Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.
| | |
DARÁNY
Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.
A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.
A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál.
| | |
Református Gyülekezet Darány 7988 |
|
| | |
Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány |
|
| | |
Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537 |
|
| | |
HOMOKSZENTGYÖRGY
Esperesi székhely is volt között, Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.
A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.
| | |
Református Gyülekezet Istvándi 7987 |
|
| | |
ISTVÁNDI:
A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.
Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt.
Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.
| | |
KÁLMÁNCSA.
Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.
Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."
| | |
Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538 |
|
| | |
|
Református Egyház
Dunántuli Református Kántorképző
| | |
|
|
3. DrTóth Endre A belsősomogyi ref.egyházmegye Mária Terézia; Homokszentgyörgy 101 |
DR TÓTH ENDRE A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában 1940 115.oldal
Homokszentgyörgy.
Az oklevelekben legkorábban 1426-ban fordul elő a község neve. Reformáltatásának körülményei nem ismeretesek. A török és kuruc háborúk idejéről is csak annyi maradt emlékezetben, hogy régebben voltak prédikátorai is. A kuruc háborúk után — az 1741-i vizsgálat szerint 1721-ben, az 1774-i egyházi összeírás szerint 1719-ben. kezdődött meg újból a vallásgyakorlat és ekkor építettek templomot is.
Az 1774-i adat azzal igazolja állítását, hogy. akkor még fennállott templomuk padlásán az 1719-es évszám fel volt jegyezve. — Az 1744-i vizsgálat idején történhetett, hogy a kiküldött megyei főbíró a szomszédos Szulok nevű sváb falut fejszésekkel ideparancsolta és a templomot és a haranglábat le akarta vágatni. Ugyanakkor arra is rá akarta venni a község elöljáróit, hogy a templomi székeket adják el egy katolikus templom számára, de a szentgyörgyiek ellene mondottak és ellene állottak a főbírónak és a templom megmenekült a lerombolástól. 1721 óta csak mestereik voltak, akik Mária Terézia korában és így 1774-ben is, lévita néven könyörgéseket végeztek, Bibliát olvastak és temettek, de predikációs istentiszteletet nem tarthattak. Istentiszteletre, úrvacsorára Hedrehelyre, egy mérföldnyire jártak. 1774-ben folyamodtak a királynőhöz, hogy kicsi és romladozott fatemplomukat megjavíthassák és ez meg is engedtetett nekik. A gyermekeket a helybeli mester tanította. A temetést is a mester végezte és ezért stólát sem kellett a katolikus plébánosnak fizetni. A keresztelést és az esketést a szuloki plébános végezte. Akinek fizettek stólát: keresztelésért 20 krajcárt, egy máriást, — a katolikus mesternek egy garast, amit ha nem akarnak megadni, akkor a gyeplüt, ruhát veszi el (1774. vármegyei vizsgálat). Esketésért a plébánosnak egy forintot, a katolikus mesternek hét krajcárt. Ha a leányt kivitték a helységből, akkor két forintot és egy pozsonyi mérő zabot vett, sőt ha lehetett, többet is. Ha a legény más faluból házasodott, akkor a házassági engedélylevélért 1 forintot, másfél tallért, vagy 10 garast, a katolikus mesternek a hirdető céduláért 7 krajcárt kellett fizetni. Néha házasságkötésnél a plébános egy köböl zabot, disznólábat és egy kulacs bort is követelt a stólan felül. A lévita földjéből egy holdat elvett a földesúr, úgy, hogy 1774-ben már csak annyi földje volt, hogy 3 calcatúrára 10 pozsonyi mérő ment bele. A rétet is mind elvette a földesül'. Voltak akkor itt reformátusok 330-an, katolikusok 22-en.
1778-ban Bajzáth József veszprémi püspök feljelentette az iskolamestert a helytartótanácsnál, hogy a tanításon kívül istentiszteleteket is végez és stólafizetés nélkül temet is. A helytartótanács 1778 június 25-én kiadott rendeletére a vármegye vizsgálatot is folytatott ebben az ügyben. Később a helytartótanács jelentést kért a vármegyétől arra nézve is, hogy templomuk használatban van-e, milyen anjyagból készült és milyen célra volna felhasználható? Az ügy elintézéséről tudomásunk nincs.
| | |
|
|
Reformálta Szent Eklézsiák |
|
| | |
Somogyi Református Egyházmegye |
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár
http://www.csvmrg.hu
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
- ily tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. -
Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei
| | |
ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK |
|
| | |
Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány |
|
| | |
|
Darány Angster Orgona 1903
| | |
2018 - 61 éves lenne!
Honlapokon
|
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent viga- szunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János |
|
ÉDESANYJA
özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya
12 évi özvegység
38 évi gyászolás után,
2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez.
Megszünt sirásaitól, gyászától
és fájdalmától.
Élt 84 évet.
Nyugodjék békében
Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!
|
| | |
|
Istvándi orgona 1872
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
