Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.
| |
DARÁNY
Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.
A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.
A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál.
| |
Református Gyülekezet Darány 7988 |
| |
Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány |
| |
Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537 |
| |
HOMOKSZENTGYÖRGY
Esperesi székhely is volt között, Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.
A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.
| |
Református Gyülekezet Istvándi 7987 |
| |
ISTVÁNDI:
A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.
Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt.
Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.
| |
KÁLMÁNCSA.
Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.
Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."
| |
Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538 |
| |
|
Református Egyház
Dunántuli Református Kántorképző
| |
|
|
|
Látogatás - Csurgón
Rövid látogatásra érkeztünk Csurgóra, 2009 január 26-án. Gyönyörű hétfői nap volt. Január hideg vagy vagy csapadékos időszakát felváltotta a kellemes "tavasz-hirnőke" - elmúlik a tél is.
Csurgói iskola hires volt a múltban, s az újraindulás után - mintha magárahagyták volna. De él, működik s beszeretné váltani a Gyüelekezetek hozzáfűzött reményét - az Egyházmegye Iskolája. Nem hiába támogatják anyagilag évente rendszerességgel a gyüelekezetek.
De ez kevés. Kevés mindenütt az anyagi lehetőség. Az Iskola többet érdemel. Gyermekeket és ifjakat, hogy nevelhessen, református diákokat, hogy gyülekezeti tagokat formáljon családokból. Gyülekezeti tagjaink és presbitereink között egyre több legyen a Csurgói öregdiák.
Csurgói kötődésem régebbi erdetű. 1947 körül Édesapám Csurgói segédlelkész volt. Hires, nagytudású főnöke mellett kezdhette a lelkészi szolgálatot. Csomasz Tóth Kálmán - akkor készült az énekeskönyv.
Természetes, hogy Csokonai Vitéz Mihály költészete is ismerős.
Évtizedek múltán, a híres Kálmáncsai Graduál és a Csurgói Graduál könyv illetve CD-n való megjelenése után vettem fel a kapcsolatot, a Könyvtár vezetőjével Viola Ernővel. E-mailezés néha telefonon is beszélgettünk, szigoruan könyvekről és lehetőségekről. Indultunk mindig a múltból, hogy a jelenben is érjen valamit szavunk, cselekedetünk.
Ez késztetett arra, hogy első csurgói látogatásunkkor - feleségemmel kirándultunk - pár könyvet is vigyünk ajándékba. Természetesen volt közötte teológiai, történeti értékes és hasznos is, de gondolom, hogy mind használható lesz. Párat megemlítenék. Dr Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. Dr Török István: Etika, (ezt antikváriumban vettem, az én példányomat Édesapámnak dedikálta a Professzor) Dr. Varga Zsigmond: Újszövetségi bevezetés, Augusztinus Vallomások, Kálvin műveiből és még...
Több felvételt is készítettem. A könyvtári képeket részben teltöltöttem. És nagyon sajnálom, hogy a kedves könyvtáros-házaspárról felvétel nem készült. Pedig a szivvvel-lélekkel végzett munkájukon nemcsak a reménységük mutatkozik, hanem a nagy szakmai tudásuk is. Szeretnék ha a könyvtáruk mindenben megfelelne a 21. század követelményeinek és legfőbb használóiknak a diákok igényeinek.
DIÁKKÖNYVTÁR - KÉPEK
A könyvtár berendezése szép, az elrendezés és a karbantartás, óvás-őrzés és használása, az Ő munkájuk eredményességét mutatja. Sokszor a semmiből kellett megoldani, hogy valami megmaradjon.
Miért írom ezeket a sorokat? Hogy gyülekezeteink tagjai lássák és érezzék, sem az intézményeink sem a saját gyülekezete nem a "pénzére" utazik, hanem a lehetőségeket, - mely az örökségből, őseink hitéből, és a mi kegyességünkből fakad, - gyermekeink, unokáink is testközelből érezzék, használják.
Írány-váltásra van szükségünk. Fordítsuk hitünk és imádságaink, adományaink mellett gyermekeink, unokáink szívét és bizalmát is, iskolánk CSURGÓ felé. Használják fel, jól az örökséget!
ÉS EGY KÖNYVBEMUTATÓ:
Részlet az előszóból:
"Őszinte örömmel bocsátjuk útjára a szeretett iskolánk kiadásában a „Csurgói Könyvtár" XXI. kötetét, idézve az első kötet előszavát: „Isten nevében a Hazáért! Tegyen bizonyságot arról, hogy a csurgói református ...gimnázium még mai elesettségünkben is nagy és nemes áldozatokra kész a magyar nemzeti művelődés oltárán." Ez pedig az elődeink által ránk ruházott és vállalt nemes küldetés, melynek megvalósulása, a „csurgói szellem" ápolása, a mi nemzedékünknek is elkötelezettsége kell, hogy legyen. Soli Deo Glória!"
Sárközi István gazdálkodó, könyvtár-iskola jótevője
Könyvgyűjtő
És e remek tanulmányt irta , Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros.
Szeretném megemlíteni, hogy e vallomás nem nekrológ az iskola felett, és nem is készült a teljesség igényével. Ha az Iskoláról, könyvtárról többet szeretne megtudni, nézze meg honlapjuk a Honlapjukat. Érdemes.
| |
|
|
Reformálta Szent Eklézsiák |
| |
Somogyi Református Egyházmegye |
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár
http://www.csvmrg.hu
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
- ily tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. -
Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei
| |
ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK |
| |
Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány |
| |
|
Darány Angster Orgona 1903
| |
2018 - 61 éves lenne!
Honlapokon
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent viga- szunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János |
ÉDESANYJA
özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya
12 évi özvegység
38 évi gyászolás után,
2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez.
Megszünt sirásaitól, gyászától
és fájdalmától.
Élt 84 évet.
Nyugodjék békében
Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!
|
| |
|
Istvándi orgona 1872
| |
|
|