//refeklezsiak.gportal.hu
//refeklezsiak.gportal.hu

www.istvandi.ref.hu www.kalmancsa.ref.hu www.darany.ref.hu www.homokszentgyogy.ref.hu

                          Istvndi                                                        Klmncsa                                    Darny                Homokszentgyrgy                                                                                                                                                                                                                                                              

    E Honlap a Gylekezetek 2008. 12. 18. - 2015. 10. 27. lett, szolglatt mutatja be.                                   

Nyugdjba mentem - a Honlapot lezrtam.

 

 

Bejelentkezs

Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

Somogy megye dli rszn az szptei s a Rigci erdk, a Duna-Drva Nemzeti Park, s a mltn hres Barcsi sborks krnykn tallhatk a gylekezeteink. A mlt fnyes, dicssges, megkap, szinte hihetetlen. s a jelen - Isten kegyelmbl mg lteznk.

 

DARNY cimere s honlapja

 www.darany.ref.hu

darany@reformatus.hu

 

 

DARNY

Az 1832. vben ptett "falusi-katedrlis" bellrl szp s jnak mondhat llapotban van. Angster orgonja ismt szl. Kivlrl siralmas kpet lthatnak az tutazk s a gylekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a npe kltztt el, tkzben elhagyta templomt s nha a hitt is.

A gylekezet - 95 f felntt - Isten Igjbl szeretne lni. Magyarsgukat, a fal s a gylekezet gy is rzi, hogy Erdlyi testvrgylekezettel s testvrfalval tartjk a kapcsolatot.

A jelen nehz regnek s fiatalnak egyarnt. Az egyik mr nem tud dolgozni, a msik nemhogy munkt, mg munkahelyet se tall. 

 

Reformtus Gylekezet Darny 7988

 

Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darny

 

Darnyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY cimere s honlapja

 www.

homokszentgyorgy.ref.hu 


homokszentgyorgy@
reformatus.hu
 

Reformtus Gylekezet Homokszentgyrgy 7537

 

Homokszentgyrgyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY

Esperesi szkhely is volt kztt,  Barakonyi Kristof II. esperes-lelksz.  Gylekezet llekszma ekkor 900 f. - Ksbb magyar Honvdsg teleplt a faluba. Ma a laktanya is, a rabl s mindent pusztt id markba kerlt! Ma a Gylekezet a maradk 16 keresztynbl ll. Hsgesek. Konfirmcii fogadalmukat tbb vtized utn is megtartjk.

A gylekezet templompt lelksze id BEGEDEY PTER 1782 - 1834-ig 52 ven t szolglt. Fia, - a tzvsz utn a parkit s iskolt ptette ujj - BEGEDY PTER 1835 -1882-ig 48 ven t volt lelkipsztora a gylekezetnek. Az fia volt Begedy Istvn Istvndi esperes-lelksze volt 1863-1919.

 

 

Hallgassuk s nzzk !

 

Interjuk, Cikkek, rsok

 

ISTVNDI cimere s honlapja

 www.istvandi.ref.hu

istvandi@reformatus.hu

 

 

Reformtus Gylekezet Istvndi 7987

 

ISTVNDI

A 16. szzadban kt temploma is volt, az egyik kttorny ... Szigetvr eleste (1566) utn a trkk - mint sok ms templomot Somogyban – lebontatjk, a msikat kivlthatja brok Gyrgy 100 tallrrt. Fal megmaradt, mg fejldtt is. Trtnelem viharai nem kerltk el. De npe maradt.

Mikor elvettk tle "a fldet;" mindent elhagyott. Falut, hzat, fldet, rokont, otthont, egyhzt, temett - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett romm. Amit nem tett meg a harcok, a puszttsok, a vgveszly idejn, azt megtettk, amikor lba all s kihztk a talajt. 

j npe is van a falnak, rgen a cignysoron laktak vagy a fal krnykn - ma romknak, is nevezik, k Besok akik a cigny (frfi) nevet hasznljk. Falu lakosainak 2/3 rszt k alkotjk. 1930 krl 90 roma lt, itt ma kb. 470 f.

 

 

Istvndi kpek

 

KLMNCSA cimere, honlapja

 www.kalmancsa.ref.hu

kalmancsa@reformatus.hu

 

 

KLMNCSA.  

vszzadokon t hres mezvros volt. Kereskedi Debrecentl Bajororszgig jrtak. gy lett kiemelked szerepe a XV.- XVI. szzadban. Mtys kirly prpostja Klmncsehy Domonkos a nagy tuds s megbzhat diplomata, majd a reformci korban a XVI. szzadi Debrecen els reformtora is itt szletett: Klmncsehi Snta Mrton. Ksbb a szzad els tuds teolgus-reformtora, - Aki itt "lesz a helvt irnyzat" kvetje s itt alapt reformtus fiskolt s lesz a trsg els pspke is: Szegedi Kis Istvn. Igaz, itt veti fogsgba a trk, melybl kt v utn szabadul. Ma egy kis zskfal...500 f 70 reformtus.

Sajnos, hre is megkopott, hiszen ma mr nem a mlt ktelez. Akit nem Isten Lelke vezrel, elvgja gykereit s gymlcstelen letvel pldzza - Sinka Istvn szavai - "A szllnek dessgt sose zleli a kar..."

 

 

Reformtus Gylekezet Klmncsa 7538

 

Klmncsai kpek

 

Ajnlom

 

1 Hzon bell

 Reformtus Egyhz


Dunntuli Reformtus Kntorkpz

 

 
3. Szegedi Kis Istvn 1505-72. ProtSzemle 1909
Szegedi Kis Istvn
1505-1572.

Egytl-egyig rk emlkezetre mltk azok a frfiak, kik haznkban a reformcinak els hirdeti voltak, s habr b rszk volt ldztetsben, knoztatsban s brtnztetsben, a npben az igaz hitet felkelteni, ersteni s a Krisztusrl tan- bizonysgot tenni letk fogytig soha meg nem szntek. Az evanglium ezen ttr apostolai kztt egyik legkivlbb s legrokonszenvesebb Szegedi Kis Istvn, aki egyetlen a magyar reformtorok kzl, akinek a mi idnkig fennmaradt a hiteles arckpe, melyet egyik hls tantvnya, Skaricza Mt rajzolt, s Szegedi Kis Istvnnak 1585. vben Bzelben latin nyelven kiadott tudomnyos hittani munkjban letrajzval egytt kinyomatott.

Ezen arckp, mely albb lthat, Szegedi Kis Istvnt 63 ves korban brzolja. (1)

I. Szegedi Kis Istvn tanuli plyja.


Szegedi Kis Istvn 1505-ben Szegeden szletett. Csaldi nevn Kis Istvn volt, s Szegedi Kis Istvnnak vagy mg rvidebben Szegedi Istvnnak szlhelyrl neveztetett. Csaldja kun eredet volt, s eldei a zavaros idkben, de a mohcsi vsznl jval elbb, a Kiskunsgbl menekltek Szegedre, s ott nemessgk s okossguk alapjn a vros polgrai kz felvtettek. Szlei nem voltak gazdag emberek, de azrt fiukat a leggondosabb nevelsben rszestettk, s midn tapasztaltk, (1) Ezen letrajz megrsnl Skaricza: Vita Stephani Szegedini s Fldvri L.: Szegedi Kis Istvn lete cm mvt hasznltam, s elbbinek kifejezseit gyakran szhven kvettem sajt fordtsombl, hogy a szeld termszet s mindig komoly dolgokkal foglalkoz gyermek ellenllhatatlan vgyat rez magban a tanuli plyra, ksz szvvel teljestettk annak hajtst, s br nehezen vltak meg tle, elbb Lippra, majd Gyulra vittk az ottani iskolkba. Itt lett aztn nyilvnvalv az ifj Szegedinek kivl sztehetsge, les felfogsa, nagy szorgalma s a tisztes tudomnyokban val bmulatos elhaladsa. Ezen jeles tulajdonsgai folytn csakhamar ezen iskolk legkivlbb nvendkv lett, ki tanultrsait jval fellmlta a tudomnyos kpzettsgben.
A magyar ifjak pldjra a hazai iskolk elvgzse utn Szegedi is a klfldi egyetemekre szndkozott menni, hogy a magasabb iskolkban tudomnyos ismereteit bvtse s gazdagtsa.

Ezen id tjban mr haznkban is elterjedt Luthernek s Melanchthonnak hre, s Szegedinek leghbb vgya volt, hogy a wittembergi egyetemre is elmehessen, s ott sznrl sznre lthassa e nagy frfiakat s hallhassa azok tantsait. Azonban szlei idkzben elhaltak, s mivel sajt magnak kellett gondoskodnia ezentl a maga meglhetsrl is, rmmel fogadta Gyuln az iskolamesteri vagy rektori hivatalt, mellyel megknltk, remlve, hogy e hivataloskods tjn megszerezheti s megtakarthatja azon kltsget is, mely re nzve a klfldi egyetemek megltogatst lehetv teszi.

A tanti tisztben tnt ki Szegedinek e hivatalra val rtermettsge. Szeld termszete, bizalmat kelt tekintete, vilgos s knnyen rthet tantsa, az ismeretek kzlsben val kivl kpessge lebilincselte a tanul ifjakat, kik benne nemcsak tantmesterket, hanem egyttal szeret atyjukat is lttk, msrszrl a tanti tisztben kifejtett nagy szorgalmval, gyszeretetvel minden rend-rang embernek legnagyobb szeretett s becslst szerezte meg magnak.

Maga utn ily szp emlket hagyva s ily remnyt bresztve vlt meg tanti hivataltl, s indult klfldi tjra. Szegedi gett a vgytl, hogy egyenesen Nmetorszgba, a wittembergi egyetemre menjen. Azonban eltte mg csak szrvnyosan jelentek ott meg magyar ifjak, s gy az oda vezet t s a meglhetsi viszonyok jobbadn ismeretlenek voltak. Knytelen volt teht az eddigi szoksnak hdolva, elbb a bcsi s krakki egyetemekre menni, hol a rgibb idben alakult magyar tanulk trsulata az jonnan rkez magyar ifjaknak nagy segtsgkre volt cljuk elrsben. gy teht 30 ves korban, 1535-ben a bcsi egyetemre ment, s onnan kt vi szorgalmas tanuls utn 1537 tavaszn a krakki egyetemre iratkozott be tanulnak. Itt b alkalma nylt arra, hogy a hazai iskolkban nyert tudomnyos kpzettsgnek hinyait potolja. Teljes ervel adta magt a Biblia eredeti nyelveinek, a hber s grg nyelvnek tanulsra, valamint a zene tudomnynak elsajttsra, melynek bizony a hazai iskolkban nagy hinyt rezte. Az az olthatatlan tudsvgy, mely Szegedinek keblben az igazsg megismerse utn folytonosan lngolt; az a vasszorgalom a folytonos tanulsban, mely t jellemezte, csakhamar kiemelte t az ismeretlensg homlybl, s az egyetem legkitnbb nvendkv tette. Mr az 1540. vben bzatott meg a krakki egyetemen a latin rk magyarzsval. Oly kitntets volt ez, mely csak keveseknek jutott osztlyrszl. Amily dicssget szerzett ezltal Szegedi Krakkban magnak s a magyar nvnek, pp oly dicssgre szolglt neki ama msik dolog, hogy haznkba val visszatrte utn volt az els, ki a magyar iskolkban az itt addig elhanyagolt zene tantst megkezdette, s maga is szerzett nekeket, melyek kzl az egyik a Ref. nekesknyvben 73. szm alatt ma is helyet foglal, s amelyet ma is buzgn nekelnek a reformtus valls hvek: "Jvel Szentllek Isten! Tarts meg minket igdben, Ne legynk settsgben, Maradjunk igaz hitben".

Szegedi hrom vig maradt a krakki egyetemen, s hogy innen hova tvozott, arrl eddig semmifle rott bizonyitkaink nincsenek. Legfbb cljt, hogy a wittembergi egyetemre is eljuthasson, mg nem rte el. Megtakartott kltsge a bcsi s krakki egyetemeken val idzse alatt teljesen elfogyott, s gy pnz nlkl a Wittembergbe vezet tra sem vllalkozhatott, annl kevsb, mert ott a magyar tanulkat segt trsulat mg abban az idben nem volt. Valsznleg teht hazajtt Krakkbl, hogy itthon azon a vidken, hol tanul s tant korban hrnevt megalaptotta, hivatalt vllaljon, s a wittembergi tra kltsget szerezzen.

A mr zvegy Izabella kirlyn fival, a kis Jnos Zsigmonddal egytt, 1541 sztl 1542 jlius havig egsz udvarval Lippn tartzkodott. Valsznleg az zvegy kirlyn udvarhoz tartoz furaknak, de kivltkppen a reformcit kedvel Petrovics Pternek prtfogsa alatt nylt alkalma Szegedinek arra, hogy hirdethesse a megtiszttott vallst. Taln ppen ezen idben, itteni mkdsre vonatkozik legels letrjnak, Skaricznak azon kifejezse, hogy Szegedit az idejben lt emberek: magas lls udvari fmltsgok, magasrang katonk, egyszer fldmvesek s kereskedk nagy tudomnyrt mindnyjan becsltk. Ezen a vidken mkdhetett teht Szegedi Krakkbl val tvozsa utn, s erstette nagyoknak s kicsinyeknek szvben az igaz evangliumi hitet mindaddig, mg a Nmetorszgba teend tra anyagi eszkzket gyjthetett. s valban: Izabella kirlynnak 1542 nyarn Lipprl trtnt tvozsa utn is tra indult, s 38 ves korban, 1543 tavaszn a wittembergi egyetem tanuli kz beiratkozott.

Teljeslt teht valahra szvnek rgi vgya. Eljutott Wittembergbe, s sznrl-sznre lthatta a reformci ttrit, Luthert s Melanchthont, s hallgathatta azok tantsait. s Szegedi nemcsak a nla megszokott komolysggal s tudsvggyal, hanem egyszersmind a mr meglett frfi rett felfogsval vste szvbe-lelkbe Luther s Melanchthon hittani fejtegetseit, s szorgalmasan jegyezgette ezeknek eladsait. A kivl tehetsg s nagy szorgalom itt sem maradt eredmny nlkl. Megnyerte magnak Luthernek s Melanchthonnak nagyrabecslst.
Szegedi a wittembergi egyetemen megszerezve a hittudori oklevelet, nemcsak a szp tudomnyokban val gazdagabb tudssal, hanem egyszersmind az ltala alaposan megismert szent tanokban val tisztbb s ersebb hittel trt vissza Magyarorszgba az 1545. vben.

2. Szegedi Kis Istvn a Tisza mellkn.

Wittembergbl val tvozsa utn Szegedi haznknak azon vidkeit kereste fel, hova t gyermekkori emlkei vonzottk, ahol t ismertk. Megltogatta teht Gyult, Lippt, Szegedet s vidkt. rmmel is fogadta t az ifjsg mindentt, ahol csak megjelent, mint olyan frfit, akinek ltsra mindnyjan vgyva vgytak, akit tudomnya miatt mg elbbi iskolatrsai is a tbbieknl sokkal derekabbnak, tudsabbnak s szorgalmasabbnak tapasztaltak, s akinek jelessgt mindnyjan ismertk.
Amint hre futott az hazarkezsnek, azonnal a csandiak htvk meg iskoljuk vezetsre. Itt Szegedi nemcsak a tanulkat oktatta nagy buzgsggal s tehetsgnek legnagyobb mrtke szerint, hanem akkor mg a fleknek szokatlan igazsggal, nagy kesszlssal s hsies ihletettsggel a np eltt is prdiklt, s hirdette a tiszta evangliumot.

A csandi pspksg birtokai ezen idben vilgi ember kezben, a horvt szrmazs Perusits Gspr kezben voltak. Ez a Perusits sgora volt az ezen korban igen hatalmas Martinuzzi Gyrgy vagy Frter Gyrgy vradi pspknek s kirlyi kincstartnak, s eleintn rokonszenvezett a reformcival. Azonban Perusits Gspr a sgorsg mellett Martinuzzinak udvarnoka s seregeinek kapitnya is volt, s gy Csandon tulajdonkppen Martinuzzi, a reformcinak ez az ers s nagyhatalm ellensge parancsolt. gy trtnt teht, hogy midn Martinuzzi rteslt Szegedinek csandi mkdsrl, rparancsolt Perusitsra, hogy az Istennek ezen szent embert Csandrl verje ki. s Perusits egyrszrl feljebbvaljnak engedelmeskedve, msrszrl azrt, hogy a reformci irnt val hajlandsgnak gyanjt magrl elhrtsa, a kegyetlen parancsot megfelel kegyetlensggel hajtotta vgre. Fegyveres katonival megrohanta Szegedit, tbb mint 200 darab knyvt tle elvette, minden vagyonbl kifosztotta, llhatatos feleletei miatt slyosan arculverte, patks csizmjval kmletlenl
megtapodta, letiporta, megknozta, s elknzott testben egyedl csak az letet hagyva meg, t Csandrl kizte.

Egy ideig szmzttknt tengette lett Szegedi, de sokig munka nlkl nem maradt, mert mg ugyanazon 1545. vben Gyulra hvatott az ottani jhr iskola igazgatsra. Itt teljes nyugalomban hivataloskodott egy vig. Itteni hivataloskodsa alatt hallotta ama szomor hrt, hogy a reformci megindtja, Luther Mrton, akit mindenekfelett szeretett s nagyrabecslt, s aki irnta is igaz szeretettel s nagyrabecslssel viseltetett, Nmetorszgban, Eislebenben, 1546 februr havban csendesen elhunyt. Elgondolkozott ezen nagy frfinak egsz letplyjn s az Isten csodlatos gondviselsn. me! a jsgos Isten Luthert egsz letn keresztl mintegy kzen fogva vezette, s nem engedte, hogy szelden bekvetkezett hallig ert vehessen rajta a ppa kvetinek fondorlata s erszakoskodsa, mert rla rk vgzsben azt hatrozta, hogy Husz Jnosnak s az igaz hitrt kzd ms frfiaknak pldjra ne szenvedjen erszakos hallt, s ne legyen fldnfutv. Ennek elgondolsa j ert adott neki a szenvedsek elviselsre, nyugodtan nzett jv plyja el, s trhetetlen buzgalommal folytonosan a vgskig vitzkedett a Krisztusrt s annak egyhzrt, tudva, hogy Istenre bzta magt, s azon ers hitben, hogy Isten nem hagyja el a benne igazn bzkat.
Szegedi egy vi hivataloskodsa utn Gyulrl Cegldre hvatott gy ltszik, hogy a cegldiek fleg a templomi szolglatra, teht a npnek az igaz hitben val oktatsra hvtk meg; azonban az iskolban val tants vgytl hajtatva, az iskolamester engedelmvel s annak krsre az iskolban is tantott, ahol klnsen Melanchthon hitcikkelyeit magyarzta. Ilynem tevkenysge kvetkeztben sok jeles ifj kerlt ki a keze all, gy tbbek kzt Bakonyi Albert is, ksbb cegldi lelksz s pspk. Ez a frfi is tansgot tesz Szegedinek nagy tudomnyrl s sikeres tantsrl. Elmondta sokkal ksbben a vele Szegedirl beszlget Skaricznak, hogy idsebb Szegedinl, de azrt mindenkor gy tisztelte azt, mint atyjt; rmmel vallotta meg azt, hogy az sszes tudsa a Szegedi tantsa ltal bvlt s tisztult meg, s azrt imdkozik, hogy ha mr az napjai meg vannak szmllva, az ppen alkalmas letkorban lev Szegedi letnek legyen bsgesebb haszna. Ilyen munklkods kzben tlttt Szegedi harmadfl vet Ceglden, ahol idkzben meg is nslt, felesgl vvn 1548-ban egy Orsolya nev lenyt.

Cegldrl trtnt tvozsa utn felesgvel egytt ismt szlfldje krnykre ltogatott el. Midn egy alkalommal Makn idztt, a reformcit prtol Petrovics Pter, Temesvr grfja s vrkapitnya, ki Szegedit mr elbb ismerte, embereket kldtt hozz, s azok ltal srgetleg meghvta a temesvri iskola igazgatsra. Szegedi elfogadvn a kedvez ajnlatot, 1549-ben Temesvrra ment, s rendes szokshoz hven itt is nemcsak az ifjsgot tantotta, hanem nagy kesszlssal a np eltt is sznokolt, s erstette a npet az igaz hitben.
Petrovics Pter felettbb val jakarja s mindenben bkez prtfogja volt Szegedinek, s irnta val jindulatt azltal is kimutatta, hogy neki egy rkabrrel blelt felltt is adott, mely az ignyeit teljesen kielgtette. Mg teht Petrovics Pter volt Temesvr parancsnoka, addig szpen ersdtt a Temesvron sszegylt hvek kis csapata. Midn azonban az j vrparancsnok Losonczi Istvn lett, aki a folytonos harcok kztt benne megrgztt kegyetlen termszete mellett mg a rmai egyhz leghevesebb vdjnek is akart ltszani, minden megvltozott. Ez a Losonczi Istvn igen sok ms igaz hitvel s Gergely ksbbi desi lelksszel egytt Szegedit is kizavarta Temesvrrl.

Ismt szmkivetett lett teht Szegedi vi kztt, s felvvn a vndorbotot, hosszas bujdoss utn Lippn keresztl Meztrra, a Beretty partjn fekv npes vrosba ment 1551-ben. Itt nagy tisztelettel fogadtk, s kzkltsgen felfogadtk fleg azrt, hogy az iskolt igazgassa, de olykor-olykor a np eltt is prdikljon. A meztriakban az Isten igje irnti szinte vgydst Klmncsai Snta Mrton magyar reformtor mr elbb felkeltette, s ezrt hajtottk a mr nagyhr Szegedinek tantsait is hallani, amelyeken az egsz kzsg bmulatos szeretettel s vgydssl csggtt. Meg is becsltk, tisztelettel s szeretettel krnyeztk e nagy frfit azon msfl v alatt, mely idt az isteni gondvisels neki Meztron tlteni engedett. Ezen nyugodtan tlttt id sem volt Szegedire nzve bnat nlkl. Betegesked felesge, Orsolya, Meztron val tartzkodsa alatt meghalt, s Szegedi rvn maradt Katalin nev lenykjval bsan, de Istenbe vetett ers hittel ment a bksiek meghvsa folytn Bksre, az 1552. vben.

Alig kezdette meg itt a maga reformtori mkdst, mely a np eltt val nagyhats prdiklsbl s az iskolban val tantsbl llott, ismt szenveds s kesersg jutott neki osztlyrszl. Ugyanis Temesvrrl, mieltt az mg trk kzbe jutott volna, Losonczi egyik alvezrnek, az olasz
Kampnak [!] vezetse alatt, egy rabl s pusztt fegyveres csapat szguldotta be a vidket, s midn Bks al rkezve megtudta, hogy Szegedi, aki temesvri meneklt volt, most itt tartzkodik, rablsai kzben t is kzre akarta kerteni. Midn ennek neszt vette egy kzrend ember, az ppen akkor az iskola kertjben idz Szegedihez fut, s nagy hirtelensggel mondja neki: "Mirt nem meneklsz a lehet leggyorsabban? tban vannak a Kamp katoni, hogy tgedet itt elfogjanak s megljenek. Meneklj teht gyorsan, s ha van valami vagyonkd, hamar add ide, s n azt a te szmodra – eskszm – hven megrzendem". Mivel ekzben csakugyan lrma s csetepat zaja halltszott, Szegedi hirtelen szobjba szalad, s a kertre nyl ablakon kiadja az embernek pnzeszacskjt, krve azt annak megrzsre. Alig trtnt ez meg, hagy hamarsggal fegyveresek rohannak Szegedi laksba, knyveit elraboljk, minden vagyonbl kifosztjk, gyban csak a szalmt hagyjk meg, t magt pedig megktzik, s Kampnak adjk t.

A kegyelmes Isten azonban nem hagyta elveszni az kegyes embert, s csodlatos mdon szabadtotta meg most is a fogsgbl s a halltl. A Szegedi rizetre rendelt tatonk kztt volt egy, aki Szegedinek az elbbi idkben tantvnya volt, s irnta hls szeretettel viseltetett. Ez a katona segtette Szegedit abban, hogy titkon tmehessen a Krs folyn, s elrejtzhessk addig, mig a rablcsapat elvonult. Ily csodlatos meneklse utn Szegedi a zavar lecsillapultval nagy remegsek kztt megy vissza laksra, s ott az gya szalmjba rejtett pnzecskjt visszakapja azon asszonyoktl, akik a katonk ltal mr kirabolt hzakat ismt felkutattk. Csak az az ember nem jelent meg tbb soha, akire Szegedi az ablakon keresztl pnzeszacskjt bzta. Lehet, hogy a rablknak is zskmnyul esett, s a zenebona kzben lett vesztette.

Vagyonkjnak s knyveinek elraboltatsn kvl mg ms nagyobb szomorsgot is mrt Szegedire az Isten. Kicsiny lenykjt, a mr anytlan rva Katalint nhny nap mulya elragadta a hall. Miutn kedves halottjnak hlt tetemt srba tette, szomor szvvel indult tovbbi vndortjra, a Duna mellett fekv Tolnra, ahova t a tolnaiak az nagy hrtl indttatva, iskoljuk igazgatsra meghvtk.

3. Szegedi Kis Istvn a Duna mellkn.


Nagy sokasg fogadta Szegedit, mikor egyetlen hziszolgja ksretben az 1552. v vgn Tolnra rkezett, hol nagy munkatr vrt re.
Tolna ezen korban npes vros volt, s lakosainak krlbell fele a reformcinak mr hve volt, msik fele pedig ragaszkodott ugyan mg a rmai katolikus hithez, de mindenkppen kereste a hitnek prbjt. Isteni tiszteleteiket gy a katolikusok, mint a protestnsok felvltva ugyanazon templomban tartottk, s a kt valls hvei olykor vegyesen vettek rszt a templomi isteni tiszteleten.

Ezen idben Sztrai Mihly volt Tolnn a protestns lelksz, s egyttal baranyai pspk, egy, a reformci elveinek terjesztsben elvlhetetlen rdem frfi, de klnben szenvedlyes ember, aki gett a vgytl, hogy minl tbb hvet szerezzen az evangliumnak, aki szinte keresve kereste a harcot, a vitatkozst s szenvedlyesen, kmletlenl, mg a gny fegyvervel is ostromolta, tmadta a katolikus elveket s a katolikus papokat. Az szenvedlyessge, gnyos vitatkozsa egyms elleni torzsalkodsra kapatta a lakossgot is, s a kt valls hvei kztt a leggonoszabb szvltssal s egyms ellen val heveskedssel oly ersen folyt a vitatkozs, hogy az egyhzzal s papokkal szinte meghasonlott polgrok maguk is restelltk a dolgot a trk br eltt, akihez perpatvarkodsaik kzben gyakran kerltek. Ily viszonyok kztt nagy nyeresg volt a tolnaiakra nzve, hogy a mrskelt Szegedit hvtk meg iskoljuk igazgatsra.

Szegedi alacsony termet, zmk s kiss elhzott test ember volt. Szemeibl szeldsg, arckifejezsbl lelki jsg s szeretet sugrzott. Szerny megjelense, frangak s egyszer emberek irnt tanstott figyelme bizodalmat keltett irnta, s nemcsak az ifjabbak, hanem az idsebbek is atyjukknt tiszteltk s szerettk t. Nagy tudomnyval s az igaz hit megerstsre kifejtett munkssgval soha sem krkedett, de ha alkalom nylt re, kitrta nagy tudsnak gazdag trhzt. A bkessget szerette, s az ellene nagyot vtknek is megbocstott. Igehirdets kzben nem a harcot kereste, nem a mrtromsgra vgyott, hanem a kedlyek megnyugtatsra, lecsendestsre, meggyzsre trekedett. Az ellentteket nem felidzte, hanem a mr meglev ellentteket kiegyenltette, nem az ellenfl kignyolsval s ledorongolsval, hanem az igaz hit helyessgrl val meggyz tantsval. Nagy kesszlsa, vilgos eladsa, a mshitekkel szemben val mrskeltsge s a tiszta evanglium igazsgrl meggyz tantsa nemcsak hiveit bilincselte le, hanem tiszteletet s becslst szerzett neki a katolikus hvek eltt is. Tolnra ebben az idben ppen az ellentteket kiegyenlteni tud, nem erszakoskod, hanem a szeretet szavval munklkod, szeld termszet, az ingadozkat nagy kesszlsval az igaz hitrl meggyzni tud frfi kellett, s ilyen volt ppen Szegedi Kis Istvn.

Szegedit elbbi tapasztalatai s sajt viszontagsgai meggyztk arrl, hogy neki nem annyira a npet kell a templomi szszkrl oktatnia, hanem inkbb az igazi blcsessgre j lelkesltsggel vgy ifjsgrl kell gondoskodnia, hogy a jvben legyenek a npnek az igaz hitben oktati, tanti s megersti. Annlfogva minden munkssgt az iskolai tantsra fordtotta, s csakis a nagyobb nnepeken volt rvehet arra, hogy a templomban prdikljon. Mivel Sztrai tovbb folytatta heveskedseit, templomi beszdeiben igen tapintatlanul prdiklt s kelt ki a mise, a ppa s a bartok ellen, st az ugyanazon templomban prdikl Jzsef nev bartbl gy ztt csfot, hogy egy tanul ifjval a bart beszdnek minden szavt nyomban leratta, s azokat az ugyanazon templomban tartott prdikcijban inkbb heves szemrehnyssal, mint leselmj fejtegetssel vagdalta s cfolgatta, csaknem tetfokra jutott az elgedetlensg Sztrai irnt. A lakosok, protestnsok s katolikusok vegyesen, krve krtk Sztrait, hogy engedje meg Szegedinek, illetve brja r t, hogy legalbb vasrnaponkint a templomban az els beszdet Szegedi tartsa, mert a vitatkozsban s a np eltt val beszdben mrskeltebb s rthetbb. Sztrai aztn kiss csillapulva s a np kvnsgnak engedve, maga is krte Szegedit, hogy az Isten egyhznak rdekben ne zrkzzk el a np hajtsnak teljestse ell. gy aztn Szegedi a Sztrai krsnek is, a np hajtsnak is engedett, s gyakrabban prdiklt a templomban. Az mrskelt eladsnak, nyugodt, higgadt s meggyz erej tantsnak csakhamar meg is lett a kvnt eredmnye. Az ellenttek heve lelohadt, a kedlyek lecsillapodtak, s az Isten egyhznak gye emelkedben volt, annyira, hogy midn az akkor divatban volt nyilvnos vitatkozsra a trgyat nhnyszor Szegedi tzte ki, Jzsef bart nem mert a komoly vitatkoz, nagytuds Szegedivel szembeszllani, s gy nem bzvn gyben, mindig azzal mentegetztt, hogy kerli a hborsg elidzst, s kitr a Sztrai heveskedse ell. Valjban pedig a maga hveinek s sajt tekintlynek elvesztstl flt.

Igen ldsos, s a hveket az igaz evangliumi hitben megerst munkt vgzett teht Szegedi Tolnn, ahol az 1553. vben jra megnslt, felesgl vvn egy Erzsbet nev nt, aki Beremnyi Jnosnak volt az zvegye. Beremnyi Jnos Sztrai eltt volt tolnai lelksz, s 1552-ben halt meg pestisben, zvegyen hagyva felesgt kt gyermekkel: Katalinnal s a mg csecsszop Mrtonnal. Ez az Erzsbet gy alakjra, mint plds letmdjra nzve is mindenki eltt mltn dicsretes s pratlan n volt, s mlt lettrsa, gondos felesge lett Szegedinek, kit gyngd szeretettel, figyelmes gondossggal vett krl s segtett kegyes munkjban.

Ezen mindenkinek rmre trtnt hzassg utn a laskiak, akik ppen lelksz nlkl voltak, azon krssel fordultak Sztraihoz, hogy Szegedit bocsssa t hozzjuk s szentelje fel lelkssz. Szegedi, noha Wittenbergben megszerezte a hittudori oklevelet s lelkszi kpestst, mindeddig nem kvnkozott a lelkszi hivatalra, mert elssorban tant akart maradni. Most azonban a laskiak rimnkodsra s a Sztrai krsre beleegyezett lelkssz leend felszentelsbe, s az 1554. v elejn Laskra kltztt. Lelkssz val felszentelse ksbb, de mg ugyanazon vben nagy nneplyessggel meg is trtnt. Ekkor Szegedi letette azt a tudomnya s munkja ltal mltn megrdemelt szp nevet, melyen t mesternek, iskolamesteraek neveztk, s ettl fogva doktornnk neveztetett, s mg ugyanazon vben mindeneknek egyez szavazatval az egsz Baranya pspkv vlasztatott 49 ves korban.

A munkban fradhatatlan Szegedinek csodlatos tevkenysge, mg ezen letkorban, a re hraml msnem elfoglaltsg mellett sem tudott lankadni, s szaktott magnak idt a tantsra. Nemcsak az iskolban olvasott fel egyet-mst, hanem otthon, sajt laksn, a hozz mindenfell znl egyhzi embereket is oktatta, hogy az eleven sz hatsa ltal azok is pttessenek a hitben. Ezen ldsos munklkodsrt mindig tekintlyesebb, mindig nagyobb lett; hvogattk magukhoz a furak, felkerestk a nemesek, s a tvolbl is ajndkokkal tiszteltk meg. Ngy vet tlttt Szegedi Laskn, hol hrom gyermeke szletett Erzsbettl: Anna, Sra s Izsk, s az 1558. vben klnsen Horvth Mrk szigetvri s Perneszi Farkas babcsai vrparancsnokok rbeszlsre Klmncsra vitetett.

Klmncsn val hivataloskodsa is folytonos munklkods volt. Lelkszi s pspki teendi mellett is legfbb gondja volt az iskolai oktatsra s a krnykbl hozzseregl egyhzi embereknek az igaz hitben val tovbbi erstsre s a tudomnyos ismeretekben val gazdagtsra.
Az ezen vidken nagyon elhatalmasodott trkk azonban, kik mr Pcset hatalmukba kertettk, s mindent elkvettek a magyarsg itteni nagy erssgnek, Szigetvrnak elfoglalsra, nem j szemmel nztk a magyaroknak gylekezst s ide-oda jrst, annlfogva Szegedi, hogy a trkktl val flelem nlkl tbbet tehessen az Isten egyhzrt, gyakrabban jrt Szigetvrra Horvth Mrk meghvsa kvetkeztben az odagylt egyhzi emberek oktatsra, s a nagy nnepeken prdiklt is ott a zszls urak, fmltsgok s nemesek eltt. Mindezek megtrtnhettek addig, mg Horvth Mrk volt a szigetvri parancsnok, aki nagy prtfogja volt a vallsos hitnek, s abban a Szegedi tantsa kvetkeztben mindig nagyobb elhaladst tett, Szegedit nagyra becslte, s irnta nagy bkezsget s bartsgot tanstott. Ez a bkezsg abban is megnyilvnult, hogy Klmncsra lelmiszereket: bzt, szalonnt s egyb ajndkokat bven kldtt Szegedinek, az "fpapjnak", aki mr ekkor nagycsald ember volt, s a Klmncsn szletett Istvn s Dorottya nev gyermekeivel egytt mr ht gyermek eltartsrl kellett gondoskodnia abban a trkk rablsa s zsarolsa miatt nagyon nehz idben. Szegedi azonban, brmily nehezen lt maga is, segt gondjt nem tagadta meg a szegny nptl sem. Segtett mindenkin, aki bajba jutott, gyhogy a np kztt az a hit volt rla elterjedve, hogy prtfogul s testi-lelki orvosul mennyei intzkedsbl adatott a npnek.

gy munklkodott Szegedi Klmncsn s vidkn az 1561. v tavaszig, amikor Isten ismt slyos szenvedst mrt re. Szegedi az akkori idk szoksa szerint jv napjn a keresztnevek jelentsrl prdiklt, hogy ezltal is oktassa hveit arra, hogy gyermekeiknek rtelmes neveket adjanak. Emltette tbbek kzt, hogy a finevek kzl "Smuel" azt jelenti: "Hallgass meg, Isten!", "Emnuel" azt teszi: "Velnk az Isten"; magyarzta, hogy a nnevek kztt "Erzsbet" az "r nyugodalmt" jelenti, az "Orsolya" nv pedig egy latin szbl lett, mely nstny medvt jelent. Ez alkalommal jelen volt a templomban egy Orsolya nev asszony, Furia Albert tekintlyes marhakereskednek a felesge. Ez az asszony otthon keservesen panaszolta frjnek, hogy nevnek gyalzsa miatt teljesen megszgyenlve jtt haza a templombl, s nem msrt, hanem csak az megszgyentse vgett tartotta Szegedi azt a nvmagyarzgatst, mlt teht, hogy a srts adand alkalommal visszatromfoltassk. s Furia Albert ahelyett, hogy jzanabb felfogsra brta volna ostoba Orsolyjt, maga is dhngeni s mltatlankodni kezdett, s csak alkalomra vrt, hogy Szegedin bosszt llhasson. Az alkalom meg is jtt.

Idkzben a vitz Horvth Mrk a trkkel vvott egyik tkzetben slyos sebet kapott, s gy megvlva Szigetvr parancsnoksgtl a pstyni frdre ment hallos bajban enyhlst keresni. Ezen id tjban Pcsre is j parancsnokot kldtt a trk, Mhmud bg szemlyben. A klmncsaiak siettek az j bgnl tisztelegni s ajndkokkal kedveskedni neki, amit a trk nemcsak vrt, de meg is kvetelt. A bg ez alkalommal figyelmeztette ket, hogy ltogassk meg a kaposvri vajdt, az Gyfer nev tisztjt is, vigyenek neki egy ltzre val jminsg posztt, s nknt ajnljk fel neki kteles szolglatukat. Mivel a klmncsaiak e parancsnak teljestst halogattk, a vajda megharagudott s nhny nap mulya Nagypntek nnepn ppen az isteni tisztelet alatt oly hirtelen tmadta meg fegyvereseivel Klmncst, hogy az idsebbek a gyermekeknek s hajadonoknak a sekrestyben trtnt elrejtse utn alig voltak kpesek meneklni. A trkk azon rgy alatt, hogy k fegyveres katonkat keresnek, a templomba is benyomultak, annak minden zugt felkutattk, s noha a fiatalokat ez alkalommal nem bntottk, az ott tallt idsebb embereket Szegedivel s egy Imre nev tantval egytt foglyul ejtettk, rszint lovakra, rszint szekerekre raktk s Kaposvrra hurcoltk.
Ily szomor Nagypntek virradt Klmncsra s Szegedire az 1561. vben.

4. Szegedi Kis Istvn trk fogsga.

Mihelyt az elfogatstl csodakppen megmeneklt klmncsai brk felocsdtak els meglepetskbl, s tudatra bredtek nagy vesztesgknek, hirtelen sszeszedett gazdag ajndkokkal siettek a kaposvri vajdhoz, s tle bocsnatot krvn elbbi ksedelmkrt, az sszes foglyoknak, de klnsen Szegedinek szabadon bocsttatsrt knyrgtek. A vajda gnyosan vlaszolt, s azt mondta, hogy krsket, mivel ksn trtek eszkre, mr nem teljestheti, mert mr jelentette a pcsi bgnek, hogy Klmncsn nhny darabontot papjaikkal egytt elfogott; forduljanak teht krelmkkel a bghez, s annak kegyelmtl vrjanak mindent. gy szokott a trk gnyos jtkot zni a magyarral. Vajda s bg egyarnt rtett ahhoz, hogyan kell minl tbb ajndkhoz jutniok.

A klmncsaiak teht ismt nagy ajndkokkal Pcsre mentek a bghez. Mhmud bg megindulva a krsen s rimnkodson, megparancsolta, hogy a foglyok bocsttassanak szabadon s trjenek vissza vrosukba. A klmncsaiak felbuzdulva a sikertl s megtvesztetve a bg jindulattl, minden mdon arra trekedtek, hogy a gonosz vajda mozdttassk el llsbl, s ezrt vdolni kezdtk azt a bg eltt. A bg, mintha csak ezt vrta volna, visszavonta a foglyok elbocstsa irnt kiadott parancst, s azt mondta a klmncsaiaknak, hogy ennek a peres gynek eldntse vgett nhny megbzhat s rtelmes polgrral egytt Szegedit s, mint igazmond embert, kln ki fogja hallgatni. Szegedit teht maghoz vitette Pcsre. A bajba jutott klmncsaiak elpanaszoltk a dolgot Perneszi Farkas babcsai vrparancsnoknak, s tancsot krtek tle. Perneszi nagy aggodalommal mondta nekik: "Jl meggondoljtok, mi mdon adtok hitelt a trk szavainak s greteinek. ntlem mehettek hozz, csak aztn vissza is jhessetek tle".
Midn a bg a tankihallgatsokbl meggyzdtt arrl, hogy Szegedi szemlyben egy nagytekintly s mindenki llal nagyrabecslt s szeretett ember kerlt a krmei kz, a mg rette nyerhet sok ajndk s nagy vltsgdij remnyben hirtelen szigor hangon fordult Szegedihez: "Te pap! Mirt szoktl te vakmeren eb mdjra a szomszdos magyar vrakba jnni-menni? Rg[ta] nagyon jl tudom, hogy mifle dolgod van neked ott! Lesz r gondom, hogy te magad se lgy afell bizonytalansgban". Midn a kegyes frfi erre azt vlaszolta, hogy a magyar papoknak, kik ezen a vidken tz s vz ltal vannak krlvve, akaratuk ellenre oda kell mennik, ahov ket knyszertik, a bg t tstnt a maga brtnbe vettette. A klmncsaiak nem kstek drga pnzen vsrolt sisakokkal s pnclokkal engedkenysgre brni a bget, de ez csak hzta-halasztotta Szegedinek szabadon bocsttatst, s olyanforma clzst tett, hogy elbb mg Furia Alberttel akar ez gyben beszlni, aki ekkor Stjerorszgnak Pettau nev vrosban idztt zleti gyben. A klmncsaiak krsre Perneszi kikldtt emberei ltal Furit hrom nap alatt visszatrsre knyszerti, s megparancsolja neki, hogy minden befolyst hasznlja fel a bgnl Szegedinek mielbbi szabadon bocsttatsra.

gy Mhmud bg, mint annak Peruiz nev vajdja, mr ekkor a klmncsaiaktl tbb zben kapott gazdag ajndkoktl indttatva, enyhbben bntak Szegedivel, t a brtnbl kivettk, s mr azon a ponton voltak, hogy szabadon bocstjk. A felesgre kelletnl jobban hallgat Furia azonban mindent elrontott. Bizalmas suttogssal rbeszlte Peruizt, hogy ostobasg volna olyan nagy zskmnyt, mint Szegedi, kibocstani kezkbl, mert annak kivltsrt ktezer koront is kaphatnnak. Ez a suttogs mr gy jutott a bg flhez, hogy a ktezer korona vltsgdjat Szegedi mr meg is grte. Hogy teht a bg a vltsgdjat annl hamarabb megkaphassa, szigorbban bnt Szegedivel, t rulnak s sok trk elveszejtjnek mondta, s a legszennyesebb brtnbe vettette. Mivel a vltsgdj ksett, a bg szemre hnyta Peruiznek, hogy mindennek az oka, mert gy bnik Szegedivel, mintha az nem is fogoly, hanem vendge volna. s Peruiz ezen szemrehnysrt Szegedin tlttte bosszjt.

Elvitte t Benedek dek hznl brt laksra, mikor annak a felesge egyedl volt otthon. Peruiz az asszonyt egy kamrba zrta, hogy t szndknak kivitelben ne akadlyozza, azutn Szegedit egy szkhez ktzte. Mikor a htrakttt kez, a kortl s fogsg sanyarsgatl meghajlott test Szegedi tudakolja, hogy mirt bnik gy vele, holott senkinek sem vtett, Peruiz ismtli eltte azon pirongat szavakat, melyekkel t a bg illette, azutn szemre hnyta, hogy a vltsgdj lefizetst folyvst halogatja, tatrkorbcsval teljes erejbl ti-veri a tehetetlen reget annyira, hogy annak inge teljesen tnedvesedett kioml vrtl, s az tsek miatt rongyokban lgott le rla. A mltatlan bnsmd miatt s az iszony csapsok slya alatt Szegedi teljesen elvesztette eszmlett, s csak csodval hatros, hogy ott nyomban meg nem halt. A kegyetlen knzst iszonyodva hallgat hziasszony felszaktotta a kamara ajtajt, fellrmzta s segtsgl hvta a szomszdokat, azutn Peruizra rohant, hogy a tovbbi kegyetlenkedsben megakadlyozza. Peruiz az asszonyt korbcsa markolatval mellbe vgja, s az asszony utn a szobba csapatosan betdulk kzl is nmelyeket arcul ver, msokat korbcsval paskol, mg aztn ezek a sajt bntalmaztatsukon is felindulva, legyrik a dhng vajdt, s a flholt Szegedit szkbl s szoros ktelkeibl kiszabadtjk.

A klmncsaiak ezen rettenetes kegyetlensg hallatra jabb ajndkokkal siettek a bghez, de ismt siker nlkl. Majd, midn hrt vettk, hogy a bg a tolnai trk brnak vagy kdinak magyar fogsgba kerlt lenyrt hajland volna Szegedit szabadon bocstani, vettek Perneszitl 600 koronrt egy magyar rabsgba jutott lenyt, azt trk mdra felltztettk s Pcsre vittk.

Idkzben azonban a bg Szolnokra helyeztetett, s oda el is indult, hurcolva magval Szegedit is. A klmncsaiak utnamentek Szolnokra, s felajnlottk a bgnek a lenyt cserbe Szegedirt. A leny azonban tkzben megvallotta, hogy nem a tolnai kdinak a lenya, s ez a dolog a bgnek is tudomsra jutott. gy a klmncsaiak nagy kltsge s j igyekezete ismt krba veszett.

Midn Szegedi slyos rabsgnak hre szlesebb krben elterjedt, az 1562. v elejn Jnos Zsigmond erdlyi fejedelem megbzsbl Mliusz Pter debreceni s Czegldi Gyrgy vradi lelksz jelent meg Szolnokon Mhmud bg eltt, s a fejedelem nevben egy gynyr kristlyserleget nyjtvn t a bgnek, Szegedi szabadon bocsttatsrt esedeztek. k is siker nlkl.  Mikor ilyen nagy befolys szemlyek kzbenjrsa is eredmny nlkl maradt, Szegedi jobban el volt kszlve arra, hogy szenvednie kell, hogysem kiszabadulsa fell valami remnyt tpllhatott volna. Slyos bilincsben, ronda brtnben trelemmel viselte szenvedseit, s nehz bajban is lelki gymoltja volt fogolytrsainak, akik az kegyes intseibl s a Szentrsbl vett vigasztalsaibl szomor szenvedskben remnyt, a hitben alzatossgot mertettek. Elltta ket szellemi tpllkkal, st gytr hsgkben rszeltette ket testi eledelekben is, melyeket neki innen-onnan kldzgettek.
Megltogatta Szegedit Szolnokon Bakonyi Albert, most mr cegldi lelksz s pspk; megltogattk a szomszd helyeken lak lelkipsztorok, kiknek szmra Szegedi rogatott is egyet-mst. Megltogattk a Szolnokon tutazk is, hogy hallhassk t, vagy pnzt adjanak neki, amelyet azonban a roppant szigor brtnr rendesen kicsikart tle. Csaldjnak tagjai kzl magnak Szegedinek tancsra senki sem ltogatta meg, mert Szegedi attl flt, hogy a kegyetlen bg azokat is rabul ejti. gy teht azok csak naponknti kesersgrl s szenvedseirl kaptak felvlta hreket, s fokozta szomorsgnkat az is, hogy gyermekeik kzl Mrton, a jszv mostohafi, tovbb Sra, Dorottya s Anna rvid idkzkben elhaltak. Annyi ezer baj kztt teht nem tehettek egyebet, mint azt, hogy kz- s magnos imikban folytonosan knyrgtek a magassgos Istenhez Szegedi megszabadtsrt. Ez aztn nemsokra be is kvetkezett.
Mhmud bg olykor-olykor, ha jkedvben volt, a vrosiak krsre, de klnsen egy Korius Pter nev rvsznek kzbenjrsra megengedte, hogy Szegedit a vrbl kivihessk a vrosba hitsorsosaihoz, s ott Korius Pter hznl prdiklhasson, de azon felttel alatt, hogy Szegedit mg ugyanazon napon visszaszlltsk brtnbe. Egy ilyen alkalommal ltta t meg egy Baranya Ilona nev n frjvel, Mez Ferenccel egytt, s megesett a szve rajta.

Ez a Baranyai Ilona Rckevn szletett nemes csaldbl. Els frje a trkknek sokkal volt adsa, s emiatt a felfldre kltztt, ahol csakhamar meghalt. Az zvegyen maradt Ilona ksbb egy Mez Ferenc nev kereskedhz ment frjhez, akivel aztn Gyulra kltztt, hol frje Kerecsnyi Lszl kapitnysga alatt nem kzpszer kereskedst folytatott. Azonban Ilonnak szve szlfldre vgyott, s rbeszlte frjt, hogy kltzzenek haza Rckevre. Mez Ferenc elszr szt akart ott nzni, s az tra felesgt is magval vitte. Midn ezen tjukban Szolnokra rkeztek, hzigazdjuknak, egy Magyar Hasszn nev trknek hzban mindketten lttk Szegedit, lttk ezen tiszteletre mlt fpapnak mltatlan sorst, hossz hajt, fsletlen szakllt, lttk rajta a brtnnek iszonyatos undoksgt, s megtudtk, hogy az a nagyhr doktor, akirt legutbb Gyuln is kzimdsgok tartattak. s a n ezen ltvnyt nem feledte el tbb soha. Midn vgre Mez Ferenc felesgvel egytt Rckevre kltztt, s Rckeve lakosai egy Darczi Mrton nev polgrtrsuktl rtesltek arrl, hogy Meznek nagy befolysa van Mhmud bgre, krve-krtk Mezt, hogy eszkzlje ki Szegedinek szabadon bocsttatst. Mez Ferenc azonban nem akart a dologba avatkozni, de az isteni gondvisels csodlatos mdon hajtotta az megkemnyedett szvt engedkenysgre. Felesge ugyanis, miutn egy Lszl nev csecsemnek adott letet, hallos betegsgbe esett, s vgs akaratjakppen szeretettel arra krte frjt, hogy minden lehet mdon segtse el s eszkzlje ki annak a szerencstlen lelkipsztornak, Szegedinek szabadonbocsttatst, mert , mita ltta annak olyan rondasgban val mltatlan szenvedst, rettenetes lelki knokat szenved, s tudja, hogy hathats jcselekedet lesz Isten eltt, ha olyan szent frfit sokaknak vrakozsra kiszabadt s elbbi szabadsgba visszahelyez. Ekkor Mez Ferenc, hallvn felesgnek rimnkod esedezst s ltvn csecsem gyermeknek vergdst, knnyek kztt megeskdtt arra, hogy teljes erejbl vigyzni fog Szegedi jltre, s azt a rckevei lelkszi hivatalra fogja segteni. gy trtnt aztn, hogy az zvegyen maradt Mez Ferenc, miutn a Szegedi kiszabadtsra msok is buzdtottk, s a maga segtsgt ki-ki szvvel-llekkel felajnlotta neki, egy kedvez alkalommal megegyezett a bggel, s nagynehezen megllapodott abban, hogy Szegedi egyelre a Mez kezessge mellett szabadon bocsttassk, s Mez vltsgdjul ktezer-ngyszz korona rtk szpmv sisakokat, pnclokat s mellvrteket szllt Nmetorszgbl a bgnek bizonyos meghatrozott id alatt.

gy szabadult ki Szegedi az 1563. v tavaszn a kt vig tartott fogsgbl, melyben fl vig Pcsen, msfl vig Szolnokon a legrettenetesebb knokat szenvedte teljesen rtatlanul.

Szegedi Kis Istvn nyugodalmas vei.

Mez Ferencet a Szegedi kiszabadtsnak nagy munkjban lelkestette sok nagy frfi, de leginkbb Kerecsnyi Lszl gyulai vrparancsnok s a debreceni egyhz. Szegedi szabadonbocsttatsnak kihirdetse alkalmbl, Dusks Ferenc tekintlyes debreceni polgr ppen Szolnokon idztt. Ez a derk ember Szegedit azonnal kocsijra vette, elvitte t Debrecenbe, s polgrtrsai kztt ngyszz koronnl tbbet gyjttt a vltsgdj fedezsre; azutn meghordozta t a szomszd vrosokban is, hol ki-ki tehetsge szerint adakozott igaz lelki rmmel ily kegyes ember kivltsra. Termszetesen a klmncsai s rckevei polgrok sem maradtak el adomnyaikkal, akik azon remnyben is, hogy ilyen jeles tudst megnyerhetnek maguknak, rmmel jrultak a vltsgdj sszeghez. Vgre Szegedi, mikor a vltsgdj beszerzse vgett tett utazsainak befejeztvel Rckevbe lelkszl meghvatott, s Mez Ferencnek a vltsgdjbl 1600 koront sszegyjttt, Klmncsra sietett rgen ltott csaldjhoz. Itt nagy rmmel fogadtk. Az szabadonbocsttatsiiak hrre elksztettk mostohalenynak, Beremnyi Katalinnak Bllyei Tams pesti lelksszel val egybekelst, mely csak a Szegedi sajnlatos fogsga miatt maradt el ennyire. A rg hajtott lelkipsztor jelenltben ktszeres volt az egsz kzsg rme, s ezen rmben a hvek megktszereztk a lakodalmi ajndkokat is.

A lakodalmi nnepsgek befejezte utn Szegedi egsz csaldjval most mr lland lakhelyre, Rckevre kltztt az 1563. vben a hsvtot megelz napokban. Itt mr kilenc v mlva bekvetkezett hallig nyugodt s csendes lakozst engedett az r sokat szenvedett szolgjnak. Az egsz kzsg ragaszkodsa, odaad szeretete s becslse kzepette munklkodott itt is, s erstette hveit a hitben a nagy frfi, kinek lelki erejt a hosszas szenveds kesersgei meg nem trtk, szvbl az emberszeretet s megbocsts igaz keresztyn rzelmeit a rajta elkvetett kegyetlen mltatlansgok ki nem oltottk. Itt rta meg, vagy legalbb itt fejezte be tudomnyos munkit, melyeket az akkori idk szoksa szerint latin nyelven rt, s amelyek jobbadn halla utn jelentek meg Bzelben, s Szegedi nevt a klfld eltt is ismertt s becsltt tettk. Ily mvei: "Az Istenrl s emberrl szl tiszta tudomny", mely t kiadst rt meg. "Az egy igaz Istenrl szl hitvalls", "Bizonysg a Szenthromsgrl", melyben az unitriusok vlemnyt dnti halomra, "A rmai ppk tkre", "A zsoltrok knyve, a prftk s az jszvetsg". rt magyar nyelven nekeket is, melyek nagyon sok ideig hasznlatosak voltak, s nekeltettek a gylekezetekben. sszes munkibl nagy tuds, ers hit, a dolgok mlyre hat rtelem s mly gondolkozs sugrzik. A ppa [Szegedinek] ezen mveit egytl-egyig a tiltott knyvek kz sorozta, s azok olvasstl hveit eltiltotta.  Rckevn is vitzott mg Szegedi egy barttal. Rckeve vegyes lakosai, az olaszok s rcok ragaszkodtak a rmai katolikus hithez, s a Szegedi ellenslyozsra ment le Pestrl Rckevbe egy sok fldet bejrt s sok nyelvet ismer Panthanus Szeraphin nev bart. Ez a bart krkedve hirdette, hogy a luthernusok legjelesebbjvel akar szembeszllani. A "legjelesebb luthernus" alatt a bart Szegedit rtette, pedig Szegedi mr ekkor nem volt Luther kvetje, hanem Klvin hve volt.

Tudjuk, hogy Luthernek s Klvinnak kvetit egyetlen lnyeges pont, az rvacsorai jegyekre vonatkoz vlemny vlasztja el egymstl. Mikor fogadta el Szegedi a Klvin nzett, ma mg el nem dnthet krds. Klvin Jnosnak alapvet nagy munkja 1536-ban jelent meg, s meglehet, hogy Szegedi ezt a munkt 1543-ban Wittenbergben idzse alatt megszerezte, s a Csandon tle elkobzott 200 darab knyve kztt meglehetett az is; vagy Wittenbergben olvasta e knyvet, vagy ottani idzse alatt tudomst szerezhetett Klvin nzetrl, s mint mly gondolkozs, tudomnyos kpzettsg, leselmj ember, a Luther irnt rzett nagy tisztelete mellett is Klvin nzethez csatlakozott Brmint legyen a dolog, annyi tny, hogy Mliusz Pterrel, Debrecen nagytuds lelkszvel mr elbb rsban vitatkozott a Klvin nzetnek helyessgrl, s Mliusz az rvelsei kvetkeztben lett

Klvin kvetjv. Az is tny, hogy mindazon vrosok, amelyekben Szegedi tanti vagy lelkszi hivatalt viselt, nagy tbbsgkben ma is a Klvin nzett kvet reformtus egyhznak hvei. Az meg teljesen bizonyos, hogy Szegedinek megjelent munkiban a Klvin felfogsa szerinti reformcinak elvei vannak tiszta s flrerthetetlen vilgossggal feltntetve. Szegedi teht valsznleg mr Wittenbergbl val hazatrse utn Klvin Jnos kvetje volt. Azonban a Luther s Klvin nzett kvet magyar protestnsok a Szegedi letben mg nem vltak kln egymstl, mg nem alkottak kln kzigazgats alatt lev egyhzakat, s gy Magyarorszgon mindazokat, akik elszakadtak a katolikus hittl, kzs nven luthernusoknak neveztk. Ily rtelemben vehet teht Panthanus Szeraphin bartnak azon krked kifejezse, hogy Szegedivel, a legjelesebb luthernussal akar vitba szllani.

Szegedi elfogadta a bart kihvst, s Rckevnek mindkt vallsfelekezethez tartoz lakosait szszkbl s magnton szorgalmasan hvogatta a protestns templomban tartand vitatkozsra. A bart meg is jelenik a kitztt napra, egy zsk knyvet hoz magval, melyet a gyzelem remnyben bizakod bart biztatsra hvei nagy rmmel szlltanak a templomba. Megjelent Szegedi is, s megkezddtt a vita. A bart a nagytuds s meggyz elads Szegedivel szemben csfot vallott, annyira, hogy az prtjn ll rcok s olaszok szgyenkezve s titokban tvoztak a templombl, s a magra maradt bart knytelen volt nagymennyisg knyveit nevetsges mdon a sajt vllain cipelni haza. Ez a dolog az 1564. v elejn trtnt.

Szegedi, aki rckevei papsgban is viselte pspki tisztt, mg kt zben forgott hallos veszedelemben. Ugyanis az 1564. v nyarn Szegedi szekren Budra ment Literatus Pl s Skaricza Mt trsasgban. Kt szekren mentek; az els szekren lt Szegedi, a msodikon titrsai. Midn a kocsik Hros s Csepel kztt haladtak, a Szegedi kocsijnak lovai a lejts partrl a Dunba rohantak, s ott szva vittk a szekeret a benne lkkel a parttl mintegy 25 lpsnyire. A msodik szekren l Literatus s Skaricza nyomban harsny hangon kiltottak a megrmlt kocsisra, hogy a Duna folysval szemben sz lovakat igyekezzk a vz mentbe terelni, s gy partra jntni. s a gondvisel Isten mintegy csodakppen mentette meg ez alkalommal is az elhzott test s szni nem tud Szegedit, kinek ruhja tzsn kvl semmi baja nem trtnt. Majd az 1566. vi jnius 22-n, Szegedi vacsora utn pp az udvara lbnl elfoly Dunba hvta frdni a vele vacsorlt Szebeni Jnos rektort s Skariczt. Mivel a beteges Szebeni nem vllalkozott a frdsre, Skaricza kt tanult vett maghoz, s egytt lementek a Dunra. Skaricza az szni nem tud Szegedit fii szeretettel derkig r vzbe segtette, s aztn maga a mlyre szva, szelte a Duna habjait. De hirtelen, mintha csak az Isten mondta volna neki, visszanz, s Szegedit keresi szemeivel. Nem ltja sehol. Amint a vz sznn krltekint, egy mly rvnyben evickl embernek hajfrtjei tnnek szembe, s az sz frtkrl megtudja, hogy Szegedi atya jutott bajba, kinek tagjai hirtelen elzsibbadhattak. Skaricza szinte megdermedve a Szegedit fenyeget veszlytl, sebesen odaszik, sajt lete kockztatsval a vz al bukik, s Szegedinek testt a vz sznre emelve, nagy fradsggal a szrazra viszi. Azutn trsaival s a nagy kiltozsra kifutott Erzsbettel, Szegedi felesgvel annak fellesztshez fog. s az Isten sikert adott fradozsaiknak, s visszaadta Szegedit csaldjnak s hveinek.

De engedett az Isten alkalmat Szegedinek arra is, hogy bizonysgot tehessen az nemeslelksgrl s az ellensgnek is megbocst keresztyn ernyrl. Ugyanis mg az 1564. vben trtnt, hogy az t egykor pognyul megknz Peruiz vajda Szolnokrl Budra utaztban Rckevbe rkezett, s ott Keszi Gyrgynek hzban megszllva nagy rdekldssel tudakozdott Szegedirl. Midn Szegedi errl rteslt, Skariczval azonnal szp sisakbokrtt szereztetett, s ezeket maghoz vve, Skariczval egytt a vajda megltogatsra indult. Szegedi s Peruiz kezet fogtak, s Peruiz lelkiismerettl mardostatva gy szlott Szegedihez: "Bocsss meg nekem mindazokrt, amelyekrl fleg csak neknk, kettnknek van tudomsunk". Szegedi erre engeszteldve blintott. Mikor azonban Keszinek a napa a vajdt asszonyi sszel komolyabban s merszebben feddette, hogy mirt vetemedett oly nagy hhrsgra az Isten szolgjval szemben, Peruiz mg inkbb krte a bocsnatot, s eladta, hogy nhnyszor jjel szrny ltomnyok gytrtk mr t ezen dolog miatt, olyan rmes ltomnyok, mintha asszonyok akarnk szttpni amiatt, hogy olyan kegyetlen versekkel illetett egy gy kornl, mint kegyessgnl fogva nlnl sokkal jelesebb frfit. s az egykor kegyetlen Peruiznak megbnsa szinte volt, mely nemcsak alzatos bocsnatkrsbl tnt ki, hanem kitnt abbl is, hogy amit az atya ellen vtett, azt a finl akarta jv tenni. Ugyanis Szegedinek Istvn nev fia atyja halla utn 1584-ben a bzeli egyetemen tanult – s mint neve utn, sajtkezleg rta – trk segtsggel. Valsznleg Peruiz segtette az ifj Szegedit klfldi tanulmnyban. gy tmaszt az Isten ellensgbl is j bartokat s prtfogkat az hveinek.

letnek vge fel ismt csaldi szomorsgot kellett Szegedinek szenvednie. Felesge, a h s gondos Erzsbet, ki Rckevben ismt egy Dorottya nev lennyal, majd kt – egyms utn szletett, de hamar elhalt – Jnos nev fival ajndkozta meg, 1570-ben korai gyermekszlsben elhalt. Az ismt bs zvegysgre jutott Szegedi maga rta meg a feledhetetlen nnek srverst, melyben azt eldicsrte, s a hzaslet egn szende, szeld fnnyel ragyog csillagnak nevezte.
A mr ekkor 65 ves Szegedi, kinek az Erzsbettl szletett 9 gyermeke kzl 3 volt letben, hogy kiskor gyermekeinek gondvisel anyt adjon, rvid id mlva megnslt, s felesgl vette az egyik rckevei polgrnak, Botach Jakabnak zvegyt, egy Orsolya nev asszonyt. Ez az Orsolya is kt gyermeket szlt tle: egy 5 hnapos korai szlttet s egy Zsuzsnna nev lenyt, kinek szletst Szegedi mr nem rte meg.

Szegedi az 1572. v tavaszn betegeskedni kezdett. Betegsge gyorsan fokozdott, s miatta mr prilis havban tvgyt elvesztette, szakadozottan aludt, klnben is reges jrsa ingadozv lett; hurut is knozta, fejfjsrl panaszkodott, s magval is annyira bktelen volt, hogy hosszabb ideig lni, fekdni, llani sem tudott; szkt most a kertbe, majd a pitvarba, majd a tzhely mell vitette. Csak az t megltogat bartaival val nmi beszlgets enyhtette kiss unottsgt.

Mjus 2-n jrt Rckevn gygyts vgett egy Gyrgy nev sebsz. Ezt elhvtk a gynglked Szegedihez. Gyrgy adott is Szegedinek lmatlansg ellen valami orvossgot. Az orvossg bevtele utn Szegedi a szoba fldjn vettetett magnak gyat, s arra krte felesgt s Skariczt, hogy vjk meg t minden zajtl, st az ablakokat is fggnyzzk be. Ez meg is trtnt. Kevs id mlva Orsolya s Skaricza benztek a betegre, s midn lttk, hogy az hanyatt fekszik, s kezei a legrendesebb helyzetben vannak, azt hittk, hogy Szegedi az utbbi idben val tmatlansga miatt mly lomba merlt, s nem akartk t ers llegzse miatt felklteni. gy visszavonultak a szobbl. Az aggd felesg nemsokra ismt benzett hozz. Ekkorra azonban mr Szegedi megvvta halltusjt, s a jajveszkel Orsolya s a nagy srsra a szobba rohan Skaricza Szegedinek mr csak lassanknt hlni kezd tetemt talltk, nagy lelke visszaszllott mennyei Atyjhoz.

Mjus 4-n az egsz kzsg zokog sirnkozsa s bnatos knnyhullatsa kzben vittk koporsjt Rckeve temetjbe, ahol taln ma mr jeltelenl nyugosznak porai annak a frfinak, aki tiszta evangliumi hitvel, az r dolgainak vgzsben val ernyedetlen munkssgval, a npnek az igaz hitben val megerstsvel a magyar reformtus egyhzban rk emlket lltott magnak.
Legyen ldott az emlkezete mi kzttnk!
Farag Blint.   Protestns Szemle, 1909. 421-443. o.
 

Klvin

 

Egyhzkerlet lapja

 

Dunntli Reformtus Lap 2009 - 2015 - Hsz  rs a Gylekezetek letrl

 

 

Reformlta Szent Eklzsik

 

SOMOGYORSZG

 

Somogyi Reformtus Egyhzmegye

Csurgi Csokonai Vitz Mihly Reformtus ltalnos Iskola, Gimnzium Kollgium s Knyvtr

http://www.csvmrg.hu

 

 

Jvendls az els oskolrl a Somogyban

Ht, mzsknak szentelt

     Kies tartomny!
     ly szmkivetve volt
     Nlad minden tudomny?
     Ht csak sertst nevelt-
     Itt a makk s haraszt?
     Ht csak kansznak termett
     A somogysgi paraszt?
     Istenem!
     Senki sem
     Vette szbe,
     Hogy e rszbe
     rva mg Somogy!

Hny j sz lett vadd,
     Hogy nem mveltk?
     Hny polgr bnyikk?
     Hogy jba nem neveltk!
     Dudva lenne a dudvk
     Kzt az anansz:
     Kansz marad akinek
     A nevelje kansz.
     Ht mr, hogy
     A Somogy
     - ily tudatlan,
     Formlatlan,
     Ki a hiba?

Debrecen s Patak
     Messze estenek
     Ide, hol a mzsk
     Nem is esmrtettenek.
     Ami kevs pnz bejtt,
     Kt-hrom pra,
     Nagyobb dologra ment el
     Borra avagy disznra.
     A szegny
     Prlegny
     Vagy bodnrnak,
     Vagy betyrnak,
     Vagy zsivnynak llt.

h, szomor sorsa
     Egy szp megynek!
     Hol a magyar lelkek
     Megvetve hevernek.
     h, nem fj- a szve
     Minden magyarnak,
     Hogy a magyar fiakkal
     Gondolni nem akarnak?
     De tn j
     Oly id,
     Melyben nknk
     A vidknk
     j Hlikon lesz. -

 Csokonai Vitz Mihly
sszes kltemnyei

 

 

ZSOLTROK, DCSRETEK, HALLELUJK

 

Oktatsi Intzmnye

 


 

Nagydobszai gradul 1643.

 

Npszer teolgia

 

Ptor Imre fordtsa: Klvin tanulmny

 

JZUS-film

Lukcs evangliuma szerint ksztett film

 

Klvin 1509-2009

 

Angster - Orgonk

Darny Angster Orgona 1903

 

 

 

2018 - 61 ves lenne!

Honlapokon

  Midn a roncsolt anyagon

  Diadalmas lelked megllt;
  S megnzve btran a hallt
  Hittel, remnnyel gazdagon
  Indult nem fldi takon,
  Egy volt kzs, szent viga- szunk
  A LLEK L: tallkozunk!                 Arany Jnos

DESANYJA

zv Jakab Istvnn Cserveni Ibolya 

12 vi zvegysg   

38 vi gyszols utn, 

2017 mjus 3.-n Hazatrt Teremtjhez. 

Megsznt sirsaitl,  gysztl 

s fjdalmtl.  

lt 84 vet.


Nyugodjk bkben

 

Termszetes, hogy e mappa, a fnykpekkel egytt a honlapokon marad, mindvgig!

 

 

GYERMEKEKNEK

 

V i d e k

 

IFJUSGNAK

 

FELNTTEKNEK

 

Keresztyn ROMA videk

 

1872 - 1945

Istvndi orgona 1872

 

 
Lblc

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!