//refeklezsiak.gportal.hu
//refeklezsiak.gportal.hu

www.istvandi.ref.hu www.kalmancsa.ref.hu www.darany.ref.hu www.homokszentgyogy.ref.hu

                          Istvndi                                                        Klmncsa                                    Darny                Homokszentgyrgy                                                                                                                                                                                                                                                              

    E Honlap a Gylekezetek 2008. 12. 18. - 2015. 10. 27. lett, szolglatt mutatja be.                                   

Nyugdjba mentem - a Honlapot lezrtam.

 

 

Bejelentkezs

Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

Somogy megye dli rszn az szptei s a Rigci erdk, a Duna-Drva Nemzeti Park, s a mltn hres Barcsi sborks krnykn tallhatk a gylekezeteink. A mlt fnyes, dicssges, megkap, szinte hihetetlen. s a jelen - Isten kegyelmbl mg lteznk.

 

DARNY cimere s honlapja

 www.darany.ref.hu

darany@reformatus.hu

 

 

DARNY

Az 1832. vben ptett "falusi-katedrlis" bellrl szp s jnak mondhat llapotban van. Angster orgonja ismt szl. Kivlrl siralmas kpet lthatnak az tutazk s a gylekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a npe kltztt el, tkzben elhagyta templomt s nha a hitt is.

A gylekezet - 95 f felntt - Isten Igjbl szeretne lni. Magyarsgukat, a fal s a gylekezet gy is rzi, hogy Erdlyi testvrgylekezettel s testvrfalval tartjk a kapcsolatot.

A jelen nehz regnek s fiatalnak egyarnt. Az egyik mr nem tud dolgozni, a msik nemhogy munkt, mg munkahelyet se tall. 

 

Reformtus Gylekezet Darny 7988

 

Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darny

 

Darnyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY cimere s honlapja

 www.

homokszentgyorgy.ref.hu 


homokszentgyorgy@
reformatus.hu
 

Reformtus Gylekezet Homokszentgyrgy 7537

 

Homokszentgyrgyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY

Esperesi szkhely is volt kztt,  Barakonyi Kristof II. esperes-lelksz.  Gylekezet llekszma ekkor 900 f. - Ksbb magyar Honvdsg teleplt a faluba. Ma a laktanya is, a rabl s mindent pusztt id markba kerlt! Ma a Gylekezet a maradk 16 keresztynbl ll. Hsgesek. Konfirmcii fogadalmukat tbb vtized utn is megtartjk.

A gylekezet templompt lelksze id BEGEDEY PTER 1782 - 1834-ig 52 ven t szolglt. Fia, - a tzvsz utn a parkit s iskolt ptette ujj - BEGEDY PTER 1835 -1882-ig 48 ven t volt lelkipsztora a gylekezetnek. Az fia volt Begedy Istvn Istvndi esperes-lelksze volt 1863-1919.

 

 

Hallgassuk s nzzk !

 

Interjuk, Cikkek, rsok

 

ISTVNDI cimere s honlapja

 www.istvandi.ref.hu

istvandi@reformatus.hu

 

 

Reformtus Gylekezet Istvndi 7987

 

ISTVNDI

A 16. szzadban kt temploma is volt, az egyik kttorny ... Szigetvr eleste (1566) utn a trkk - mint sok ms templomot Somogyban – lebontatjk, a msikat kivlthatja brok Gyrgy 100 tallrrt. Fal megmaradt, mg fejldtt is. Trtnelem viharai nem kerltk el. De npe maradt.

Mikor elvettk tle "a fldet;" mindent elhagyott. Falut, hzat, fldet, rokont, otthont, egyhzt, temett - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett romm. Amit nem tett meg a harcok, a puszttsok, a vgveszly idejn, azt megtettk, amikor lba all s kihztk a talajt. 

j npe is van a falnak, rgen a cignysoron laktak vagy a fal krnykn - ma romknak, is nevezik, k Besok akik a cigny (frfi) nevet hasznljk. Falu lakosainak 2/3 rszt k alkotjk. 1930 krl 90 roma lt, itt ma kb. 470 f.

 

 

Istvndi kpek

 

KLMNCSA cimere, honlapja

 www.kalmancsa.ref.hu

kalmancsa@reformatus.hu

 

 

KLMNCSA.  

vszzadokon t hres mezvros volt. Kereskedi Debrecentl Bajororszgig jrtak. gy lett kiemelked szerepe a XV.- XVI. szzadban. Mtys kirly prpostja Klmncsehy Domonkos a nagy tuds s megbzhat diplomata, majd a reformci korban a XVI. szzadi Debrecen els reformtora is itt szletett: Klmncsehi Snta Mrton. Ksbb a szzad els tuds teolgus-reformtora, - Aki itt "lesz a helvt irnyzat" kvetje s itt alapt reformtus fiskolt s lesz a trsg els pspke is: Szegedi Kis Istvn. Igaz, itt veti fogsgba a trk, melybl kt v utn szabadul. Ma egy kis zskfal...500 f 70 reformtus.

Sajnos, hre is megkopott, hiszen ma mr nem a mlt ktelez. Akit nem Isten Lelke vezrel, elvgja gykereit s gymlcstelen letvel pldzza - Sinka Istvn szavai - "A szllnek dessgt sose zleli a kar..."

 

 

Reformtus Gylekezet Klmncsa 7538

 

Klmncsai kpek

 

Ajnlom

 

1 Hzon bell

 Reformtus Egyhz


Dunntuli Reformtus Kntorkpz

 

 
5. Szentjbi Szab Zoltn: Heidelbergi Kt trtnete
SZENTJBY SZAB ZLTN

HEIDELBERGI KT TRTNETE

SZENTJBY SZAB ZOLTN

HEIDELBERGI KT TRTNETE

Budapest, 1948 Reformtus Traktatus Vllalat kiadsa

Gyermekeimnek, hogy igyekezzetek a ti elhivatstokat s kivlasztatstokat erss tenni, mert ekkppen gazdagon adatik majd nktek a mi Urunknak s Megtartnknak, Jzus .Krisztusnak rk orszgba valbemenetel. (Olv. 2. Pter 1,10. s kv. vers.)

A KTRL LTALBAN

Kt, vagy teljesebb nevn katekizmus alatt ltalban olyan knyvet rtnk, amelyet krds- s felelet formban rtak meg azrt, hogy a benne foglaltakat minl egyszerbben, minl knnyebben s a legrvidebben adhassk el.
Legelszr, s azutn hossz idn keresztl csak az - egyhz letben hasznltk a katekizmus szt, amikor mg mint knyv nem is volt kzben, hanem krds-- s .felelet formjban tantottk a vallsi ismereteket, s a katekizmus sz alatt vallsos oktatst rtettek. Knyv formjban a kt a XVI. szzadban jelent meg elszr s' magnak a reformcnak az alkotsa. A reformtorok a Szentrs tantsait olyan elrendezsben foglaltk ssze, amely alkalmas volt arra, hogy a hvek a Szentrs rklet tantsait egyszer, rvid formban, knnyen magukv tehettk. Luther is, Klvin is szinte a legsrgsebb feladatuknak tartottk, hogy ktt, "rjanak, hogy megmutassk a lelkipsztoroknak, hogy mikppen kzljk az evanglium szerint reformlt keresztyn hit igazsgit nagyokkal s kicsinyekkel egyarnt.
A reformcit kvet vekben s vtizedekben a ktrs igen fellendlt. Ezzel nemcsak a gyermekek oktatast akartk biztostani, hanem a reformci hvei hitnek a Szentrson alapul igazsgt kvntk igazolni a bibliaellenes tantsokkal s tvelygsekkel szemben.
Ksbb aztn az egyhzi hasznlaton kvl, a vilgi irodalomban is mind gyakrabban tvettk a kt szt, s ezeknek a knyveknek szintn a tudnivalk rvid, vilgos eladsa volt a cljuk. Ilyen ktk: forradalmi kt, kommunista kt, szvetkezeti kt, tzi kt, egszsggyi kt stb.
Az egyhz ltal hasznlt kt anyaga a hitrl, az imdsgrl s a trvnyrl szlt. A ktnak krds- s felelet formjban val megrsa' eleinte igen kialakulatlan, bizonytalan volt. Volt olyan kt, amelyben a tanul tette fel a krdst s a lelkipsztor vlaszolt re,- volt olyan, amely az apa s fia kztti prbeszdben fejtette ki s foglalta ssze a hitrl, imdsgrl s trvnyrl szl igazsgokat. Hamarosan kialakult aztn az a forma amelyet ma ismernk.

Amikor a reformcinak, lutheri s klvini irnyzata kztti klnbsg egyre nyilvnvalbb lett, a nagyszmban megjelent ktk egyre fontosabb szerepet tltttek be, mert amellett, hogy siettettk a meggyzdsek helyes kialkulst, az elvek tisztzdst is szorgalmaztk. A XVI. szzadban, a reformcit kvet vtizedekben mintegy 175 kt volt forgalomban. E rengeteg kt kzl ma csak hrom van hasznlatban. Luther ktja, amely 1529-ben jelent meg, aztn az 1563-ban megjelent Heidelbergi Kt, s az Emdeni Kt, de e a harmadik tulajdonkppen nem ms, mint a A Heidelbergi Kt rvidtett kiadsa.

A Heidelbergi Kt hatsa oly rendkvli volt, hogy az utna megjelen ktk rsnl, kezdettl-fogva alapul vettk. Ez a kt lett minden reformtus egyhz ktja is gyannyira, hogy a hasznlatban lev klnbz reformtus konfirmcii iskolai ktk is a Heidelbergi Kt rvidtett tartalmt foglaljk magukban, - de emellett egyik hitvallsos szimbolikus - knyvnk is lett. Hitvallsos knyveink, mint Bullinger Henrik ltal 1566-ban Svjcban rt II. Helvt Hitvalls, amely knyv 30 fejezetben fejtegeti a reformtus keresztyn valls igazsgait; s a Heidelbergi Kt is reformtus keresztyn hitnk magyarzatt adjk.

Ez a kis fzetnk, amelyben most a Heidelbergi Kt trtnett adjuk, termszetesen nem lp fel s mr terjedelme miatt sem lphet fel tudomnyos ignyekkel s ilyen nem is vrhat tle. Egy ilyen igny megkveteli, hogy trgyval rszletesen s kimerten foglalkozzanak. Azok az sszefoglalsok s trtneti bevezetsek, amelyek a Heidelbergi Ktrl napvilgot lttak, ma rszint kevsb hozzfrhetek, rszint elg drgk. A mi clunk e fzetke kiadsval csak az, hogy minl hozzfrhetbben szolghasson testvreinknek a Heidelbergi Kt megismersben.
Minl szlesebb krben vlik ismeretess a Heidelbergi Kt, annl inkbb tudunk bizonysgot tenni refor mtus egyhzunkkal egytt a Kt alapjn arrl, hogy egyhzunk egyedl a Szentrs alapjn ll s a Szentrs magyarzsban ktfl csak magt a Szentrst fogadja el.

A HEIDELBERGI KAT TRTNETE

A Pfalzi vlasztfejedelemsg trnjra 1559-ben III. Frigyes kerlt (1559 - 1576), aki istenfl, szeldlelk ember s luthernus egyhznak alzatos, buzg fia volt. A Heidelbergi Kt az kezdemnyezsre, az kzremkdsvel jtt ltre - s e buzg luthernus fejedelem maga is reformtuss lett.
Mg III. Frigyes eldje, Ott Henrik (1556-1559) uralkodsa alatt, Heidelberg vrosban igen kilezdtt a helyzet a refrmci lutheri s klvini irnyzatnak lelkszei kztt. III. Frigyes maga el idzte s felhvta ket, hogy hitvallsukat rsban mutassk be. Amikor ez megtrtnt, kiderlt, hogy a tlz luthernusok szerint az r Jzus az rvacsorban testileg van jelen Krisztus testt az rvacsorzk szjjal veszik magukhoz, s nemcsak a hvek veszik azt, hanem a hitetlenek is. A reformtusok hitvallsa szerint Krisztus testt s vrt nem testileg veszik magukhoz a hvek, hanem lelkileg; csak - az rszesl lekileg Krisztus testben s vrben, aki hittel veszi maghoz a szentjegyeket, a hitetlenek azonban nem rszeslnek azokban.
III. Frigyes igyekezett a szembenll feleket bkteni s meggrtette velk, hogy csendben s bkessgben maradnak addig, amg a klnbsget maga is alaposan megvizsglja. A vita mgsem sznt meg, st egyre kellemetlenebb s egszen botrnyoss fajult. Ezt a tarthatatlan helyzetet a fejedelem azzal a gykeres intzkedsvel oldotta meg, hogy a vitzk vezreit a heidelbergi lelkszi llsukbl elbocstotta.
III. Frigyes fejedelem maga is tanulmnyozta a krdst a Biblibl. Buzg imdsgok kztt az emberi vlemnyk fltt a Szentrsban kereste az igazsgot, ami t a reformtus meggyzds tjra vezette. s a dnts 1561-ben a fejedelem letben is bekvetkezett. Elszakadt a luthernusoktl s btran hozzfogott az egyhz klvini irny reformlshoz. Eltltotta az rvacsorban az ostya hasznlatt s helyette elrendelte a kenyr megtrst. A templom falain lev festmnyeket bemeszeltette, a drga arany rvacsorai kelyheket eltvoltatta s helykbe cinbl, vagy fbl val kelyheket rendelt. Eltrlte a latin neklst, az oltrokat kittette a templombl s helykbe rasztalt llttatott. Megtiltotta, amit a luthernusok megengedtek, hogy a lelkipsztorokon kvl ms is keresztelhessen.
1562-ben Ill. Frigyes fejedelem elhatrozta, hogy orszga szmra egy megfelel ktt kszttet, hogy a felmerlt ellenttes nzeteket a bibliai igazsgok alapjn megszntesse s hogy gy a gyermekek, mint a felnttek kezbe a keresztyn valls igazsgainak vilgos s hit erst sszefoglalst adhassa s amely knyv a, ms vallsakkal szemben a reformtus egyhz hit s erklcstani elveit vilgosan feImutassa s igazolja.

Egy ilyen kt megrsval megbzta a fejedelem Ursinus Zakaris s Olevinus Gspr heidelbergi tudsokat, akik az koruk ktirodalmnak, kztk Klvin 1541-ben megjelent ktjnak alapos ttanulmnyozsa utn a III. Frigyes ltal kvnt ktt elksztettk. A fejedelem azutn az rsba foglalt ktt a pfalzi vlasztfejedelemsg fvrosba, Heidelbergbe, mg ugyanazon vben, 1562-ben sszehvott zsinat el terjesztette (ezrt hvjk a ktt heidelberginek), amely zsinat a ktt egyhanglag elfogadta s a fejedelem sajt fejedelmi cmervel dsztve, lelkes keresztyni elsz ksretben 1563- ban ki is nyomatta.
Ebbl a nmet nyelven megjelent els kiadsbl (egyidejleg a latin nyelv fordtsa is megjelent) hinyzott a mai 80-ik krds, amely krds krl a ksbbi idkben oly sok harc folyt. A msodik kiadsban azonban. Mr benne volt az utols hrom sz kivtelv el, - az utols hrom szt pedig a harmadik kiadsban maga a fejedelem toldotta hozz, amikor a tridenti zsinatnak (1576) a reformci hveit kitkoz hatrozatrl rteslt.
III. Frigyes fejedelem arrl is gondoskodott, hogy a kt kitztt rendeltetsnek megfeleljen. Ezrt azt hitvallsos - szimbolikus - knyvnek jelentette ki (a Szentrs mellett hit- s erklcsszablyoz knyvnek), elrendelte, hogy a lelkipsztorok a ktt kilenc szakaszra osszk fel s vasrnapokon, folytatlagosan, az igehirdets eltt olvassk fel. Ezt a felosztst, miutn igen terjedelmesnek mutatkozott, kvette az, hogy 'az esztend 52 vasrnapjnak megfelelen 52 rnapjra osztottk fel, s az 52 rnapon bell pedig 129 krdsre s feleletre. A Kt els kiadsbl csak az tnik ki, hogy az a Rmabeliekhez rott levl gondolatmenett kveti s hrom frszre oszlik. E hrom frsz alapjn trtnt, az rnapokra s krdsekre val feloszts: I. rsz az ember bns voltrl, Rm. 1:18-3:20, a II-IV. rnapja a 3-11. krds; .11. rsz a vltsgrl, Rm. 3:21-11:36., az V-XXXI. rnapja a 12-85. krds; III. rsz a hldatossgrl, Rm. 12:1-16:27., a XXXII-LII. rnapja a 86-129, krds.. A Heidelbergi Kt 1573 ta mr minden kiadsban ilyen beosztsban jelent meg.
Az idk folyamn a Heidelbergi Kt mind dntbb jelentsgre tett szert. Az iskolkban llandan tantottk, a templomokban vasrnap dlutnonknt egyszer nyelvn magyarztk, s az elbbi vasrnapon megmagyarzott rszt a gylekezet tagjaitl kikrdeztk. Ksbb a vasrnaponknti kikrdezs elmaradt s helyette az vi egyhzltogatsok alkalmval a gylekezet ifj- s reg tagjaitl egyarnt nyilvnos ktvizsglatnak vetettk al. III. Figyes alatt mg a polgri jog gyakorlst s a nslsi engedly elnyerst is a Heidelbergi Kt ismerettl s tudstl tettk fggv.

Termszetes, hogy a Heidelbergi Ktnak ez a nagy tekintlye gylletet tmasztott az ellensges indulat fejedelmekben s a msvalls egyhzi vezetkben egyarnt. A Kt rinak ppgy, mint magnak a fejedelemnek nagyon sokat kellett kzdenik a Kt vdelmben. Igen erss vlt a Kt elleni harc III. Frigyes utda alatt. III. Frigyest halla utn a fejedelmi szkben fia, VI. Lajos (1576-1583) kvette, aki tlz luthernus volt. mg azt sem engedte meg, hogy desapja koporsja mellett hsges lelkszei szolgljanak. A Kt hasznlatt betltotta s fejedelemsgbl mintegy 600 reformtus lelkipsztort s tantt szmztt, kztk Ursinust s Olevianust, a Kt rit is.
VI. Lajos halla utn s a mg fellngolt nehz harcok megharcolsa utn azonban a Heidelbergi Kt mindentt teljes gyzelemre jutott. Az 1568-i Weseli, az 1571-i Emdeni, azc1618i Dordrechti zsinatok egymsutn fogadtk el s ismertk el, mint hitvallsi iratukat. Rengeteg idegen nyelvre lefordtottk, kztk a hber, arab, singhaliai, malji nyelvekre is s a Biblin, a zsoltrosknyvn, Luther Mrton Kis Ktjn kvl nincs ms knyv, amely annyira elterjedt s ismeretes volna, mint a Heidelbergi Kt. Sikert mutatja az is, hogy tantsait feldolgoztk verses alakban is, mint nlunk is, s mint katekizmusi nekeket ma is nekeljk.

A HEIDELBERGI KT HAZNKBAN
A Heidelbergi Kt haznkban is, mr rviddl keletkezs utn, ismeretess vlt. Ugyanis az 1564-65-66. vekben a magyarorszgi reformtus s luthernus lelkszek kztt nagy vita folyt, az rvacsora tanrl. A vita sorn, -a krds 'helyes rtelmezs fell megkrdeztk a Heidelbergben l lelkszeket, s krtk ket, hogy a vitt dntsk el. A heidelbergi lelkipsztorok vlaszukhoz mellkelve elkldtk a Heidelbergi' Kt egy. pldnyt is. Ettl kezdve nlunk is igen hamar ismeretess lett a Kt., Gylekezeteink igen megszerettk, annyira, hogy elbb a debreceni zsinat 1567-ben, ksbb a szatmrnmeti zsinat 1646-ban hitvallsos knyvl 'ismtelten elfogadta: Mr a debreceni zsinat elrendelte, hogy' a lelkipsztorok vasrnap dlutnonknt a templomokban ismertessk s magyarzzk. A debreceni zsinat utn tz vre, 1577-ben mr nyomtatsban is megjelent magyar nyelvn Huszr Dvid nyomdjban Ppn. Ez a Heidelbergi Kt els magyar nyelv fordtsa.

Termszetesen a Heidelbergi Kt sikere s ereje haznkban is kivltotta s feltmasztotta ellen az ldzst s harcot, amelyet Mria Terzia (1740-1780) s II. Jzsef (1780-1790) uralkodsnak ideje alatt a jezsuitk indtottak el. A jezsuitk befolysolsa kvetkeztben Mria Terzia e Heidelbergi Ktt a 30., 57., 80. krdsek miatt a rmai katolikus egyhz elleni lzt knyvnek minstette, megtiltotta a Kt tantst s egymsutn hrom rendeletben (1748-1749 -1757) elrendelte a Kt sszes pldnyainak lefoglalst s megsemmistst - s annak jabb kiadst eltiltotta.
Ezalatt az id alatt Erdlyben eredeti szvegben s szabadon jelenhetett meg a Heidelbergi Kt, de Mria Terzinak az erdlyi rmai katolikus pspk sztnzsre 1768-ban kiadott rendeletvel ott is elkoboztk az sszes pldnyokat. Csak az .1791 vi vallsgyi trvny alapjn jelenhetett meg ismt a Heidelbergi Kt, amelyet 1793-ban Nagyszebenben ki is, adtak eredeti szvegezsben.

A magyarorszgi reformtus egyhz. tiszntli egyhzkerleti rsze pedig 1781-ben azzal a krssel fordult II Jzsef csszrhoz, hogy a tilalmi rendeleteket oldja fel s engedje meg a Heidelbergi Ktnak eredeti szvegben val kiadst. Vlaszul II Jzsef , csszr rendeletileg megparancsolta, hogy a vits 30., 57. s 80. krdsekbl a rmai katolikus egyhzra nzve srelmes kifejezseket hagyjk ki s azoktl a ktt tiszttsk meg. E rendelet ellen reformtus egyhzunk kormnyz testletei hiba tiltakoztak s hivatkoztak vallsi meggyzdsk s szabadsguk korltozsra, a csszr az osztrk udvari iroda javaslatra a ktnak csak mdostott alakban, ,n val kiadst engedlyezte.

Ebben az eredeti szvegezstl megfosztott alakjban voltak teht knytelenek kiadn a Heidelbergi Ktt s gy jelent meg az, az elkobz rendeletek utn legelszr
1787-ben. De mg 1787 utn is 1891-ig ilyen mdostottan jelent meg, mg vgre 1891-ben dr. Erds Jzsef debreceni professzor fordtsban s a tiszntli egyhzkerlet kiadsban az eredeti nmet szvegbl val fordts utn (az eltte lev kiadsok mind a latin fordts alapjn kszltek) ismt megjelent teljes eredeti egszben.

Jegyezznk meg egypr adatot a Heidelbergi Kt, magyar fordtsairl s kiadsairl is. Mint mr sz volt rla, a Heidelbergi Ktt magyarra elszr Huszr Dvid ppai prdiktor fordtotta le s adta ki Ppn 1577-ben. Utna Szrszi Ferenc debreceni lelkipsztor fordtotta - le jra 1604-ben. Gyermekek szmra Szenci Molnr Albert adta ki 1607-ben rvidtett-kivonatolt kiadsban. A XVII. szzadbl mintegy tizent kiadsrl tudunk: Az jabbak kzl dr. Erds Jzsef emltett fordtsa mellett, amelynek mr a tizenkettedik kiadsa forog hasznlatban, jelentsebbek dr. Antal Gza pspk, dr. Sebestyn Jen teolgiai professzor, Galambos Zoltn komromi lelkipsztor fordtsai.

Befejezs

A Heidelbergi Kt trtnetvel foglalkoz egyik r megllaptotta, hogy tzben megprblt arany a Heidelbergi Kt, amelynek feltn sajtsga, hogy nem az elmletekre, hanem a gyakorlati letre fekteti a slyt. S a mi szmunkra van-e gyakorlatibb dolog, mint a keresztyn hit, a krisztusi let? Fontosabb rsze az mindennapi letnknek, mint a kenyr. Maga a Kt felosztsa megmutat ja, hogy a Kt rinak nemcsak tudomnya volt, , hanem szvk is, Istenben bz, Krisztusban rvendez, a Lleknek alzatosan engedelmesked szvk. A gyermek is azonnal megrti, hogy mirl van sz a Ktban. gy tant, hogy a benne foglat igazsgok necsak ismeretek, hanem a hv ember vallsttelei is legyenek.

Br ezek a vallsttelek vasrnap dlutnonknt templomainkban, kznsges helyeinken s hzanknt mindentt felcsendlnnek gyis, mint Ktnk rklet
tantsai, gyis mint katekizmusi nekeink; hogy mindannyian megismerjk lelknk megtartjt, a Jzus Krisztust.


TARTALOM:

A Ktrl ltatban
A Heidelbergi Kt trtnete.
A Heidelbergi Kt haznkban
Befejezs



 

Klvin

 

Egyhzkerlet lapja

 

Dunntli Reformtus Lap 2009 - 2015 - Hsz  rs a Gylekezetek letrl

 

 

Reformlta Szent Eklzsik

 

SOMOGYORSZG

 

Somogyi Reformtus Egyhzmegye

Csurgi Csokonai Vitz Mihly Reformtus ltalnos Iskola, Gimnzium Kollgium s Knyvtr

http://www.csvmrg.hu

 

 

Jvendls az els oskolrl a Somogyban

Ht, mzsknak szentelt

     Kies tartomny!
     ly szmkivetve volt
     Nlad minden tudomny?
     Ht csak sertst nevelt-
     Itt a makk s haraszt?
     Ht csak kansznak termett
     A somogysgi paraszt?
     Istenem!
     Senki sem
     Vette szbe,
     Hogy e rszbe
     rva mg Somogy!

Hny j sz lett vadd,
     Hogy nem mveltk?
     Hny polgr bnyikk?
     Hogy jba nem neveltk!
     Dudva lenne a dudvk
     Kzt az anansz:
     Kansz marad akinek
     A nevelje kansz.
     Ht mr, hogy
     A Somogy
     - ily tudatlan,
     Formlatlan,
     Ki a hiba?

Debrecen s Patak
     Messze estenek
     Ide, hol a mzsk
     Nem is esmrtettenek.
     Ami kevs pnz bejtt,
     Kt-hrom pra,
     Nagyobb dologra ment el
     Borra avagy disznra.
     A szegny
     Prlegny
     Vagy bodnrnak,
     Vagy betyrnak,
     Vagy zsivnynak llt.

h, szomor sorsa
     Egy szp megynek!
     Hol a magyar lelkek
     Megvetve hevernek.
     h, nem fj- a szve
     Minden magyarnak,
     Hogy a magyar fiakkal
     Gondolni nem akarnak?
     De tn j
     Oly id,
     Melyben nknk
     A vidknk
     j Hlikon lesz. -

 Csokonai Vitz Mihly
sszes kltemnyei

 

 

ZSOLTROK, DCSRETEK, HALLELUJK

 

Oktatsi Intzmnye

 


 

Nagydobszai gradul 1643.

 

Npszer teolgia

 

Ptor Imre fordtsa: Klvin tanulmny

 

JZUS-film

Lukcs evangliuma szerint ksztett film

 

Klvin 1509-2009

 

Angster - Orgonk

Darny Angster Orgona 1903

 

 

 

2018 - 61 ves lenne!

Honlapokon

  Midn a roncsolt anyagon

  Diadalmas lelked megllt;
  S megnzve btran a hallt
  Hittel, remnnyel gazdagon
  Indult nem fldi takon,
  Egy volt kzs, szent viga- szunk
  A LLEK L: tallkozunk!                 Arany Jnos

DESANYJA

zv Jakab Istvnn Cserveni Ibolya 

12 vi zvegysg   

38 vi gyszols utn, 

2017 mjus 3.-n Hazatrt Teremtjhez. 

Megsznt sirsaitl,  gysztl 

s fjdalmtl.  

lt 84 vet.


Nyugodjk bkben

 

Termszetes, hogy e mappa, a fnykpekkel egytt a honlapokon marad, mindvgig!

 

 

GYERMEKEKNEK

 

V i d e k

 

IFJUSGNAK

 

FELNTTEKNEK

 

Keresztyn ROMA videk

 

1872 - 1945

Istvndi orgona 1872

 

 
Lblc

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!