http://refeklezsiak.gportal.hu
http://refeklezsiak.gportal.hu

www.istvandi.ref.hu www.kalmancsa.ref.hu www.darany.ref.hu www.homokszentgyogy.ref.hu

                          Istvándi                                                        Kálmáncsa                                    Darány                Homokszentgyörgy                                                                                                                                                                                                                                                              

    E Honlap a Gyülekezetek 2008. 12. 18. - 2015. 10. 27. életét, szolgálatát mutatja be.                                   

Nyugdíjba mentem - a Honlapot lezártam.

 

 

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.

 

DARÁNY cimere és honlapja

 www.darany.ref.hu

darany@reformatus.hu

 

 

DARÁNY

Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.

A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.

A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál. 

 

Református Gyülekezet Darány 7988

 

Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány

 

Darányi képek

 

HOMOKSZENTGYÖRGY cimere és honlapja

 www.

homokszentgyorgy.ref.hu 


homokszentgyorgy@
reformatus.hu
 

Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537

 

Homokszentgyörgyi képek

 

HOMOKSZENTGYÖRGY

Esperesi székhely is volt között,  Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész.  Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.

A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.

 

 

Hallgassuk és nézzük !

 

Interjuk, Cikkek, Írások

 

ISTVÁNDI cimere és honlapja

 www.istvandi.ref.hu

istvandi@reformatus.hu

 

 

Református Gyülekezet Istvándi 7987

 

ISTVÁNDI

A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.

Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt. 

Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.

 

 

Istvándi képek

 

KÁLMÁNCSA cimere, honlapja

 www.kalmancsa.ref.hu

kalmancsa@reformatus.hu

 

 

KÁLMÁNCSA.  

Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.

Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."

 

 

Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538

 

Kálmáncsai képek

 

Ajánlom

 

1 Házon belül

 Református Egyház


Dunántuli Református Kántorképző

 

 
4. Cigányok megjelenése a középkori Magyarországon CIGÁNYSORS. Pécs 2005.

A CIGÁNYOK MEGJELENÉSE A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON


Megjelent a Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene c. konferenciakötetben. Pécs, 2005. 15–19. p.

A hagyományos történetírás ugyancsak hagyományos első kérdése mindig az első megjelenésre szokott vonatkozni. Így van ez a cigányok esetében is: a kérdés az, hogy mikor kezdıdött meg ennek a népcsoportnak Magyarországra való betelepedése, azaz mikortól kezdve számolhatunk itteni jelenlétükkel?

 

A régebbi történeti munkák a megjelenés idıpontját a lehetı legkorábbra igyekeztek helyezni. A XVIII. században született az az elképzelés, hogy II. András királynak a szentföldi keresztes hadjáratából hazatérı csapataihoz csatlakozva érkeztek az országba az első cigány csoportok.1 Ezt az elképzelést semmilyen forrásadat sem bizonyítja; kialakulásának nyilvánvaló oka mindössze annyi lehetett, hogy ez a keresztes hadjárat volt az első közvetlen kapcsolat Magyarország és azon terület között, ahol akkor feltételezhetıen már felbukkanhattak cigányok. - Múlt századi elképzelés, hogy IV. Béla és Kun László királyok uralkodása alatt már nemcsak laktak cigányok az országban, hanem az ezen uralkodók által viselt háborúknak is résztvevői voltak. Alapja a feltételezésnek nyilvánvalóan az lehetett, hogy a cigányok népneve Skandináviában megegyezik a tatár népnévvel; eszerint pedig csakis a tatárokkal együtt érkezhettek Magyarországra. Az elképzelést látszólag forrásadatok is támogatják: egyrészt II. Ottokár cseh királynak 1260-ban a pápához írott levelében olvasható azoknak a népeknek a felsorolása, amelyek Béla király seregében Csehországra támadtak, s e népek között a cigány is szerepel;2 másrészt Kun László okleveleiben felbukkan a neugar népnév, amelynek olvasata néger, a jelentése pedig „sötétebb bırszínő ember”: ilyenek pedig akkor csakis a cigányok lehetettek Magyarországon.3 - A forráskritika azonban kimutatta, hogy Ottokár oklevelében a cigány („Gingari”, akkori olvasat szerint: Zingari) népnév a Bulgari, azaz bolgár népnév félreolvasása, a neugarok pedig nem mások, mint a nyögérek, azaz a királyi katonai kíséret kun szóval megnevezett tagjai: azaz egyik népnévnek sincsen semmi köze a cigányokhoz, tehát nem bizonyítják e népcsoport jelenlétét az Árpád-kori Magyarországon.

 

Mindezek ellenére a mai kutatók egy része sem mondott le arról, hogy cigányokat találjon a XIII. századi, sőt, a X–XI. századi Kárpát-medencében. Érveik azonban kimerülnek abban, hogy a korabeli oklevelekben felbukkanó csoportneveket igyekeznek kapcsolatba hozni a cigányokkal: így például az izmaeliták nevét, mondván, hogy a cigányok olyan területekről érkeztek, ahol az iszlám államvallás volt; vagy a „pogány” megjelölést azon az alapon, hogy évszázadokkal késıbb Németalföldön a cigányokat nevezték pogányoknak (Heiden).4

 

Talán nemszükséges bizonyítani, hogy a népneveknek az effajta összekapcsolása semmilyen tudományos következtetés levonására nem alkalmas. Észre kell vennünk azonban, hogy a mennél korábbi jelenlét mindenáron való bizonyításának a kényszere kapcsolatba hozható azzal a Közép-Európára jellemzı tévhittel, hogy egy népnek vagy népcsoportnak a korai (mennél korábbi) megjelenés valamilyen különleges elıjogokat biztosít.

 

A forrásokban szegény korszakok történetének kutatásában különleges szerepet szokott kapni a nyelvtudomány: így van ez a mi esetünkben is. A múlt században figyelt fel a kutatás arra a tényre, hogy a XIV. századtól kezdve egyre gyakrabban bukkannak fel a forrásokban az olyan hely- és személynevek, amelyek kapcsolatba hozhatók a „cigány” népnévvel. A településnevek közül a Zemplén vármegyei Cigán(d) 1289-től, a Közép-Szolnok vármegyei Cigányvaja 1370-től, a Biharvármegyei két Cigányfalva közül az egyik 1406-tól, a másik a XVI. század végétől, a Kolozs vármegyei Cigányfalva 1496-tól adatolható. Ami pedig a személyneveket illeti: az oklevelekben 1315-től kezdve gyakran felbukkanó Cigányi családnév származási helyre utal, tehát nem valódi személynév; 1378-tól kezdve azonban tucatszám találkozhatunk elsősorban a Dunántúlon, de az ország más területein is Cigánynak olvasható megkülönböztetı nevekkel, amelyek tehát már valódi személynevek.

 

Mármost kutatás egyik vonulata bizonyosnak veszi, hogy e nevek és a cigány népnév között tényleges nyelvi kapcsolat, és ennek következtében történeti kapcsolat is van; vagy más szavakkal: a cigány népnévvel összefüggésbe hozható településeken valóban cigányok laktak, az ilyen jellegő személyneveket pedig cigány etnikumhoz tartozó személyek viseltek.5 Mindez történeti szempontból azt jelentené, hogy a XIII. század végétıl, vagy legalább a XIV. század elejétıl bizonyítható a cigányok jelenléte Magyarországon.

 

A kutatás másik vonulata6 ezzel szemben nem fogadja el feltétlenül a mondott település- és személynevek, valamint a cigány népnév közötti nyelvi kapcsolatot, mégpedig azért nem, mert az elıbbiek más szavakból is származhatnak. A szavakat alkotó hangoknak ugyanis nemcsak a száma, hanem összekapcsolódásaiknak a lehetısége is korlátozott, ennélfogva nagy a valószínősége a hasonló vagy az egyforma hangzású, de teljesen különbözı jelentéső szavaknak, nem beszélve arról, hogy a nyelv hajlamos az ilyenek átértelmezésére. A nyelvi bizonyítékok tehát csak akkor fogadhatók el történeti bizonyítékoknak, ha azok más történeti tényeknek sem mondanak ellent, illetve, ha azokat más történeti tények is alátámasztják.

 

Márpedig közvetlen forrás nem említ ekkor cigányokat Magyarországon és a legutóbbi idıkig nem akadt példa arra, hogy egy települést teljes egészében vagy nagyobb részben cigányok laktak volna, a Cigány személyneveket pedig olyan társadalmi állapotú személyek viselték, akikrıl elképzelhetetlen a cigány származás (például birtokos nemesek, holott a késıbbi évszázadokból sincs egyetlen példa sem arra, hogy cigány ember nemességet szerzett volna). A nevek tehát önmagukban nem bizonyítják a cigányok XV. század elıtti magyarországi jelenlétét. Ez azt érvelést lényegében el kell fogadnunk, bár – mint látni fogjuk – a dolog korántsem ilyen egyszerű.

 

Főképpen a nyelvészeti érveknek ez az elvetése, de természetesen a korábbi kutatásokra jellemzı, elıbb bemutatott kritikátlanság is eredményezte annak a legújabb irányzatnak a létrejöttét, amely az első, 1416-ból származó hiteles adatot fogadja el a cigányok Magyarországon való jelenlétének bizonyítékaként, s ezt a dátumot megelızıen egyáltalán nem számol az ország területén cigányokkal, egészen a század második feléig pedig oly kicsire becsüli az ország területére érkezők számát, hogy gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatónak ítéli a jelenlétet.7

 

Ez az adat egyébként Brassó város számadáskönyvébıl való és elmondja, hogy a város vezetısége bizonyos Emaus úrnak és a vele együtt utazó egyiptomiaknak alamizsnát utalt ki a pénztárból. - Ezzel a jogosan hiperkritikusnak nevezhetı állásponttal kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy legfıbb hibája: érveit a hallgatásból veszi, vagyis azért nem fogadja el, illetve becsüli kevésre a cigányok jelenlétét a XIV–XV. századi Magyarországon, mert nem említik ıket az oklevelek és egyéb források. Ennek az érvelési módszernek a súlya általában véve is csekélyebb a tudományos kutatásban, és különösen a cigányok esetében nem lehet minden mást kizárva alkalmazni, hiszen tudjuk: a középkorból fennmaradt írott szövegek túlnyomó többsége feudális jogokat biztosító oklevél – márpedig az országba beszivárgó cigány csoportok nem rendelkezvén ilyen jogokkal (nem voltak például földbirtokaik, amelyek határai miatt pereskedniük kellett volna a szomszédaikkal), nem is várható, hogy lépten-nyomon felbukkanjanak ezekben az oklevelekben.

 

Ha kapcsolatba kerültek környezetükkel, az legtöbbször valamilyen - ahogyan ma mondanánk – alkalmi munka elvégzése volt: és valóban, a városi számadáskönyvek sőrőn szólnak is ilyesmiért tett kifizetésekrıl. Hogy ezek az utóbbi adatok pedig miért éppen a XV. század második felétıl szaporodnak meg, annak az oka szintén egyszerő: korábbi számadáskönyvek nem maradtak fenn.

 

Még egy elvi nehézség jelentkezik ezzel az állásponttal szemben. Úgy gondoljuk, az „elsı említés évszáma” típusú adatok nem képezhetnek éles választóvonalat a történeti folyamatokban, ahogyan például egy település sem csak akkortól kezdve létezik, amikor neve elıször bukkan fel oklevélben. Különösen igaz a cigányokra nézve, akiknek kisebb csoportjaik akár évtizedekkel a fentebb mondott első hiteles említés idıpontja elıtt is megjelenhettek az országban – csak éppen nem kerültek olyan kapcsolatba a hatóságokkal, hogy annak írásos nyoma maradt volna. Lehet, hogy elsı csoportjaik éppen olyan feltőnést keltettek Magyarországon is, mint a nyugat-európai városokban - a hazai városkönyvek azonban, ha egyáltalán fennmaradtak ebbıl az időszakból, mégsem szólnak róluk, mert a jegyzők célja nem az ilyesfajta eseményeknek az utókorra való hagyományozása volt.

 

A hallgatás, a „negatív adat” tehát nem feltétlen bizonyíték. Mindez természetesen csak akkor lehet igaz, ha pozitív adatokkal is rendelkezik a kutatás. Az alábbiakban tehát lássuk: vannak-e olyan jelek, amelyek alapján komolyan fel lehet tételezni a cigányok jelenlétét az 1410-es évek elıtt Magyarországon?

 

A középkori Magyarország geopolitikai helyzete eleve feltételezi, hogy a Balkán északi területei felıl (ahol forrásadatokkal igazolhatóan a XIV. században már jelen vannak a cigányok) Nyugat-Európa felé (ahol ugyancsak forrásadatok bizonysága szerint az 1410-es évektıl kezdve már nagyon sok helyen feltőnnek csoportjaik,8 ahogyan Lengyelországban is e század elején találkozunk az első, a cigányokra vonatkoztatható adatokkal9) vezetı útvonalak érintik területét. Az akár a délszláv területekrıl, akár a román fejedelemségekbıl induló cigány csoportok tehát sokkal nagyobb valószínőséggel Magyarországon keresztül jutottak el Nyugat-Európába, mint bármilyen más útvonalon, például Moldván és Lengyelországon át - bár természetesen ez utóbbi sem zárható ki. A korabeli magyar viszonyok pedig éppen annyira, ha nem jobban megfeleltek a sajátos életmódot folytató cigányoknak, mint a nyugat-európaiak. Mivel semmi okunk nincs feltételezni, hogy a vándorlás célpontjai eleve a német vagy a még távolabbi területek voltak (egyáltalán: céltudatosságot sem igen tételezhetünk fel e vándorlás esetében), ezért igen nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a Nyugat-Európában a XV. század elején hirtelen megjelenı cigányok korábban Magyarországon kóboroltak.

 

Támogatják-e ezt a feltételezést pozitív adatok? Úgy gondoljuk, igen. Ami például az említett nyelvi adatokat illeti, a Cigány népnévvel kapcsolatba hozható személynevek egyértelmően arról tanúskodnak, hogy a XIV. század végén Magyarországon az emberek már kapcsolatba kerültek a cigányokkal. Igen sokan tudhatták ugyanis, hogy ki a cigány, s hogy milyen külsı vagy belsı tulajdonságokkal rendelkezik, ha ezzel a ragadványnévvel különböztettek meg egyeseket, akiknek nem is kellett feltétlenül cigányoknak lenniük. A Cigány megkülönböztető nevet a középkorban feltűnően sok nemes viseli, akiknek cigány származása társadalomtörténeti okok miatt ugyan több, mint kétséges – ámde éppen a nemesek esetében találkozunk az úgynevezett „nem hízelgő” névadással, azaz, hogy a megkülönböztetést szolgáló ragadványnév viselıjének nem feltétlenül jó tulajdonságaira utal. Ha tehát bárki is viseli a középkorban a Cigány nevet, abból cigány származása ugyan nem következik, az viszont igen, hogy a környezete jól ismerte a cigányokat, talán mindennapos kapcsolatban is volt velük. Szempontunkból pedig mindegy, hogy cigány származásra, vagy ennek a népnek az ismeretére utalnak-e a vezetéknevek: mindenképpen azt bizonyítják, hogy a cigányok a XIV. század második felében már ismertek voltak Magyarországon.10

 

Múlt századi szerzık említenek egy adatot, amely erısítené ezt a tényt: eszerint Mária királyné az 1380-as években Diósgyőrben oklevelet adott ki cigányok számára. Az adat azonban nem ellenırizhetı, mivel a legalaposabb kutatás sem tudta megtalálni a hivatkozott oklevelet, amelynek léte így erısen kétségbe vonható. E kutatás során viszont elıkerült egy másik oklevél,11 amelyet Erzsébet királyné adott ki 1384. április 18-án Budán, s amelynek tárgya egy igen furcsa előjog. A nyílt levél ugyanis a királynénak a gimesi várhoz tartozó Eztwerfalwa birtokba va- ló jobbágyait helyezi a mondott vár várnagyának és tiszttartójának a joghatósága alá, megtiltván, hogy más hatóságok ítélkezzenek e jobbágyok fölött, akik „élelmük megszerzése végett szerte az ország vidékein dolgaikkal kóborolván” jutnak el mindenfelé a településekre és birtokokra, ahol olykor mások vétkei miatt is el szokták fogni ıket. Kik lehettek vajon ezek a szerte kóborló és vétkeket elkövető - olyannyira, hogy még mások vétkeivel is őket gyanúsítják - emberek? Az oklevél nem nevezi meg őket: életmódjuk leírása azonban mindenképpen a cigányokra illik. Ennek a „jobbágy” terminus sem mond ellent, hiszen világos, hogy e kifejezés itt egyszerően csak alattvalót jelent és nem társadalmi állapotot kifejezı kategória.

 

Egy másik, ugyanazon a napon kelt oklevél talán a kiváltság hátterét is magyarázza. A királyné ugyanis ezzel az oklevéllel védelmet, illetve különféle mentességeket és szabadságokat ígér azok számára, akik a Gimes várához tartozó lakatlan Esztmerfalva faluban akarnak letelepedni. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy az ottani letelepítésre kiszemeltek között cigányok is voltak, akik korábbi kóborlásaik közben vétkeket követtek el, s a büntetéstől való menekülés érdekében a gimesi vár joghatóságát is vállalták.

Természetesen tudjuk, hogy ez az adat nem teljes értékő: a lehetıség azonban, hogy e szokatlan életmódú csoportban talán cigányokat kell látni, arra figyelmeztet, hogy a földrajzi és nyelvi megfontolásokat komolyan kell vennünk, s ezek alapján a cigányok magyarországi megjelenését a XIV. század második felére kell tennünk – anélkül, hogy ez a megjelenés egyelıre konkrét évszámhoz lenne kapcsolható.

 

1 Enessei György: A’ tzigán nemzetnek igazi eredete. Komárom, 1798. 25–26. p.

 

2 Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról. In Fejér megyei történeti évkönyv, 12. Székesfehérvár, 1978. 172. p.

 

3 Enessei, 1798. 26. p.

 

4 Gilsenbach, Reimar: Weltchronik der Zigeuner. Teil 1: Von den Anfängen bis 1599. Studien

 

zur Tsiganologie und Folkloristik 10. Frankfurt am Main, 1994. 23–24, 26–28. és 30–31. p.

 

5 Lehoczky Tivadar: Új adat czigányaink történetéhez. Századok, 1894. 827–828. p. Rostás-Farkas György-Karsai Ervin: A cigányok története. Budapest, 1992. 39. p.

 

6 Fehértói Katalin: A középkori cigány helynevek és személynevek. Névtani Értesítı, 12. sz. 1987. 5–17. p.

 

7 Nagy Pál: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Kaposvár, 1998. 31–56. p.

 

8 Fraser, sir Angus: A cigányok. Budapest, 1996. 66. p.

 

9 Mróz, Lech: Dzieje Cyganów – Romów w Rzeczpospolitej XV–XVIII. Warszawa, 2001. 19–20. p.

 

10 Tóth Péter: A cigányok története Magyarországon a feudalizmus korában. In: Bevezetés a magyarországi cigányság kultúrájába. CD-ROM. Budapest, 1996.

11 Süttı Szilárd: Az Anjou-Magyarország alkonya. I–II. kötet. Szeged, 2003. II. kötet, 62–64. p

 
 

Kálvin

 

Egyházkerület lapja

 

Dunántúli Református Lap 2009 - 2015 - Húsz  írás a Gyülekezetek életéről

 

 

Reformálta Szent Eklézsiák

 

SOMOGYORSZÁG

 

Somogyi Református Egyházmegye

Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár

http://www.csvmrg.hu

 

 

Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban

Hát, múzsáknak szentelt

     Kies tartomány!
     Íly számkivetve volt
     Nálad minden tudomány?
     Hát csak sertést nevelt-é
     Itt a makk s haraszt?
     Hát csak kanásznak termett
     A somogysági paraszt?
     Istenem!
     Senki sem
     Vette észbe,
     Hogy e részbe
     Árva még Somogy!

Hány jó ész lett vaddá,
     Hogy nem mívelték?
     Hány polgár búnyikká?
     Hogy jóba nem nevelték!
     Dudva lenne a dudvák
     Közt az ananász:
     Kanász marad akinek
     A nevelője kanász.
     Hát már, hogy
     A Somogy
     - ily tudatlan,
     Formálatlan,
     Kié a hiba?

Debrecen és Patak
     Messze estenek
     Ide, hol a múzsák
     Nem is esmértettenek.
     Ami kevés pénz bejött,
     Két-három póra,
     Nagyobb dologra ment el
     Borra avagy disznóra.
     A szegény
     Pórlegény
     Vagy bodnárnak,
     Vagy betyárnak,
     Vagy zsiványnak állt.

Óh, szomorú sorsa
     Egy szép megyének!
     Hol a magyar lelkek
     Megvetve heverének.
     Óh, nem fáj-é a szíve
     Minden magyarnak,
     Hogy a magyar fiakkal
     Gondolni nem akarnak?
     De tán jő
     Oly idő,
     Melyben nékünk
     A vidékünk
     Új Hélikon lesz. -

 Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei

 

 

ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK

 

Oktatási Intézménye

 


 

Nagydobszai graduál 1643.

 

Népszerű teológia

 

Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány

 

JÉZUS-film

Lukács evangéliuma szerint készített film

 

Kálvin 1509-2009

 

Angster - Orgonák

Darány Angster Orgona 1903

 

 

 

2017 - 60 éves lenne!

                  Honlapomon is.

  Midőn a roncsolt anyagon

  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent vigaszunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!                 Arany János

ÉDESANYJA

özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya 

12 évi özvegység   

38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól,  gyászától 

és fájdalmától.  

Élt 84 évet.


Nyugodjék békében

A BOLDOG FELTÁMADÁS REMÉNYE ALATT


Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!

 

 

GYERMEKEKNEK

 

V i d e ó k

 

IFJUSÁGNAK

 

FELNŐTTEKNEK

 

Keresztyén ROMA videók

 

1872 - 1945

Istvándi orgona 1872

 

 
Lábléc

 

Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Felszálló holdcsomópont,Chiron, Lilith 2000 Ft. + ingyenes konzultáció. Most!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok