EMLÉKKÖNYV

FŐTISZTELETŰ ÉS FŐMÉLTÓSÁGÚ

DR ANTAL GÉZA

DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS PÜSPÖK URNAK

A BELSŐSOMOGYI EGYHÁZMEGYÉBEN

1926. ÉVI ÁPRILIS HÓ 11-TŐL 15.-IG

1927. ÉVI MÁJUS 15-TŐL 31.-IG TARTOTT

EGYHÁZLÁTOGATÁSÁRÓL

SZERKESZTETTE

NEMESDÉDI SZABÓ BÁLINT

HETESI LELKÉSZ

EGYHÁZMEGYEI FŐJEGYZŐ S TANÜGYI ELNÖK

PÁPA

NYOMTATOTT FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDA BETÜIVEL

1929

 

Darány

 

Lelkész: Varga Dezső, sz. 1866. Darányban szolgál 1900 óta.

Kántortanító: Bosznay Ferenc, sz. 1889. Darányban szolgál 1918 óta. Másodtanító: Sipos Gizella, sz. 1902. Darányban szolgál 1925 óta.

Gondnokok: Kusz János és Matók István. Presbiterek: Zsiga József, Krizsán István, Kusz István vajna, Máté János, Kusz István nagy, Balog István, GyuriJános, Mihádák Mihály, Nemes István, Bukóczi István, Vecsey Ferenc, Kusz István felső, Kathi János, Iván József, Potonyi József, Gyarmati József.

 1437-ben a Marcaliak birtoka. Keresztelő Szent János tiszteletéré emelt templomát 1455-ben említik, amikor Daron a patai uradalomhoz tartozott. 1505-ben török hódoltság. Református egyháza ez időben keletkezhetett, mert a régi tradíció szerint az a kőtemplom, melynek fennállásakor a lakosok reformálódtak, a szigetvári pasa által elpusztíttatott s kövei az ottani várba rakattak. E kőtemplom helyébe aztán fatemplomot építettek, mely többszöri javítással sokáig fennállott. A gyülekezet további sorsáról feljegyzések hiányában alig maradt valami adat. Jóformán egynéhány iskolamester neve mellett csak a lelkészek neveinek hiányos jegyzéke áll rendelkezésünkre.

Templom. A török által elpusztított kőtemplom helyébe készített fatemplomot többszöri újítással és javítással egészen 1792-ig használták, amikor téglatemplomot építettek toronnyal együtt. E templomot utóbb — szűknek bizonyulván — elbontották s a meghagyott és igen értékes rézzel fedett s mesterien kidolgozott sisakkal borított toronyhoz igen nagy, impozáns templomot emeltek, melynek 1831 május 11-én letett alapkövébe emlékiratot helyeztek el. A templom felszentelése 1833 augusztus 18-án nagy ünnepélyességgel ment végbe. Ez egyházmegyénk legnagyobb temploma. Első nagy harangjukat 1794-ben, a másodikat 1845-ben öntettek. A világháborúban elrekvirált 576 kg. súlyú két harang helyett 1926-ban 840 kg. súlyban közel 80 millió papírkorona költséggel két új harangot készíttettek a Harangművek r.-t.-nál. 1903-ban díszes és impozáns nagyságú pneumatikus orgonát állítottak be 10 fő- és 8 mellékváltozattal 2400 frt. költséggel. Az orgona elrekvirált ónsipjait 1924-ben pótolták 6,400.000 korona kiadás mellett.

Az egyház a regale-jogot a községgel közösen megszerezte az uraságtól a hozzátartozó épületekkel együtt s a regale-jog megváltása alkalmával az egyház egy belsőséget épületekkel és 38.000 koronát kapott, miáltal azidőben az egyházmegye legvagyonosabb gyülekezetévé lett.

Az egyház legfőbb anyagi segélyforrását képezett 38.000 aranykorona regale kártalanítási összegből 25.000 koronát a kormány felettes hatóságunk útján való biztatására hadikölcsönbe fektettek, azonban úgy ez az összeg, mint a készpénzben megmaradt 12.500 aranykorona teljesen elértéktelenedvén, az egész tőkepénz s annak 2280 aranykorona évi kamatjövedelme, mely több mint 100 q buza értékének felelt meg, elveszett s a háború után keserves években, midőn a nep amúgy is súlyos adókat kénytelen hordozni, a darányi híveknek is meg kellett emerniök az egyházi pótadóval járó kellemetlenségeket, amiért az egyház vezetőinek sok meg nem érdemelt szemrehányást kellelt kiállaniok.

Lelkészlak. Hogy a Nyárádi János lelkész idejében,  1792-ben kijavított alacsony, rozoga, vályogból épített lelkészlakás mikor készült, nem tudjuk. A mostani épület 1849-ben építtetett. Nagyméretű, masszív épület.

Tanítólak, iskola. A legrégebbi épületről nincs adat. A második 1825-ben készült téglából. Az egykorú feljegyzés szerint - a másutt levő iskolaházak mellett valóságos dicsőség volt. A jelenlegi tanítólak és iskola 1866-ban emeltetett. Tágas lakosztályokkal, két nagy tanteremmel, nagyméretű, impozáns épület.

Lelkészek. A régebbi időkről szóló adatok meglehetősen hiányosak s jobbára emlékezet után jegyeztettek csak fel, A török világ után lelkészek voltak: Veresmarti Péter, Kolozsvári, Csanádi, Szikszai. A kuruc világban Losonczi Mihály, Fejérvári György, Bajházi, Fejérvári József, Fogarasi Sámuel, Vásárhelyi Dániel 5 évig, a veje Szigeti Mihály mestere Körmendi István 11 esztendeig. Ennek iskolamestere volt Csipke Sámuel. Ismét Vásárhelyi Dániel 2 évig, Patáról a Samu fia mester volt mellette. Körmendy Mihály, Táczi Mihály 5 évig, Sóvári Józscl 5 évig, Palotai Kis István 7 évig, itt halt meg 1760-ban.kezdette először feljegyezni a megkeresztelteket a kovácsi egyházból magával hozott anyakönyvbe. Újhelyi Mihály 1760—1764. Ennek idejében fogadtak iskolamestert, de Széchenyi gróf földesúr tiltakozására el kellett mennie 1761-ben. Bihari István 1764—1792, ez a Palotai-féle anyakönyvbe már a halottakat 68 a házasultakat is bejegyezte, Nyárádi János 1792—1795, Vaiszloi Tóth János 1795—1803, - az ekklézsiának históriáját, amennyire lehetett, a régiségnek avult szekrényéből, kikurkászta- , hivatala folytatását egyideig akadályozó betegsége idején, amikor egyidőre nyugalomba vonult, keletkezett a felöntő per, mely szerint azt kisebbé akarták tenni, hogy a fennmaradó feleslegből szolgálatképtelen papjukat eltartsák. Elek István 1803—1805, Vincze Mihály 1805—1814, Banai Mihály 1814—1826, Eröss Sándor 1828—1858, az egész gyülekezet három hónapig gyászolta s közköltségen diszes emléket állított sírja fölé. Máté Lajos 1859—1899, Varga Dezső 1900-tól a mai napig.

Tanítók. A már említett iskolamesterek mellett szolgáltak:

Földvári Péter 1780, Cseke János 1792, Hangléd. Sz,ilágyl György 1795, Simon Pál 1801, Majlát István 1803, Erdei Fereni 1806, Császár János 1808, Demeter Gábor 1811, Cseh Jánoa 1813, Császár Sámuel 1826, Nábrádi József 1828, Gaál KarolY 1832, Dobos Lásztó 1835, Szakáll Lajos 1836, Barthalos Jánoa 1837, Sebők József 1841, Lengyel Zsigmond 1844, Kovács Gábor 1847, Écsy Péter 1850, Molnár István 1853, Kiss Antal 1865, Horváth Lajos 1866, Vecsey József 1888—1917, Bosznay Ferenc 1918-tól a mai napig.

Másodtanítók. Régebbi adatok hiányoznak. Jezerniczki |ózsef 1900—1901, Begedy Béla 1902—1903, Kozma Sándor 1901, Bundi Jolán 1905—1911, Vecsey Jenő 1912—1918, Szabó József 1921—1924, Sipos Gizella 1925-től a mai napig.