Siba Bal�zs

Harro Van Brummelen:

Istennel az oszt�lyteremben

 

Kereszty�n tanul�si �s tan�t�si m�dszerek. Budapest, ACSI, 1996

 A rendszerv�lt�s ut�ni magyar k�nyvpiacon megjelent egy k�nyv a kereszty�n nevel�s t�m�j�ban, mely az �vek el�re haladt�val egyre id�szer�bbnek bizonyul. Az �szak-amerikai k�rnyezetben �rt k�nyv olyan vil�got �br�zol, mely n�lunk egyre ink�bb megval�sulni l�tszik. Brummelen a posztmodern kor nevel�si k�rd�seire pr�b�l egy�rtelm� v�laszokat adni, �s arra v�llalkozik k�nyv�ben, hogy a kereszty�n nevel�sr�l sz�l� elm�letek alternat�v�j�t mutassa fel, amely nemcsak tudom�nyosan megalapozott �s gyakorlatias, hanem egyszersmind megjelenik benne egyfajta felv�llalt ortodoxia is. A k�nyv olvas�sa k�zben szembes�lve saj�tos v�laszaival, k�sztethet benn�nket, hogy �jra gondoljuk: egy�ltal�n mit�l is kereszty�ni a mi egyh�zi nevel�s�nk? Brummelen �r�s�ban olyan k�rd�seket feszeget, amely miatt �gy gondolom, hogy nek�nk reform�tusoknak is �rdemes e k�nyvet a polcr�l leemeln�nk.

Ahhoz, hogy v�lem�nyt form�lhassunk az �ltala k�pviselt �rt�krendszerr�l, sz�ks�ges egy-k�t szempont alapj�n megn�zn�nk mag�t a m�vet. El�sz�r megvizsg�lom, hogy mi az helyzet aminek megold�s�t k�n�lja a k�nyv, hiszen mint minden te�ria ez is t�kr�z egyfajta saj�t vil�gl�t�st, megfogalmaz probl�m�kat, melyek megold�sra v�rnak. Ezut�n r�t�rek a k�nyv c�lkit�z�seinek elemz�s�re, azaz mit l�t a szerz� el�rend� �s el�rhet� feladatnak az adott helyzetben. Ezut�n pedig sorra veszem a c�l megval�s�t�s�nak gyakorlati l�p�seit, s ezeket egybevetem a hazai helyzettel, �rt�kelve a k�nyvet a mai magyar kereszty�n pedag�gia szempontj�b�l.

 A kereszty�n nevel�s k�r�lm�nyei �s megoldand� feladatai

 Brummelen egy olyan vil�got �r le, amelyben a „b�n mindent elront” (70. o.). A szekulariz�lt kult�ra nagyon nagy nyom�st helyez a kereszty�ns�gre, s k�l�n�sen a kereszty�n iskol�kra. Sz�m�ra olyan szerepet t�lt be a kereszty�n �rt�krendszerre �p�l� iskola, mint egy utols� v�gv�rrendszer, melyet egyre t�bb oldalr�l ostromol a vil�g b�ne, a m�dia ellenkult�r�ja csak�gy, mint a sz�l�k t�lzott elv�r�sai. Mindek�zben iskolafalakon bel�l olyan �rt�kes �s maradand� vil�gszeml�letet kellene k�zvet�teni a di�kok fel�, amely Isten el�tt is meg�ll. A szerz� helyesen l�tja, hogy az tanint�zet a szocializ�ci� egy nagyon fontos sz�ntere, melyben nem mindegy hogy mi �s hogyan t�rt�nik. Az iskola igenis let�tem�nyese lehet annak, hogy ki/mi lesz a gyerekb�l. Minden k�z�ss�g, amiben �l�nk, egyfajta vil�gszeml�letet k�zvet�t, s ennek nagyon fontos hat�sa van az ember �let�re. Ahogy Brummelen �rja: „A tan�t�s sor�n azonban valamilyen c�lkit�z�snek megfelel�en haladsz el�re, s ezzel befoly�solod a gyermekek �let�t. Befoly�solod azt, hogy mit tartanak fontosnak az �letben, s ennek alapj�n hogyan fognak cselekedni” (23. o.). Amennyiben az iskol�t egy olyan int�zm�nynek tekintj�k, ahol a di�kok nemcsak elm�leteket tanulnak, hanem az �letre is nevel�dnek, akkor sokr�t� probl�m�val tal�ljuk magunkat szemben. Ugyanis nemcsak az emberis�g felhalmozott tud�sa b�v�l rohamosan az �vek sor�n, hanem folytonosan egyfajta szellemi vil�gpiac is k�n�lja port�k�it. S b�r a k�nyv szerz�je els�sorban az �szak-amerikai kult�r�ban gondolkodik, de az a sz�tt�redezett vil�gk�p �s vall�si v�kuumhelyzet n�lunk, Magyarorsz�gon is egyre er�sebben jelentkezik. Mi lehet a kereszty�n oktat�s c�lja ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, amely re�lis annyira, hogy el�rhet� legyen, �s �rt�kes annyira, hogy k�vetni legyen �rdemes?

 

A tan�tv�nny� t�tel, mint alapvet� c�lkit�z�s

Mint egy j� tan�rhoz illik, Brummelen is felt�nteti mondanival�j�nak c�lj�t: „Az iskola a gyermek�rt van. Ez�rt a szerkezet�t �gy kell kialak�tani, hogy seg�tse a di�kok tanul�s�t” (84. o.). Alapvet� t�rekv�sk�nt l�thatunk egy olyan iskolamodellt, amely a gyermekek�rt van (manifeszt c�l), de ez a szerz� szerint �gy val�sul meg igaz�n, hogyha a nevel�s Krisztus k�zpont�: „A tanul�sban egyed�l J�zus Krisztus lehet a k�zpontban” (84. o.; l�tens c�l). A k�tf�le c�lt, mint egy bolt�v k�t pill�r�t egyetlen l�nyegre t�r� c�lkit�z�sben l�tom �sszekapcsol�dni, ez a tan�tv�nny� t�tel gondolata. Ahogy a szerz� vallja: „Hiszem azt, hogy amennyire csak lehets�ges, az oktat�s c�lja az, hogy a gyerekeket �s a fiatalokat arra tan�tsa �s nevelje, hogy mit jelent Krisztus felel�ss�gteljes tan�tv�nyak�nt �lni.” (2. o.) Ez a t�telmondat t�bbsz�r felbukkan a k�nyvben (2; 54; 84; 97. oldalak), mintegy ezzel is hangs�lyozva a felel�ss�gteljes tan�tv�nny� nevel�s fontoss�g�t. S hogy ez ne csak sz�p fr�zis maradjon, sz�mos p�ld�t �s gyakorlati �tmutat�st olvashatunk. Ezzel is bizony�tva, hogy a tan�tv�nny� nevel�s v�zi�ja egy olyan alternat�va, amely nem elvont eszmefuttat�s, hanem lehet �letk�zeli �s gyakorlati tennival�. M�gis �gy v�lem, hogy az iskola, mint a tan�tv�nny� t�tel sz�nezete ut�pisztikus elk�pzel�s marad. Nem vagyunk t�k�letesek, s eszm�nyi iskol�t sem tudunk l�trehozni, s �nmagunkban hi�nytalan nevel�st sem vagyunk k�pesek megval�s�tani. (A n�veked�st Isten adja – 1Kor 3,6-7) A communio viatorum metafor�j�ban l�tja Brummelen annak szakad�knak az �thidal�s�t, amely pedag�giai t�rekv�seink �s k�pess�geink k�z�tt t�tong. �ton l�v�k k�z�ss�gek�nt tan�r, di�k, sz�l� egy�tt j�r v�gig egy bizonyos �tszakaszt. Elk�s�rj�k egym�st, hatunk egym�sra, tanulunk egym�st�l, de soha nem lesz�nk a c�lba �rtek k�z�ss�ge, legal�bbis itt a f�ldi �letben nem. Ha a tan�tv�nny� t�tel ezt a fajta folyamatoss�got foglalja mag�ban, akkor ez egy olyan c�l, amellyel azonosulni �rdemes.

 

A tan�tv�nny� nevel�s megval�s�t�s�nak gyakorlati l�p�sei

A szerz� gyakorlati �tmutat�sa ter�n is �gy jelenik meg a tan�t�s, mint valami „szent cselekedet”. A tan�t�s-tanul�s folyamata fel�lel �rtelmi, szoci�lis, erk�lcsi dimenzi�kat, de ezekn�l is t�bb: „A lelkis�get nem lehet az iskolai tev�kenys�gekre „r�aggatni”, hogy kereszty�nibbnek n�zzen ki. A lelkis�gnek mindent �t kell hatnia; ir�ny�tania �s t�mogatnia kell mindazt, ami az iskol�ban folyik. Csak �gy lehet egy iskola igazi tanul� k�z�ss�g.” (170. o.)

a) A kereszty�n gondolkod�sm�d kifejleszt�se. Ahhoz, hogy valaki „s� �s vil�goss�g” legyen a vil�gban, sz�ks�ge van �n�ll�s�gra, feln�tts�gre a hitben. Brummelen szerint ehhez az els� �s legfontosabb l�p�s a megt�r�s, szem�lyes d�nt�s Krisztus mellett. Ez egy mer�sz kijelent�s a mai tudom�nyos �letben, hiszen fenn�ll annak a vesz�lye, hogy t�l hamar megb�lyegzik a m� szerz�j�t (evangelical) s nem hallgatnak �rveire. K�rd�s, hogy mennyiben lehet a megt�r�s helye az iskola. Erre a k�rd�sre nem ad v�laszt a szerz�, de felh�vja a figyelmet arra, hogy azt tudja igaz�n form�lni a kereszty�n nevel�s, aki azonosulni tud annak c�ljaival: „B�r a kereszty�n iskol�ba j�r�s a nem-kereszty�n di�kok sz�m�ra is hasznos lehet, a kereszty�n tanul�si program m�lyebb jelent�s�g�t csak az �rtheti meg igaz�n, aki teljes �let�t J�zus Krisztusnak szenteli.” (9. o.) Ebb�l a n�z�pontb�l �rthet� az a szeml�let, mely szerint csak az tudja m�lys�g�ben meg�lni a kereszty�ns�get, aki tudatosan benne �l.

 b) Biblikus �letgyakorlat. Individualiz�l�dott vil�gunkban k�l�n�sen fontos a kereszty�n tanul�k�z�ss�g form�l�sa. Fontos, hogy a di�kok min�l jobban megismerj�k �s elfogadj�k egym�st. A szerz� �ltal felv�zolt k�z�ss�g �gy jelenik meg, mint �l� organizmus. Egy olyan „Krisztus test” melyben mindenkinek helye van. Mindenki haszn�lhatja talentumait, k�pess�geit a k�z�ss�g jav�ra.

 c) K�pess�gek �s kreativit�s fejleszt�se. A k�nyv �r�ja nem hisz a sablonos, dobozol�sra hajlamos egyh�zi nevel�sben. (Brummelen ismerteti Mc. Carthy elm�let�t a k�l�nb�z� tanul�si t�pusokr�l – ez egy�bk�nt ismert �s divatos az �szak-amerikai pedag�gi�ban –, mely elm�let elemz�sem szempontj�b�l emberk�pe miatt �rdekes.) Ahogy az emberek is sokf�l�k, sokf�lek�ppen tanulnak, ugyan�gy az oktat�snak is sokf�l�nek, soksz�n�nek kell lennie. Att�l, hogy valaki tan�tv�nys�gra nevel, m�g lehet kreat�v, rugalmas, s�t szakszer� is. Mindezt �gy, hogy igyekszik egyens�lyban tartani az elm�leti tud�st �s a tanul�si �lm�ny ny�jt�s�t egyar�nt.

 

Felv�llaltan vall�sos pedag�gia, mint megfelel� v�lasz korunk kih�v�saira

A k�nyv h�tter�ben egy nagyon fontos probl�ma h�z�dik meg, amely napjainkban egyre ink�bb szembe�tl�, ez pedig a tudom�nyt�l megcs�m�rl�tt, ki�resed� kereszty�ns�g �tkeres�se. A szerz� a megt�r�sr�l, kereszty�n szimb�lumok haszn�lat�r�l, Krisztus k�vet�s�r�l (Bonhoeffer) olyan meggy�z�d�ssel �s er�vel �r, mintha ezt az �rral szembe �szva tenn�, hiszen ma m�r nem is csak a tudom�nyos vil�gn�zeti semlegess�ggel, hanem a mindent el�raszt� pluralizmussal is sz�molnunk kell.

�gy gondolom, hogy az az eszm�ny, amit az �r� el�nk �ll�t, a nevel�t�l nagyon nagy al�zatot �s elk�telezetts�get k�vetel a szak�rtelem mellett. Mivel korunk tudom�nyos diszcipl�n�i alapvet�en szekulariz�ltak – vil�gszeml�let�kben pr�b�lnak semlegesek maradni – fontos, hogy az oktat� k�zvet�tse azt a be�ll�totts�got, amit a kereszty�ns�g tan�t. Tal�n ez�rt is hangs�lyozza annyira, szinte ortodox m�don Brummelen a kereszty�n norm�k fontoss�g�t.

Sokszor felvet�d�tt bennem a k�rd�s, hogy vajon tudn�k-e azonosulni a szerz� felfog�s�val. Val�ban kereszty�n �letre k�sz�ti-e fel a di�kokat, s nem b�ra alatt tartja-e �ket, a vil�gt�l elz�rtan ez a nevel�s? Nem c�lt�veszt�s-e a vil�got a s�t�ts�g �s vil�goss�g dualizmus�ban felfogni (k�v�l a b�n �s a S�t�n uralkodik, a falakon bel�l, pedig Isten Orsz�ga tal�lhat�)? Els� olvasatra �gy t�nik, mintha Brummelen fekete-feh�r vil�got �br�zolna, melyben vannak j� tan�rok, rossz tan�rok, j� m�dszerek, rossz m�dszerek, de miel�tt t�l hamar �t�letet mondan�nk err�l a „fundamentalizmusr�l”, fontos v�giggondolni, mi lehet az oka Brummelen felv�llalt ortodoxi�j�nak.

A k�nyv egy�rtelm�en bizonys�got ad a szerz� felk�sz�lts�g�r�l, tudom�nyos m�velts�g�r�l, �s hossz� �vek gyakorlat�r�l egyar�nt. Nem sz�kl�t�k�r�s�gb�l fakad a k�nyvben a krisztocentricit�s �s kereszty�n �rt�kekre f�kusz�l�s. Brummelen konzekvens m�don k�telezte el mag�t hitbeli meggy�z�d�s�b�l fakad� vil�gn�zet mellett, mivel nagyon sokat sz�mit, mit k�zvet�t�nk a di�kok fel�. A szerz� az �rt�kk�zvet�t�s jelent�s�g�t �gy fogalmazza meg: „A tanul�k „hitbeli meggy�z�d�se,” az, hogy sz�v�kben milyen vil�gn�zet ir�nt k�telezt�k el magukat hat�rozza meg az �ltalunk tan�tott dolgok ir�nti hozz��ll�sukat �s befogad� k�szs�g�ket.” (42. o.) S ez a fajta pedag�gia val�ban alternat�v�t jelent nemcsak a kereszty�n oktat�s, hanem a hitoktat�s sz�m�ra is. Az ut�bbi �vtizedekben ugyanis az oktat�s (els� renden gondolok itt �szak-Amerik�ra) a tudom�nyoss�g kedv��rt sok mindent feladott a kereszty�n hit k�r�ra.

 Isten helye az oktat�sban

 Igaza lehet Brummelennek, amikor ki�ll a kereszty�n �rt�krendszer egyedis�ge mellett. Korunkban ugyanis jelent�sen megn�tt a k�s�rt�s arra, hogy a nevel�st tudom�nyosan k�zel�ts�k meg „h�romdimenzi�s” eszk�zt�runkat alkalmazva. (Mindk�t �r�s ki�ll amellett, hogy a az Isten-jelenl�t egy „plusz dimenzi�t” jelent a kereszty�n oktatat�sban. Moseley kifejti, hogy nem szabad f�lni a hit paradoxonjainak haszn�lat�t�l sem, mert ezeknek az ereje nem az �rthet�s�g�kben van, hanem a hat�sukban. Moseley, R.: Education and human Development in the Likeness of Christ. In: Seymour and Miller eds. Theological Approaches to Education. Nashville: Abingdon Press, 1990. 152. o., �s P�lhegyi Ferenc: Van -e kereszty�n pedag�gia? Budapest, Budapesti-Pasar�ti Reform�tus Egyh�zk�zs�g, 1994. 7. o.) Isten azonban felette �ll a mi emberi kateg�ri�inknak �s te�ri�inknak is. (!) Hogyha a kereszty�n egyh�z meg akarna szabadulni mindatt�l, ami irracion�lis, megmagyar�zhatatlan, akkor nem hagyn�nk helyet az Isten munk�lkod�s�nak. Hogyha elfelejten�nk, hogy Isten nemcsak az emberi t�nyked�sen kereszt�l, hanem annak ellen�re is k�pes hatni, akkor k�nnyen megfeledkezn�nk „Isten istens�g�r�l”.(A XX. sz�zad egyik nagy teol�gus�t�l, Pannenbergt�l sz�rmaz� gondolat. Loder, J. E.: The Logic of the Spirit, Human Development in Theological Perspective. San Francisco, Jossey-Bars Publishers, 1998. 32 o.) Ahogyan a szerz�h�z hasonl� pedag�giai elveket vall� princetoni professzor, Craig Dyktra is felh�vja figyelm�nket Isten mindent �tfog� �s �that� jelenl�t�re az emberi �letben: „Isten alkotott minket, �s nem mi magunkat.” (Dykstra pedag�gi�ja nagyban K�lvin pneumatol�gi�j�ra �p�t, s k�vetkeztet�seiben Brummelen�hez hasonl�an �rvel. Dykstra, C.: Growing in the Life of Faith, Education and Christian Practices. Louisville: Geneva Press, 1999. 64. o.)

 Vannak dolgok a kereszty�n oktat�sban is, amiket nem tudunk megmagyar�zni s megtan�tani sem, de m�gis megpr�b�lhatunk embereket hitre „nevelni”, amennyiben ez Istenre �s emberre val� nyitotts�got jelent. Ett�l t�bbet azonban csak Isten, illetve a megsz�l�tott ember tehet, mert „minden emberi �let m�s, ahogyan az emberi �let gazdags�ga �s hi�nyai is sokf�l�k az egy�nt�l f�gg�en m�s-m�s gy�m�lcs�ket terem.” (Ez a gondolat egy new york-i ferences professzort�l, Groeschedlt�l sz�rmazik. Benedict J. Groeschel: Spiritual Passages, The Psychology of Spiritual Development. New York, Crossroad, 1984. 64. o.)

 A kereszty�n vil�gl�t�s id�szer�s�ge

 Hogyha sz�tn�z�nk a vil�gban, lehet, hogy Brummelen munk�j�nak egyre nagyobb lesz az aktualit�sa. Ahogyan a „nemzettudat” is egyre n�pszer�bb v�lasz a mindent egybemos� posztmodern forgatagban, �gy a komolyan vett hit is mentsv�r lehet korunk ember�nek. Munk�lkod�s Isten Orsz�g�ban, hit a Transzcendens Val�s�gban, ragaszkod�s alapvet� emberi �rt�kekhez, �s a kereszty�n kult�ra �rt�keihez egy igenis korunk ember�nek is val� vil�gfelfog�s, amibe d�dap�ink m�g belen�ttek, nek�nk azonban m�r meg kell harcolnunk �rte. S lehet, hogy Brummelennek van igaza, hogy az �r�k �rt�keket, modern eszk�z�kkel, de �si elsz�nts�ggal akarja �t�r�k�teni ebben a posztmodern vil�gban