a k�nyszere kapcsolatba hozhat� azzal a K�z�p-Eur�p�ra jellemzı t�vhittel, hogy egy n�pnek vagy n�pcsoportnak a korai (menn�l kor�bbi) megjelen�s valamilyen k�l�nleges elıjogokat biztos�t.

 

A forr�sokban szeg�ny korszakok t�rt�net�nek kutat�s�ban k�l�nleges szerepet szokott kapni a nyelvtudom�ny: �gy van ez a mi eset�nkben is. A m�lt sz�zadban figyelt fel a kutat�s arra a t�nyre, hogy a XIV. sz�zadt�l kezdve egyre gyakrabban bukkannak fel a forr�sokban az olyan hely- �s szem�lynevek, amelyek kapcsolatba hozhat�k a „cig�ny” n�pn�vvel. A telep�l�snevek k�z�l a Zempl�n v�rmegyei Cig�n(d) 1289-t�l, a K�z�p-Szolnok v�rmegyei Cig�nyvaja 1370-t�l, a Biharv�rmegyei k�t Cig�nyfalva k�z�l az egyik 1406-t�l, a m�sik a XVI. sz�zad v�g�t�l, a Kolozs v�rmegyei Cig�nyfalva 1496-t�l adatolhat�. Ami pedig a szem�lyneveket illeti: az oklevelekben 1315-t�l kezdve gyakran felbukkan� Cig�nyi csal�dn�v sz�rmaz�si helyre utal, teh�t nem val�di szem�lyn�v; 1378-t�l kezdve azonban tucatsz�m tal�lkozhatunk els�sorban a Dun�nt�lon, de az orsz�g m�s ter�letein is Cig�nynak olvashat� megk�l�nb�ztetı nevekkel, amelyek teh�t m�r val�di szem�lynevek.

 

M�rmost kutat�s egyik vonulata bizonyosnak veszi, hogy e nevek �s a cig�ny n�pn�v k�z�tt t�nyleges nyelvi kapcsolat, �s ennek k�vetkezt�ben t�rt�neti kapcsolat is van; vagy m�s szavakkal: a cig�ny n�pn�vvel �sszef�gg�sbe hozhat� telep�l�seken val�ban cig�nyok laktak, az ilyen jelleg� szem�lyneveket pedig cig�ny etnikumhoz tartoz� szem�lyek viseltek.5 Mindez t�rt�neti szempontb�l azt jelenten�, hogy a XIII. sz�zad v�g�tıl, vagy legal�bb a XIV. sz�zad elej�tıl bizony�that� a cig�nyok jelenl�te Magyarorsz�gon.

 

A kutat�s m�sik vonulata6 ezzel szemben nem fogadja el felt�tlen�l a mondott telep�l�s- �s szem�lynevek, valamint a cig�ny n�pn�v k�z�tti nyelvi kapcsolatot, m�gpedig az�rt nem, mert az elıbbiek m�s szavakb�l is sz�rmazhatnak. A szavakat alkot� hangoknak ugyanis nemcsak a sz�ma, hanem �sszekapcsol�d�saiknak a lehetıs�ge is korl�tozott, enn�lfogva nagy a val�sz�n�s�ge a hasonl� vagy az egyforma hangz�s�, de teljesen k�l�nb�zı jelent�s� szavaknak, nem besz�lve arr�l, hogy a nyelv hajlamos az ilyenek �t�rtelmez�s�re. A nyelvi bizony�t�kok teh�t csak akkor fogadhat�k el t�rt�neti bizony�t�koknak, ha azok m�s t�rt�neti t�nyeknek sem mondanak ellent, illetve, ha azokat m�s t�rt�neti t�nyek is al�t�masztj�k.

 

M�rpedig k�zvetlen forr�s nem eml�t ekkor cig�nyokat Magyarorsz�gon �s a legut�bbi idıkig nem akadt p�lda arra, hogy egy telep�l�st teljes eg�sz�ben vagy nagyobb r�szben cig�nyok laktak volna, a Cig�ny szem�lyneveket pedig olyan t�rsadalmi �llapot� szem�lyek viselt�k, akikrıl elk�pzelhetetlen a cig�ny sz�rmaz�s (p�ld�ul birtokos nemesek, holott a k�sıbbi �vsz�zadokb�l sincs egyetlen p�lda sem arra, hogy cig�ny ember nemess�get szerzett volna). A nevek teh�t �nmagukban nem bizony�tj�k a cig�nyok XV. sz�zad elıtti magyarorsz�gi jelenl�t�t. Ez azt �rvel�st l�nyeg�ben el kell fogadnunk, b�r – mint l�tni fogjuk – a dolog kor�ntsem ilyen egyszer�.

 

F�k�ppen a nyelv�szeti �rveknek ez az elvet�se, de term�szetesen a kor�bbi kutat�sokra jellemzı, elıbb bemutatott kritik�tlans�g is eredm�nyezte annak a leg�jabb ir�nyzatnak a l�trej�tt�t, amely az els�, 1416-b�l sz�rmaz� hiteles adatot fogadja el a cig�nyok Magyarorsz�gon val� jelenl�t�nek bizony�t�kak�nt, s ezt a d�tumot megelızıen egy�ltal�n nem sz�mol az orsz�g ter�let�n cig�nyokkal, eg�szen a sz�zad m�sodik fel�ig pedig oly kicsire becs�li az orsz�g ter�let�re �rkez�k sz�m�t, hogy gyakorlatilag figyelmen k�v�l hagyhat�nak �t�li a jelenl�tet.7

 

Ez az adat egy�bk�nt Brass� v�ros sz�mad�sk�nyv�bıl val� �s elmondja, hogy a v�ros vezetıs�ge bizonyos Emaus �rnak �s a vele egy�tt utaz� egyiptomiaknak alamizsn�t utalt ki a p�nzt�rb�l. - Ezzel a jogosan hiperkritikusnak nevezhetı �ll�sponttal kapcsolatban meg kell �llap�tanunk, hogy legfıbb hib�ja: �rveit a hallgat�sb�l veszi, vagyis az�rt nem fogadja el, illetve becs�li kev�sre a cig�nyok jelenl�t�t a XIV–XV. sz�zadi Magyarorsz�gon, mert nem eml�tik ıket az oklevelek �s egy�b forr�sok. Ennek az �rvel�si m�dszernek a s�lya �ltal�ban v�ve is csek�lyebb a tudom�nyos kutat�sban, �s k�l�n�sen a cig�nyok eset�ben nem lehet minden m�st kiz�rva alkalmazni, hiszen tudjuk: a k�z�pkorb�l fennmaradt �rott sz�vegek t�lnyom� t�bbs�ge feud�lis jogokat biztos�t� oklev�l – m�rpedig az orsz�gba besziv�rg� cig�ny csoportok nem rendelkezv�n ilyen jogokkal (nem voltak p�ld�ul f�ldbirtokaik, amelyek hat�rai miatt pereskedni�k kellett volna a szomsz�daikkal), nem is v�rhat�, hogy l�pten-nyomon felbukkanjanak ezekben az oklevelekben.

 

Ha kapcsolatba ker�ltek k�rnyezet�kkel, az legt�bbsz�r valamilyen - ahogyan ma mondan�nk – alkalmi munka elv�gz�se volt: �s val�ban, a v�rosi sz�mad�sk�nyvek s�r�n sz�lnak is ilyesmi�rt tett kifizet�sekrıl. Hogy ezek az ut�bbi adatok pedig mi�rt �ppen a XV. sz�zad m�sodik fel�tıl szaporodnak meg, annak az oka szint�n egyszer�: kor�bbi sz�mad�sk�nyvek nem maradtak fenn.

 

M�g egy elvi neh�zs�g jelentkezik ezzel az �ll�sponttal szemben. �gy gondoljuk, az „elsı eml�t�s �vsz�ma” t�pus� adatok nem k�pezhetnek �les v�laszt�vonalat a t�rt�neti folyamatokban, ahogyan p�ld�ul egy telep�l�s sem csak akkort�l kezdve l�tezik, amikor neve elısz�r bukkan fel oklev�lben. K�l�n�sen igaz a cig�nyokra n�zve, akiknek kisebb csoportjaik ak�r �vtizedekkel a fentebb mondott els� hiteles eml�t�s idıpontja elıtt is megjelenhettek az orsz�gban – csak �ppen nem ker�ltek olyan kapcsolatba a hat�s�gokkal, hogy annak �r�sos nyoma maradt volna. Lehet, hogy elsı csoportjaik �ppen olyan felt�n�st keltettek Magyarorsz�gon is, mint a nyugat-eur�pai v�rosokban - a hazai v�rosk�nyvek azonban, ha egy�ltal�n fennmaradtak ebbıl az id�szakb�l, m�gsem sz�lnak r�luk, mert a jegyz�k c�lja nem az ilyesfajta esem�nyeknek az ut�korra val� hagyom�nyoz�sa volt.

 

A hallgat�s, a „negat�v adat” teh�t nem felt�tlen bizony�t�k. Mindez term�szetesen csak akkor lehet igaz, ha pozit�v adatokkal is rendelkezik a kutat�s. Az al�bbiakban teh�t l�ssuk: vannak-e olyan jelek, amelyek alapj�n komolyan fel lehet t�telezni a cig�nyok jelenl�t�t az 1410-es �vek elıtt Magyarorsz�gon?

 

A k�z�pkori Magyarorsz�g geopolitikai helyzete eleve felt�telezi, hogy a Balk�n �szaki ter�letei felıl (ahol forr�sadatokkal igazolhat�an a XIV. sz�zadban m�r jelen vannak a cig�nyok) Nyugat-Eur�pa fel� (ahol ugyancsak forr�sadatok bizonys�ga szerint az 1410-es �vektıl kezdve m�r nagyon sok helyen felt�nnek csoportjaik,8 ahogyan Lengyelorsz�gban is e sz�zad elej�n tal�lkozunk az els�, a cig�nyokra vonatkoztathat� adatokkal9) vezetı �tvonalak �rintik ter�let�t. Az ak�r a d�lszl�v ter�letekrıl, ak�r a rom�n fejedelems�gekbıl indul� cig�ny csoportok teh�t sokkal nagyobb val�sz�n�s�ggel Magyarorsz�gon kereszt�l jutottak el Nyugat-Eur�p�ba, mint b�rmilyen m�s �tvonalon, p�ld�ul Moldv�n �s Lengyelorsz�gon �t - b�r term�szetesen ez ut�bbi sem z�rhat� ki. A korabeli magyar viszonyok pedig �ppen annyira, ha nem jobban megfeleltek a saj�tos �letm�dot folytat� cig�nyoknak, mint a nyugat-eur�paiak. Mivel semmi okunk nincs felt�telezni, hogy a v�ndorl�s c�lpontjai eleve a n�met vagy a m�g t�volabbi ter�letek voltak (egy�ltal�n: c�ltudatoss�got sem igen t�telezhet�nk fel e v�ndorl�s eset�ben), ez�rt igen nagy biztons�ggal kijelenthetj�k, hogy a Nyugat-Eur�p�ban a XV. sz�zad elej�n hirtelen megjelenı cig�nyok kor�bban Magyarorsz�gon k�boroltak.

 

T�mogatj�k-e ezt a felt�telez�st pozit�v adatok? �gy gondoljuk, igen. Ami p�ld�ul az eml�tett nyelvi adatokat illeti, a Cig�ny n�pn�vvel kapcsolatba hozhat� szem�lynevek egy�rtelm�en arr�l tan�skodnak, hogy a XIV. sz�zad v�g�n Magyarorsz�gon az emberek m�r kapcsolatba ker�ltek a cig�nyokkal. Igen sokan tudhatt�k ugyanis, hogy ki a cig�ny, s hogy milyen k�lsı vagy belsı tulajdons�gokkal rendelkezik, ha ezzel a ragadv�nyn�vvel k�l�nb�ztettek meg egyeseket, akiknek nem is kellett felt�tlen�l cig�nyoknak lenni�k. A Cig�ny megk�l�nb�ztet� nevet a k�z�pkorban felt�n�en sok nemes viseli, akiknek cig�ny sz�rmaz�sa t�rsadalomt�rt�neti okok miatt ugyan t�bb, mint k�ts�ges – �mde �ppen a nemesek eset�ben tal�lkozunk az �gynevezett „nem h�zelg�” n�vad�ssal, azaz, hogy a megk�l�nb�ztet�st szolg�l� ragadv�nyn�v viselıj�nek nem felt�tlen�l j� tulajdons�gaira utal. Ha teh�t b�rki is viseli a k�z�pkorban a Cig�ny nevet, abb�l cig�ny sz�rmaz�sa ugyan nem k�vetkezik, az viszont igen, hogy a k�rnyezete j�l ismerte a cig�nyokat, tal�n mindennapos kapcsolatban is volt vel�k. Szempontunkb�l pedig mindegy, hogy cig�ny sz�rmaz�sra, vagy ennek a n�pnek az ismeret�re utalnak-e a vezet�knevek: mindenk�ppen azt bizony�tj�k, hogy a cig�nyok a XIV. sz�zad m�sodik fel�ben m�r ismertek voltak Magyarorsz�gon.10

 

M�lt sz�zadi szerzık eml�tenek egy adatot, amely erıs�ten� ezt a t�nyt: eszerint M�ria kir�lyn� az 1380-as �vekben Di�sgy�rben oklevelet adott ki cig�nyok sz�m�ra. Az adat azonban nem ellenırizhetı, mivel a legalaposabb kutat�s sem tudta megtal�lni a hivatkozott oklevelet, amelynek l�te �gy erısen k�ts�gbe vonhat�. E kutat�s sor�n viszont elıker�lt egy m�sik oklev�l,11 amelyet Erzs�bet kir�lyn� adott ki 1384. �prilis 18-�n Bud�n, s amelynek t�rgya egy igen furcsa el�jog. A ny�lt lev�l ugyanis a kir�lyn�nak a gimesi v�rhoz tartoz� Eztwerfalwa birtokba va- l� jobb�gyait helyezi a mondott v�r v�rnagy�nak �s tiszttart�j�nak a joghat�s�ga al�, megtiltv�n, hogy m�s hat�s�gok �t�lkezzenek e jobb�gyok f�l�tt, akik „�lelm�k megszerz�se v�gett szerte az orsz�g vid�kein dolgaikkal k�borolv�n” jutnak el mindenfel� a telep�l�sekre �s birtokokra, ahol olykor m�sok v�tkei miatt is el szokt�k fogni ıket. Kik lehettek vajon ezek a szerte k�borl� �s v�tkeket elk�vet� - olyannyira, hogy m�g m�sok v�tkeivel is �ket gyan�s�tj�k - emberek? Az oklev�l nem nevezi meg �ket: �letm�djuk le�r�sa azonban mindenk�ppen a cig�nyokra illik. Ennek a „jobb�gy” terminus sem mond ellent, hiszen vil�gos, hogy e kifejez�s itt egyszer�en csak alattval�t jelent �s nem t�rsadalmi �llapotot kifejezı kateg�ria.

 

Egy m�sik, ugyanazon a napon kelt oklev�l tal�n a kiv�lts�g h�tter�t is magyar�zza. A kir�lyn� ugyanis ezzel az oklev�llel v�delmet, illetve k�l�nf�le mentess�geket �s szabads�gokat �g�r azok sz�m�ra, akik a Gimes v�r�hoz tartoz� lakatlan Esztmerfalva faluban akarnak letelepedni. Nem elk�pzelhetetlen teh�t, hogy az ottani letelep�t�sre kiszemeltek k�z�tt cig�nyok is voltak, akik kor�bbi k�borl�saik k�zben v�tkeket k�vettek el, s a b�ntet�st�l val� menek�l�s �rdek�ben a gimesi v�r joghat�s�g�t is v�llalt�k.

Term�szetesen tudjuk, hogy ez az adat nem teljes �rt�k�: a lehetıs�g azonban, hogy e szokatlan �letm�d� csoportban tal�n cig�nyokat kell l�tni, arra figyelmeztet, hogy a f�ldrajzi �s nyelvi megfontol�sokat komolyan kell venn�nk, s ezek alapj�n a cig�nyok magyarorsz�gi megjelen�s�t a XIV. sz�zad m�sodik fel�re kell tenn�nk – an�lk�l, hogy ez a megjelen�s egyelıre konkr�t �vsz�mhoz lenne kapcsolhat�.

 

1 Enessei Gy�rgy: A’ tzig�n nemzetnek igazi eredete. Kom�rom, 1798. 25–26. p.

 

2 Heiczinger J�nos: Fejezetek a cig�nyk�rd�s alakul�s�r�l. In Fej�r megyei t�rt�neti �vk�nyv, 12. Sz�kesfeh�rv�r, 1978. 172. p.

 

3 Enessei, 1798. 26. p.

 

4 Gilsenbach, Reimar: Weltchronik der Zigeuner. Teil 1: Von den Anf�ngen bis 1599. Studien

 

zur Tsiganologie und Folkloristik 10. Frankfurt am Main, 1994. 23–24, 26–28. �s 30–31. p.

 

5 Lehoczky Tivadar: �j adat czig�nyaink t�rt�net�hez. Sz�zadok, 1894. 827–828. p. Rost�s-Farkas Gy�rgy-Karsai Ervin: A cig�nyok t�rt�nete. Budapest, 1992. 39. p.

 

6 Feh�rt�i Katalin: A k�z�pkori cig�ny helynevek �s szem�lynevek. N�vtani �rtes�tı, 12. sz. 1987. 5–17. p.

 

7 Nagy P�l: A magyarorsz�gi cig�nyok t�rt�nete a rendi t�rsadalom kor�ban. Kaposv�r, 1998. 31–56. p.

 

8 Fraser, sir Angus: A cig�nyok. Budapest, 1996. 66. p.

 

9 Mr�z, Lech: Dzieje Cygan�w – Rom�w w Rzeczpospolitej XV–XVIII. Warszawa, 2001. 19–20. p.

 

10 T�th P�ter: A cig�nyok t�rt�nete Magyarorsz�gon a feudalizmus kor�ban. In: Bevezet�s a magyarorsz�gi cig�nys�g kult�r�j�ba. CD-ROM. Budapest, 1996.

11 S�ttı Szil�rd: Az Anjou-Magyarorsz�g alkonya. I–II. k�tet. Szeged, 2003. II. k�tet, 62–64. p