A kereszt�ny

filoz�fia

�jj�sz�let�se!

RENCS�NYI D�VID | 2008. j�lius 27.

Az �t a term�szetes teol�gi�hoz vezet

http://kontext.hu

A Christianity Today egyik legut�bbi sz�m�ban William Lane Craig, amerikai filoz�fus az angolsz�sz kereszt�ny filoz�fia renesz�nsz�r�l k�z�lt terjedelmes tanulm�nyt.

Bizony�ra sokan �rzik �gy a k�zelm�ltban megjelent ateista sikerk�nyvek miatt, hogy a gondolkod�, m�velt ember sz�m�ra az istenhit j� esetben k�noss� kezd v�lni. A mai legismertebb �j ateista szerz�k - Richard Dawkins, Sam Harris, vagy Christopher Hitchens - azonban mintha nem akarn�nak tudom�st venni a modern filoz�fi�ban v�gbement forradalmi v�ltoz�sokr�l. Tov�bbra is olyan filoz�fiai n�zeteket k�pviselnek, amelyeket m�g az el�z� nemzed�kek ateista filoz�fusai hirdettek meg.

A m�lt sz�zad 40-es, 50-es �veit�l kezdve az ateista filoz�fia egyik meleg�gy�nak tekintett logikai pozitivizmus (amelynek k�pvisel�i azt �ll�tott�k, hogy az Istenr�l sz�l� vita �rtelmetlen, mert l�tez�se nem igazolhat�) gyakorlatilag �sszeomlott, mert a gondolkod�k r��bredtek, hogy maga az igazolhat�s�gi elm�let sem igazolhat�. A filoz�fia fokozatosan kezdett visszat�rni azokhoz a k�rd�sekhez �s m�dszerekhez, amelyeket a logikai pozitivizmus h�tt�rbe szor�tott. Ennek a fordul�pontnak lett az eredm�nye a kereszt�ny filoz�fia renesz�nsza.

A fordul�pontot 1967-re tehetj�k, mikor Alvin Plantinga kiadta „God and Other Minds: A Study of the Rational Justification of Belief in God” (Isten �s m�s elm�k: Tanulm�ny az Istenbe vetett hit racion�lis igazol�s�r�l) c�m� �rtekez�s�t. A k�vetkez� �vtizedekben Planting�t egy sereg kereszt�ny filoz�fus k�vette, akik �j dinamizmust leheltek az angolsz�sz filoz�fi�ba. Az ateizmusnak, b�r m�g mindig domin�ns n�zet az egyetemeken, szembe kell n�znie a kereszt�nyek �ltal megfogalmazott �j elm�letekkel.

 A kereszt�ny filoz�fia �jj��led�s�nek hat�s�ra megn�tt az �rdekl�d�s a term�szetes teol�gia ir�nt, amely nem a kinyilatkoztat�sb�l kiindulva k�v�nja Isten l�t�t bizony�tani, hanem a racion�lis gondolkod�sra t�maszkodik. K�pvisel�i szerint Isten l�te a term�szetes �sz f�ny�n�l bel�that� �s bizony�that�.A mai term�szetes teol�gi�ban a kozmol�giai �rv, a kal�m t�pus� kozmol�giai �rv, a teleol�giai �rv, a moralit�sb�l vett �rv �s az ontol�giai �rv sz�m�tanak legfontosabbnak.

 Kozmol�giai �rv

A kozmol�giai isten�rv v�delmez�i szerint az univerzum t�l van t�r �s id� hat�rain, �gy l�t�nek oka is t�l kell legyen ezeken a korl�tokon, azaz nem lehet materi�lis. Az �rv, melynek legismertebb v�delmez�i Alexander Pruss, Timothy O’Connor, Stephen Davis, Robert Koons, �s Richard Swinburne �gy hangzik:

1. Minden, ami l�tezik, rendelkezik valamilyen magyar�zattal, vagy okkal a l�tez�s�re vonatkoz�an, ez lehet k�ls� �s bels� ok egyar�nt.

2. Ha az univerzum l�t�re van egy ilyen magyar�zat, akkor az Isten kell legyen.

3. Tudjuk, hogy az univerzum l�tezik.

4. Konkl�zi�: Az univerzum l�t�re a magyar�zat Isten.

Az �rv arra t�maszkodik az els� premissz�ban, hogy mindennek van oka. Ez vagy v�gtelen regresszushoz vezet, amit a filoz�fia igyekszik elker�lni, vagy pedig valamif�le Els� Okhoz, ahogy Szent Tam�s nevezte Istent.

A m�sodik premissz�val ad�dhatnak gondok, ugyanis k�nnyen r�h�zhat�, hogy egyszer�en �nk�nyes kijelent�s. De ha jobban megvizsg�ljuk, akkor l�thatjuk, hogy m�gsem c�folhat� k�nnyen. Az univerzum t�l van t�r �s id� hat�rain, emiatt magyar�zata is t�l kell legyen ezeken a hat�rokon, vagyis nem lehet materi�lis. Az anyagi l�tez�k�n t�li l�tez�k p�ld�ul a sz�mok, vagy a halmazok, de lehet ak�r egy �rtelmes elme is. Mivel az absztrakt objektumok nem szerepelhetnek semminek az okak�nt, ez�rt az univerzum oka egy term�szetfeletti elme kell legyen, melyet Istennek nevez�nk.

 A kal�m t�pus� kozmol�giai �rv

Gy�kerei a 9. sz�zadi iszl�m filoz�fiai, teol�giai gondolkod�sba ny�lnak vissza, megford�tja a hagyom�nyos kozmol�giai �rv bizony�t�si sorrendj�t. Ismertebb mai v�delmez�i: Stuart Hackett, David Oderberg, Mark Nowacki �s William Lane Craig. A t�tel �gy sz�l:

1. Mindennek ami l�tezik, oka van.

2. Az univerzum l�tezik.

3. Ez�rt az univerzumnak is kell legyen oka.

Az els� premissza �rtelm�t m�r megvizsg�ltuk a kozmol�giai �rvn�l, ezt senki nem vonja k�s�gbe. A m�sodik premissz�t azonban az ateist�k elutas�tj�k, azt �ll�tva, hogy a vil�gegyetem �r�kt�l fogva l�tezik.

Csakhogy nyom�s filoz�fiai �s tudom�nyos �rvek sz�lnak amellett, hogy a vil�gegyetem nem lehet �r�k. Filoz�fiailag n�zve a v�gtelen m�lt t�tele abszurd. Ha a vil�gegyetem id�ben �r�kk�val�, akkor az elm�lt id� v�gtelen mennyis�g�. Ez s�lyos filoz�fiai probl�m�kat vet fel: ha a m�g�tt�nk lev� id� v�gtelen, akkor hogyan �rkezhetett el a jelen pillanata? Hisz ha v�gtelen mennyis�g� esem�ny el�zi meg a jelen id�pillanatot, akkor v�gtelen id�nek kellene elm�lnia ahhoz, hogy el�rkezz�nk a jelenbe. A v�gtelen id� sohasem vezethet el a jelen pillanat�hoz.

 A kal�m �rvbe az elm�lt �vsz�zadban �j �letet lehelt a rohamosan fejl�d� asztron�mia �s asztrofizika. Meggy�z� bizony�t�kok sz�lnak amellett, hogy az univerzum id�ben nem v�gtelen, pontosan meghat�rozhat� a kezdete, mely 13,7 milli�rd �vvel ezel�tt t�rt�nt �s Nagy Bumm n�ven ismerj�k (az apr� pontba s�r�s�d�tt vil�gegyetem hatalmas robban�s k�vetkezt�ben a m�sodperc t�rt r�sze alatt kit�gult).

A Nagy Bumm elm�let az�rt �rdekes, mert tulajdonk�ppen a semmib�l eredezteti az univerzumot. Az �sszes anyag, energia, az id�, de m�g az �r, vagyis a semmi is a Nagy Bummal vette kezdet�t. 2003-ban olyan kozmol�gusok, mint Arvind Borde, Alan Guth, �s Alexander Vilenkin bebizony�tott�k, hogy az olyan univerzum, mely folyamatosan t�gul, mindenk�pp kell rendelkezzen egy kezdeti ponttal. Ahogy Vilkien mondta: „A kozmol�gusok t�bb� nem b�jhatnak a v�gten idej� univerzum lehet�s�ge m�g�. Nincs menekv�s, szembe kell n�zzenek a kozmikus kezdet lehet�s�g�vel.”

 Teleol�giai �rv

J�llehet a teleol�giai, vagy tervez�si �rv, az egyik legr�gebbi �s legvitatottabb isten�rv, ma is sokan elfogadhat�nak tartj�k. Legismertebb mai v�delmez�i: Robin Collins, John Leslie, Paul Davies, William Dembski, Michael Denton.

Az intelligens tervez�s k�pvisel�i manaps�g azokra az �jonnan felfedezett mozzanatokra f�kusz�lnak, amelyek az univerzum finomra hangolts�g�t mutatj�k. Ha csak egy kicsit is elt�rn�nek az adott matematikai �lland�k, a fizikai t�rv�nyek, melyek univerzumunkat alkotj�k, akkor az �letet biztos�t� egyens�ly nem l�tezne, �s a vil�gegyetemben nem j�hetett volna l�tre semmilyen �l� szervezet.Ezeket szem el�tt tartva �gy �rvelhet�nk:

1. Az univerzum finomra hangolts�ga vagy fizikai sz�ks�gszer�s�g, vagy v�letlen, vagy tervez�s miatt van.

2. A fimomra hangolts�g nem lehets�ges sem fizikai sz�ks�gszer�s�g, sem v�letlen miatt.

3. Ez�rt az univerzumot valaki tervezte.

A 2. premissza magyar�zatra szorul. A v�letlent a mai filoz�fia eleve kiz�rja, val�sz�n�s�ge ugyanis annyira alacsony, hogy v�delmez�i k�nytelenek elfogadni a v�gtelen sz�m�, rendszer n�lk�l elosztott �s hangolt univerzum (multiverzum) hipot�zis�t.

Nyilv�nval�, mutatnak r� az ateista filoz�fusok, hogy az univerzumok v�gtelen sorozat�ban csak abban az egyben figyelhetj�k meg a finomra hangolts�got, amelyben ez lehet�v� tette az �let kialakul�s�t. �s mivel csak ezt az egy univerzumot figyelhetj�k meg, �gy t�nik sz�munkra, mintha az egyens�ly �rtelmes tervez�s eredm�nye lenne.

Err�l folynak ma a leghevesebb vit�k a teleol�giai �rvvel kapcsolatban. A kereszt�ny filoz�fusok kiz�rj�k a multiverzum elm�letet.

A moralit�sb�l vett �rv

Az �rv v�delmez�i: Robert Adams, William Alston, Mark Linville, Paul Copan, John Hare �s Stephen Evans megv�dte az erk�lcs l�t�b�l vett �rvet Isten mellett.

1. Ha Isten nem l�tezik, akkor nem l�tezhetnek objekt�v mor�lis �rt�kek sem.

2. Objekt�v mor�lis �rt�k l�tezik.

3. Isten teh�t l�tezik.

Az �rv arra t�maszkodik, hogy mivel az ember k�pes megk�l�nb�ztetni a j�t �s a rosszat, kell l�tezzen egy fels� hatalom, amely l�trehozta ezeket az �rt�keket, mert ha nem l�tezne, akkor az ember az �llathoz hasonl�an nem tudna k�l�nbs�get tenni erk�lcsi dolgokban.

Ontol�giai �rv

 Szent Anzelm h�res isten�rv�t sokan v�delmezt�k �s �jrafogalmazt�k m�r: Alvin Plantinga, Robert Maydole, Brian Leftow �s m�sok. Anzelm szerint Isten a leghatalmasabb elk�pzelhet� valami. Ha el tudn�nk valamit k�pzelni, mely nagyobb, mint Isten, akkor az lenne Isten. Ez�rt Isten a legnagyobb, mindentud�, mindenhat�, t�k�letesen j� �s l�tezik minden logikailag lehets�ges vil�gban.

1. Lehets�ges, hogy l�tezik egy maxim�isan hatalmas l�ny (Isten).

2. Ha ez lehets�ges, akkor az is lehet, hogy ez a l�ny l�tezik n�h�ny lehets�ges vil�gban.

3. Ha l�tezik n�h�nyban, akkor l�teznie kell mindben.

4. Ha egy ilyen l�ny minden vil�gban l�tezik, akkor a mi�nkben is kell l�tezzen.

5. Isten teh�t, a maxim�lisan hatalmas l�ny l�tezik a vil�gunkban.

A m�sodik premissza ut�n az �rvel�s k�ts�gbevonhatatlan. A filoz�fusok megegyeznek abban, hogy ha Isten l�te lehets�ges, akkor Istennek l�teznie is kell. A k�rd�st teh�t �gy kellene feltenni: Lehets�ges Isten l�tez�se?

Ezek ut�n az ateist�nak fenn kell tartania az �ll�spontot, hogy Isten l�tez�se nem lehets�ges. Bizony�tania kell, hogy Isten l�te inkoherens, mint pl. a h�zas aggleg�ny, kerek kocka, stb. Isten l�tez�s�nek hipot�zise azonban nem t�nik inkoherensnek. �s ha Isten l�te lehets�ges, akkor l�teznie kell.