//refeklezsiak.gportal.hu
//refeklezsiak.gportal.hu

www.istvandi.ref.hu www.kalmancsa.ref.hu www.darany.ref.hu www.homokszentgyogy.ref.hu

                          Istvándi                                                        Kálmáncsa                                    Darány                Homokszentgyörgy                                                                                                                                                                                                                                                              

    E Honlap a Gyülekezetek 2008. 12. 18. - 2015. 10. 27. életét, szolgálatát mutatja be.                                   

Nyugdíjba mentem - a Honlapot lezártam.

 

 

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.

 

DARÁNY cimere és honlapja

 www.darany.ref.hu

darany@reformatus.hu

 

 

DARÁNY

Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.

A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.

A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál. 

 

Református Gyülekezet Darány 7988

 

Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány

 

Darányi képek

 

HOMOKSZENTGYÖRGY cimere és honlapja

 www.

homokszentgyorgy.ref.hu 


homokszentgyorgy@
reformatus.hu
 

Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537

 

Homokszentgyörgyi képek

 

HOMOKSZENTGYÖRGY

Esperesi székhely is volt között,  Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész.  Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.

A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.

 

 

Hallgassuk és nézzük !

 

Interjuk, Cikkek, Írások

 

ISTVÁNDI cimere és honlapja

 www.istvandi.ref.hu

istvandi@reformatus.hu

 

 

Református Gyülekezet Istvándi 7987

 

ISTVÁNDI

A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.

Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt. 

Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.

 

 

Istvándi képek

 

KÁLMÁNCSA cimere, honlapja

 www.kalmancsa.ref.hu

kalmancsa@reformatus.hu

 

 

KÁLMÁNCSA.  

Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.

Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."

 

 

Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538

 

Kálmáncsai képek

 

Ajánlom

 

1 Házon belül

 Református Egyház


Dunántuli Református Kántorképző

 

 
1. A török kor emléke Somogy megye földrajzi neveiben Szabó József

 

 

A török kor emléke Somogy megye földrajzi neveiben*

* Részlet egy készülő tanulmányból.

I. Bevezető megjegyzések

Hogy a másfél évszázadig tartó török uralom nemcsak a magyar nyelv szókincsére volt hatással, hanem például a néphagyományra is, arról számtalan emlékezés, monda tanúskodik. Mindennek szinte mindmáig sok-sok emléke maradt fenn a magyar nyelvterület törökök megszállta tájegységein. Erről, az úgynevezett török mondakörről a Magyar néprajzi lexikonban egyebek mellett a következőket olvashatjuk: „A törökök betörése és százötven éves uralma mély nyomot hagyott a néphagyományban. A török emlékek gyakran kontaminálódnak a tatár mondakörrel. [...] A törökökről szóló emlékezések a folklorizáció különböző fokán állanak a töredezett emlékfoszlányoktól a megformált mondákig" (Ortutay 1982: 336).

A török hódoltság emléke fennmaradt a különböző földrajzi nevekben is, mégpedig oly módon, hogy bizonyos helynevekhez kapcsolódóan valamilyen történeti hagyomány (főképpen monda) keletkezett és őrződött meg a későbbiekben is, olykor egészen napjainkig. Arra is van példa, hogy a török hatás olyan nagyfokú volt, hogy egy-egy helynév a maga egészében vagy valamely összetevő elemében oszmán-török eredetre vezethető vissza.

A török kor helynevekben megőrződött különféle emlékeire viszonylag régen fölfigyelt a néprajzi és nyelvészeti kutatás, ebben a tárgykörben ugyanis egy-két kisebb közlemény már több mint száz évvel ezelőtt napvilágot látott (pl. Beliovics 1894, Elek 1928). Az utóbbi évtizedekben különösen Ferenczi Imre ilyen irányú néprajzi vizsgálódásai figyelemre méltóak (1965, 1978-1979).

Az 1960-as évek közepétől - mint ismeretes - sorra-rendre megjelentek egy-egy megye, járás vagy település helyneveit magukban foglaló kötetek, így lehetőség adódott arra, hogy ezek alapján a török korral kapcsolatos helyneveket vallatóra fogjuk. Jómagam az 1990-es évek végén ezért kezdtem ezekkel a földrajzi nevekkel foglalkozni, amelynek eredményeként a török hódoltság korához kapcsolódó helynevekről egy-két kisebb terjedelmű - elsősorban nyelvészeti tárgyú - közleményt publikáltam (l. részletesebben Szabó: 1999, 2000a, 2000b, 2005). Legutóbb egy-egy írásában Baski Imre tette közzé oszmán-török eredetű személy- és helynevekkel kapcsolatos kutatási eredményeit (2005, 2006).

Az alábbiakban a Somogy megye földrajzi nevei című kötet (a továbbiakban így rövidítem: SMFN) alapján - a teljesség igénye nélkül - olyan helyneveket mutatok be, amelyek néprajzi tekintetben a török korral függ(het)nek össze. Az itt közölt, különböző helynevekhez fűződő hagyomány, esetleges névmagyarázat valóságtartalmát természetesen kellő kritikával kell értékelni, hiszen ezeknek egy része jóval később, a szóban forgó esemény, történés után keletkezhetett, s csupán a népi képzelőerő utólagos alkotásáról van szó. Az ilyen közléseket igazságtartalmuktól függetlenül - mint helyi hagyományt - a népi emlékezés adataként azért figyelembe lehet venni.

A török korhoz kapcsolódó, a földrajzi nevekben megőrzött mondák, történetek nagy része tartalma szerint viszonylag pontosan meghatározható témakörökbe (pl. harc a törökök ellen, kincsmondák, elpusztult települések emléke stb.) sorolható. Csekélyebb hányadukat viszont - egymástól eltérő tárgykörük miatt - nehéz egy-egy meghatározott mondakörbe besorolni.

A továbbiakban - az említett somogyi névgyűjteményben található adatok, közlések alapján -a törökökkel kapcsolatos emlékek, mondák főbb típusait veszem számba. A példaként választott földrajzi nevekben a különböző rövidítéseket (pl. a felszíni formára, a művelési ágra utaló megjelöléseket) többnyire elhagyom, s csupán a szóban forgó helynevet és a hozzá kapcsolódó népi magyarázatot ismertetem. Itt említem meg, hogy a különböző hiedelmek, mondák példaanyagában a településneveket és az egyes helységek bel- és külterületi neveit természetesen ugyanazon számokkal mutatom be, amelyekkei a forrásul felhasznált SMFN-ben szerepelnek. A példáknál helyenként előforduló P. rövidítés pedig mindig arra az adatra vonatkozik, amelyet az 1864-ben végzett Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés során jegyeztek föl. Néhány esetben a SMFN-ből C, K. és J. rövidítéssel a történeti névanyagban található adatokat is közlöm. Megjegyzendőnek tartom azt is, hogy az egyes helynevek közlésében viszonylag gyakran találhatók bizonyos sztereotip szókapcsolatok (pl. „a hagyomány szerint", „a monda szerint"). Elhagyásukra, illetőleg megváltoztatásukra, bár stilisztikai szempontból kétségtelenül monoton hatást keltenek, nem volt módom, mivel ezek a „Somogy megye földrajzi nevei" című kötetből szó szerint átvett adatközlésként kerültek dolgozatomba.

II. A török mondakör típusai Somogy megye helyneveiben

1. Harc a törökök ellen 

A hódoltság idején a magyar csapatok - elsősorban a várak környékén - nemegyszer keveredtek harcba a portyázó törökökkel. Ezek a kisebb-nagyobb helyi csatározások nyomot hagyhattak egy-egy eseménnyel, történéssel kapcsolatos földrajzi nevekben. Erről tanúskodnak a következő példák: Csököly: 169/180. Akasztófa-domb. A nép úgy tudja, hogy a törökök itt akasztották fel az iga húzásában kimerült magyarokat. - Gamás: 26/187. Vérgamás, -ra [C. ~ i K. P. ~]. Egyesek szerint a törökökkel, mások szerint 1848-ban voltak itt harcok, s nagyon sok vér elfolyt. - Istvándi: 243/148. Török-uti-dülő. A Sziget várából portyára induló törökök útja. — Nagybajom: 145/158. Pista-Jóska-sziget: Török-futás. Itt leltek a török elől menedéket a magyarok. Sok ágyúgolyót meg patkóvasat találtak erre. - Őrtilos: 199/32. Asszony-vári-högy. A hagyomány szerint itt egy falu és vár állott, amelyet a törökkel szemben az őrtilosi asszonyok védtek. Mások szerint az itt élő sok erkölcstelen nőszemélyről kapta a nevét. Sok cserepet és egy kőbaltát is találtak itt. - Somogyudvarhely: 206/71. Török utja [K. -]. A hagyomány szerint a törökök útja erre vezetett (SMFN 116, 447, 530, 611,646, 806).

2. A kincsmondák (A kincses-kőkecske)

A néprajzi kutatások szerint az elrejtett kincshez, pénzhez fűződő mondák jelentős része a törökökkel kapcsolatos (vö. Ortutay 1980: 198). Ilyenek például a következők: Csurgó: 202/338. Vár-cser. A hagyomány szerint itt ásták el a törökök a kincseket. Azóta több helybéli ásott a kincs után nyomozva, de csak „alagutat" találtak. Mások szerint mesterséges domb, mert a berekben másutt nincs homok, csak itt. - Nagykorpád: 215/149. Posta-berök. A hagyomány szerint karácsony éjjel a mocsár felett imbolygó fény megmutatja a törökök elől ide elrejtett kincseket. - Somogycsicsó: 194/21. Pénzös : Pénzös-ut. A török világ után állítólag az úton sok pénzt találtak (SMFN 602, 626, 692).

A kincs elrejtésével kapcsolatos mondák között gyakori az a változat, amelyben kőkecske szerepel rejtekhelyül. Ilyen esetről van szó például a következő földrajzi nevekben: Kadarkút: 184/101. Lüdöző. A népmonda szerint török lőtér volt. Egy ma is látható sáncot golyófogónak hisznek. Ide kapcsolnak egy kőkecskemondát is. - Kapospula: 148/120. Kecske-kuti-dülő. A monda szerint itt kőkecskét találtak, tele ezüstpénzzel. - Nyim: 44/28. Főső-rét. A hagyomány szerint a törökök egy kőkecskét hagytak itt, amelybe kincs volt elrejtve. Később egy török visszajött, és megkereste az elhagyott kincset (SMFN 178, 462, 568).

Egy példát arra is találtam, hogy a kincs rejtekhelyeként kőkutyát (~ kőkost) jelöl meg a népi emlékezet. Ez az adat a következő: Tarany: 219/117. Zidina : Zidina-tó : Zidinai-tó. Itt volt Pétór-falu, amelyet a törökök elpusztítottak. A templom téglái szántás közben előkerültek, a föld gazdája pincét épített belőle. Találtak egy kutyára vagy kosra hasonlító kőszobrot is, ezt a boronára szokták tenni nehezéknek. A hagyomány szerint megjelent egyszer egy török tiszt, és kulcsával kinyitotta a kőkutya titkos zárját. A szobor tele volt arannyal, és a tiszt elvitte az aranyat (SMFN 720).

3. A harangmondák

A törökök elől nemcsak kincset (ékszert, pénzt), hanem több monda szerint különféle közösségi értéket (pl. egy-egy település harangját) is tanácsos volt elrejteni. Más megyék helynévgyűjteményeit is áttekintve azt állapíthatom meg, hogy a harangok elrejtésére a legtöbb példát Somogy megye helyneveiben találunk, de azért másutt (így pl. Tolna megye földrajzi neveiben) is van rá adat. Néhány ide tartozó példa: Homokszentgyörgy: 228/13. Török-kut. A monda szerint a falu lakói ebben rejtették el a törökök elől a templom harangjait - Nagycsepely: 56/103. Oboja-őttő. A hagyomány szerint a törökjárás idején ide rejtették el a falu harangját. Lehetséges az is, hogy a Dózsaháború idején Zápolya seregei elől menekülő jobbágyság rejtette el itt a falu harangját. - Töröcske: 172/136. Harang-kut. A monda szerint a török elől ide rejtették el a község harangját (SMFN 204-5, 538, 760). 

4. Török építmények és emlékük megőrződése

A hódoltság korában Magyarországra került törökök nemegyszer igyekeztek a maguk számára lehetőleg olyan körülményeket teremteni, amelyek nemcsak katonai céljaiknak, hanem a megszokott életvitelüknek, szokásaiknak, vallásuknak is megfeleltek. Ezt szolgálták azok az építmények, amelyek esetleg bizonyos épületromok elnevezéseként vagy csupán a helyi magyar lakosság szájhagyományában - olykor egy-egy földrajzi névhez kapcsolódva - maradtak meg napjainkig. A népnyelv összefoglalóan ezeket általában török hagyásnak nevezi, de arra is van példa, hogy a török időkből megmaradt templomromot illeti ezzel a megjelöléssel. Az utóbbi jelentésben fordul elő például a következő földrajzi nevekben: Balatonkiliti: 34/139. Jódi-szentégyház : Török-hagyás. A hagyomány szerint itt egy nagy templom állt, amelyet a törökök pusztítottak el. P. szerint ebben a templomban állítólag szent Gellért vértanú misézett utoljára. - Buzsák: 22/89. Török-hagyás. Templomrom, amelyet 1938-ban fel akartak tárni, de nem fejezték be az ásatást. - Kisberény: 23/35. Katalin-kápolna : Török-hagyás. Templomrom (SMFN 104, 108, 152).

Aszerint, hogy ezekben a helynevekben milyen konkrét objektumok alkotják az elnevezés alapját, több típust is megkülönböztethetünk.

a) Alagút, lyuk, pince

Gamás: 26/260. Török-lik Pinceszerű mélyedés. Egyesek török kori alagút bejáratának, mások kísértetek tanyájának tartják. - Ötvöskónyi: 212/130. Török-lik. A hagyomány szerint itt van a török hódoltság idejéből való alagút bejárata. 212/131. Alagút. A néphagyomány szerint a Török-luktól a Vár-dombig terjed. Régebben próbálkoztak keresztül menni rajta, de a nagy mélység útjukat állta. - Patosfa: 229/38. Török-pince. Egy föld alatti üreg beomlott bejárata. A hagyomány szerint itt volt az egyik vége a falu határa és Szigetvár, illetve Szulimán tábora között ásott alagútnak. A törökök töméntelen kincset, pénzt és bort rejtettek el benne. - Zselickislak: 173/76. Török-pince. A néphit szerint itt van egy török kori alagút bejárata. Több régészeti lelet került elő innen (SMFN 117, 542, 679, 766).

b) Földhányás, mesterséges domb vagy halom, temető

Böszénfa: 185/54. Török-temető. A hagyomány szerint a törökök temetkeztek ide. - Drávagárdony: 249/64. Török-domb. A néphagyomány szerint a törökök építették. Később temetőnek használták. - Iharosberény: 192/94. Török-hányás. A török időből származó mesterséges dombnak tartják. Innen egy alagút vezet az Anglusba. - Ötvöskónyi: 212/23. Török temető. Itt - állítólag - törökkori sírokat találtak. - Somogyacsa: 75/97. Török-domb. A hagyomány szerint a közelben török sáncok vannak, - Somogyjád: 123/208. Pogány-hányás : Török-hányás. Kis halmok vannak itt, a nép a törökök várának tartja. A régészek avar kori sírokat, használati eszközöket találtak itt (SMFN 251, 383, 573, 598, 676, 820).

c) Fürdő, hit

Beleg: 209/100. Török-kut. Állítólag a török dúlás idejéből való. - Segesd: 207/364. Kerekes-kut: Török-kut. A hagyomány szerint még a törökök építették. - Törökkoppány: 78/131. Török-kut. A hagyomány szerint égetett agyagcsöveken vezették innen a vizet a faluba a török fürdőhöz (SMFN 259, 656, 665).

d) Templom

Gamás: 26/207. Fehér-templom : Török-templom [C. Templom helyi, sz]. P. is említi a templomromokat a Studenca-dűlőben. Romjaira még az idősebbek emlékeznek. Falmaradványait az uradalmi építkezésekhez hordták el. - Homokszentgyörgy: 228/12. Török-templom. Épületmaradványok. A néphit szerint templom volt, amelyet a törökök romboltak le. - Rinyaszentkirály: 221/61. Török-templom. A hagyomány szerint az itt volt dombon egy török templom állt. A domb elhordása közben sok téglát kiszedtek, és két ember állítólag egy nagy láda török pénzt talált. -Somogyacsa: 75/93. Pusztaszentegyház [C. ~ P. Pusztatemplom]. A hagyomány szerint török templom volt itt. - Somogycsicsó: 194/34. Török-templom. A hagyomány szerint a törökvilág előtt itt állt a falu temploma. Sok téglatörmeléket is találtak. - Somogytúr: 12/79. Török-templom. Romos épületmaradványok, amelyeket a nép török időkből való templomromnak tart (SMFN 78, 116-7, 251,602, 732,760).

e) Őrhely, vár

Balatonendréd: 38/121. Vár-Csige [P. Basa lak J. ~ Csigevár], Állítólag Csige nevű török basának volt a vára. Az 1930-as évek végén egy ankarai régész is kutatott itt. - Csököly: 169/75. Tománta, -ba [C. K. P. Kéder kut]. A hagyomány szerint a török időben vár volt itt, amelynek Kéder kapitány volt a parancsnoka. - Gamás: 26/363. Török-vár. A várfalak romjai még láthatók. - Kadarkút: 184/77. Vári-domb : Vári-sürü [C. Votavári K. Szerászló]. Hármas tagozódású földvárat sejtenek itt. Avar eredetű edénytöredékeket találtak erre. P. szerint itt a törökök vára volt. - Kálmáncsa: 237/97. Kustos-domb : Látó-domb [C. Kustoshegy]. A falu határának legmagasabb pontja. Nemesi őrhely. Innen figyelték a törököket. - Marcali: 87/49. Várdomb [Jókai Mór u]. A hagyómány szerint török vár volt a dombon. - Mezőcsokonya: 134/37. Török-hányás [P. ~]. Az adatközlők szerint egy „karikós vár" van itt. - Nagykorpád: 215/80. Várdomb. A hagyomány szerint a török időkben vár állt itt, amelyet alagút kötött össze Nagyatáddal vagy Ötvöskónyival. Régebben romok látszottak, és le lehetett menni a pincébe. Feltárva nincs. - Ötvöskónyi: 212/128. Vár : Várhögy : Török-vár : Vár-domb : Török-domb : Török-lakás. P. szerint a feneketlen posvánnyal körülvett török vár romjai az ötvösi szőlőhegyben még megvannak. A falmaradványokat azóta el­hordta a lakosság. - Segesd: 207/60. Tüske-vár [Bajcsy-Zsilinszky «]. A Várdomb alatt terül el. A néphagyomány szerint a törökök az ellenség távoltartására a belső vár alatt tüskéből font palánkvárat építettek. P. szerint hajdan 3 vár volt Següsdön egy domb három ágának végén: keletre tüske vár, északra Várdomb, nyugatra Badatsony, Tüske-vár sánca P. korában még látható volt. - Szentgáloskér : 120/136. Várdomb. A nép szerint ez a törökök vára volt. Az eke sok téglát vetett ki, adatközlőnk egy „horvát" fazekat szántott ki (SMFN 118, 162, 280, 370, 412, 528, 568, 652, 679, 690, 788).

5. A hódoltság idején elpusztult települések emléke

A törökök százötven évig tartó uralma Magyarországnak nagy vérveszteséget okozott, hazánk anyagi és szellemi kultúrájában egyaránt óriási károkat idézett elő. A magyar lakosság egy része védettebb helyekre menekült, s ennek következtében kisebb-nagyobb falvak szűntek meg, és szinte járásnyi területek néptelenedtek el. Az egykori településeknek a nevét nemcsak írásos források (pl. oklevelek, különféle összeírások) őrizték meg, hanem a népi emlékezet is.

Az elpusztult falvak emléke bel- vagy külterületi földrajzi névként máig fennmaradhatott. Erről vallanak Somogy megye következő helynevei: Balatonkiliti: 34/138. Jód, -ra : Jódi-puszta [K. P. J. Jódipu]. P. szerint itt valamikor falu lehetett. Ennek templomát 1. 139. alatt. - Csurgó: 202/223. Ómág, -ra [C. ~ i K.~]. A hagyomány szerint az egyik Zrínyi sok almaoltóágat hozott ide a Muraközből. Valószínűen a török dúlás előtt település volt itt. - Csurgónagymarton: 198/10. Ómág [C. Alsó Álmág P. ~j. Itt község volt. Az ómági lakosok a török zaklatása miatt hagyták el lakóhelyüket, Nagymartonba menekültek. A monda szerint az első lakos egy Almási nevű ember volt. - Homokszentgyörgy: 228/10. Öreg-falu : Régi-falu. A község legrégibb része, amely a hagyomány szerint a török hódoltság alatt pusztult el. 228/92. Őszpötei-erdő S, e. Népi mondókában: „Cukor-puszta, Öszpöte, ott a világ közepe." Öszpöte régi település. A török uralom alatt pusztult el. Temetője még ma is megvan. Egy erdősház áll itt. Több régészeti lelet került innen elő. - Kapospula : 148/91. Süjjed-vári-köves-tábla [C. Süliedvári d K. Süllyed vár P. Süllyedt vár]. A heté-nyiek úgy tudják, hogy nagy település volt itt, a törökök pusztították el, a vár pedig elsüllyedt. Itt vezetett egy út Kaposvárra, amelynek egy része most is látható. A rege és P. szerint a vár úrnője Atala volt, aki káromolta az Istent, mire a vár elsüllyedt. A régészek római kori köveket, vízvezetéket és nagy mennyiségű érmét gyűjtöttek be innen. - Kaposszerdahely: 167/70. Templom-dülő: Templom-főd. A török pusztítás előtt falu volt itt, templommal. Szántás közben épületmaradványok kerültek felszínre. - Lengyeltóti: 18/252. Mohács [C. Kis ~, Nagy ~ P. ~i J. ~J. P. szerint itt falu lehetett, a templomromok még láthatók voltak. A hagyomány azt tartja, innen támadtak a törökök a községre. Kő-, réz- és középkori leleteket találtak. - Nagyberény: 46/143. Kis-Bérényi-fődek [C. P. Kisberény K. Kisberényi]. A hagyomány szerint a török dúlás előtt itt falu volt. Templomromokat, fegyvereket, régi pénzeket találtak itt. - Nyim: 44/29. Régi-temető. A hagyomány szerint a török időkben itt templom és temető volt, és a környéken terült el a régi, elpusztult falu is. - Som: 45/78. Puszta, -ba : Pusztai-dülő [C. Pusztai K P. Pusztai d]. A hagyomány szerint a török dúlás előtt itt volt a falu. — Somogyacsa: 75/79. Pogány-domb [C. Kertek felett nyugoti K. P. -]. A hagyomány szerint török település volt itt (SMFN 97,152, 178, 180-1, 184, 250, 462, 524, 609, 624, 760, 761).

6. Népetimológiával keletkezett földrajzi nevek

A nyelvjárási szóteremtés egyik sajátossága, hogy az idegen hangzású, különböző nyelvi rétegekből, nyelvváltozatokból bekerült lexémák helyett olykor új szavakat hoz létre, amelyek hangzásban közel állnak, hasonlítanak a szokatlan csengésű, idegenszerű szóalakhoz. Az így keletkezett, a nyelvjárás meglévő, ismert elemeiből „értelmesített" szóalkotás általában tréfás hangulatú. Ilyenek nemcsak közszavak esetében fordulhatnak elő, hanem ritkábban a földrajzi nevekben is. Ezeknek különféle csoportjait mutatta be - elsősorban Tolna megyei, kisebb részben pedig Baranya és Somogy megyei névanyag alapján - Rónai Béla (1982: 9-18), Varga Mária pedig Veszprém megye településneveinek népetimológiával létrejött típusait elemezte (1999: 150-5).

Kutatási célomnak megfelelően a Somogy megye földrajzi nevei című kötet anyagából jómagam olyan népetimológiával keletkezett helyneveket választottam ki, amelyek a török mondakörhöz kapcsolódva főként külterületi elnevezésekben fordulnak elő. Ilyenek például a következők: Balatonendréd: 38/107. Duda-hegy. P. szerint azért hívják így, mert a török basa mulatáskor ide ment dudorászni. - Bárdudvarnok: 166/287. Vicagém. Egy török lovas a meredek domb előtt Gera nevű lovát így fordította vissza: „Vissza Gera!" Állítólag török kardokat, sarkantyút találtak itt. - Büssü: 131/148. Báné. P. szerint régen erdőség volt. A monda szerint itt rejtőztek el a török elől a falu lányai, asszonyai, akiket a törökök magyar ruhába öltözve, magyar szóval előcsalogattak. Akkor kiáltottak fel : „Bá né gyüttünk vóna elü." - Inke: 190/162. Allig-vár : Ali-vár. A monda szerint a török időben Ali basa vára volt. - Törökkoppány: 78/34. Belátó. A hagyomány szerint egy ostrom idején a török basa innen kiáltotta be a várbelieknek, hogy még belátok (SMFN 162, 257-8, 405, 521, 592).

III. A vizsgálat néhány tanulsága

Abban, hogy Somogy megye földrajzi neveiben a török hódoltság korának sokkal több emléke őrződött meg, mint általában a többi dunántúli megye helynévanyagában, nemcsak az a tényező játszik közre, hogy Somogyországban folyamatosabb volt és hosszabb ideig tartott a törökök jelenléte, mint például Vasban és Zalában, hanem az a körülmény is, hogy például Baranya, Tolna megye, továbbá a Duna-Tisza köze magyar népességével szemben a somogyi lakosság a török dúlás idején is nagyrészt lakóhelyén maradt, meghúzódott a megye nagyobb erdőségeiben, s ennek következtében jelenlétének folytonossága nemigen szakadt meg.

A Somogy megyei földrajzinév-gyűjtemény áttekintése során feltűnt az is, hogy az itteni lakosság a hódoltság előtti évszázadoknak (így pl. a tatárjárással, sőt a honfoglalás korával kapcsolatos) helyi eseményeit, fontosabb történéseit is apáról fiúra továbbhagyományozta. Ily módon például a következő földrajzi nevekben őrzött meg a szájhagyomány egy-egy mondát, érdekes történetet: Csurgó: 202/415. Puszta. A hagyomány szerint ez a török hódítás előtti Alsók helye. A nép úgy tudja, hogy a templom belesüllyedt a vízbe, amikor a tatárok jöttek. - Kálmácsa: 237/77. Csehi-dűlő. A hagyomány szerint Kálmán király csehei itt telepedtek le, - Kánya: 62/87. Boti-farok. A hagyomány szerint Batu kán földbirtokának széle volt ez a terület. Urnát találtak itt. - Somogyacsa : 75/89. Kiráj-száílás. A hagyomány szerint IV. Béla itt állomásozott seregével. - Somogyjád: 123/227. Istfán-domb. A monda szerint István király pihent meg itt, amikor a pogányokat (Koppányt) üldözte. - Szenna: 171/161. Mátyás-kut. A nép szerint Denna (171) Mátyás király birtoka volt. A forrás kávájára rá van írva: „Mátyás Király kútja" - Törökkoppány: 78/66. Sötét-kerék ajja. A hagyomány szerint itt nem brekegnek a békák, ugyanis István király megátkozta őket, mert nem hallotta a brekegésüktől Koppány bejövetelét. - Zselickisfalud : 182/124. Márca-adó : Márcadó-puszta. Még az Árpád-korban keletkezett; méhészek éltek itt, akik a királynak márccal adóztak. P. szerint 1864-ben 200 lakosa van, húsz évvel azelőtt népesítették be „hamuzsírt égető németekkel" (SMFN 219, 251, 258, 383, 536, 563, 628, 788).

Az előzőekben bemutatott helyneveket - amint már a bevezetésben említettem - a teljességre törekvés igénye nélkül választottam ki a Somogy megye földrajzi nevei című kiadványból. Vizsgálatukkal, mondakörök szerinti csoportosításukkal az volt a célom, hogy érzékeltessem azt a gazdagságot, sokszínűséget, amely ezekben a helynevekben a török kor emlékeként szinte napjainkig megőrződött. Az írott források mellett ugyanis a földrajzi nevekben fennmaradt néphagyomány is részét képezi az egész magyarság történeti tudatának, múltismeretének. Ezt a gondolatot Ferenczi Imre - nagyon találóan - a következőképpen fogalmazta meg: „A történelem végtelen folyamában új meg új események váltják egymást, s ezekről szüntelen szövődnek az elbeszélések. A régi toposok, hiedelmi és elbeszélői motívumok új relációba kerülnek. Miként az írott történelem lapjai fakulnak, úgy sárgulnak és peregnek le a hagyomány lombjáról az öreg levelek. Avar rakódik le, televény humusz lesz belőle, újabb hagyomány termékeny talaja. Az emlékezet ápolja, neveli az új hajtásokat. A történetbúvár rendbe rakott íráscsomókhoz, könyvbe írott emlékezésekhez nyúl. A folklorista a nép emléktárát szólaltatja meg. S íme, fölmerülnek az egykori élet-halál küzdelem emlékei. A szájhagyomány sajátos törvényei módot adtak és adnak arra, hogy a különböző korú emlékek rögződjenek. Ez a megkötés és elraktározás, de éppúgy a fölidézés kiváltképpen érdekli a folkloristát. Voltaképpen mégis az a legfontosabb, hogy mi a nép emléke és fölfogása saját történelméről" (1978-1979:212).

Mivel a török mondakörrel kapcsolatos kutatást más megyék és tájegységek helyneveire is kiterjesztettem, ezenkívül az oszmán-török eredetű helyneveket is igyekeztem összegyűjteni, a Somogy megyei földrajzi nevek áttekintése, vizsgálata alapján azt állapíthatom meg: a különféle mondatípusok gazdagsága, változatossága mellett a hódoltság korának nyelvi hatásaként - amint azt az eddigi kutatások mutatják (vö. pl. Baski 2006: 83-8; Szabó 1999: 83-4) - Somogyban viszonylag több oszmán-török eredetű földrajzi nevet talál(hat)unk, mint a magyar nyelvterület más, hosszabb-rövidebb ideig török uralom alá került vidékein.

SZAKIRODALOM

Baski Imre 2005. Oszmán-török szavak tulajdonneveinkben. I. Személynevek. Névtani Értesítő. 27: 13-23.

Baski Imre 2006. Oszmán-török szavak helyneveinkben. Névtani Értesítő 28: 83-9. Bellovics Bálint 1894. Helynevek. Magyar Nyelvőr 23: 48.

Elek Oszkár 1928. Török emlékek a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 57: 3-7; 42-7.

Ferenczi Imre 1965. A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964: 243-57. Debrecen.

Ferenczi Imre 1978-1979. Jugoszláviai magyar hiedelmek, népmondák a törökökről és tatárokról. Néprajz és Nyelvtudomány XXII-XXIII: 181-224. Szeged.

Ortutay Gyula (főszerk.) 1980, 1982. Magyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. Papp László-Végh József (szerk.) 1974. Somogy megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Rónai Béla 1982. A népetimológia a földrajzi nevekben. Névtani Értesítő 7: 9-18.

Szabó József 1999. A török hódoltság nyomai helyneveinkben. Névtani Értesítő 21: 81-6. Szabó József 2000a Néhány oszmán-török eredetű földrajzi nevünkről. Magyar Nyelvjárások XXXVIII: 375-8. Debrecen.

Szabó József 2000b. A török hódoltság néprajzi emlékei a földrajzi nevekben. In: Piti Ferenc-Szabados György (szerk.): „Magyarok eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. 493-503. Szeged.

Szabó József 2005. Miként vall Veszprém múltjáról a Tobak szer és Tobak utca? In: Révay Valéria (szerk.):

Nyelvészeti tanulmányok. Simonyi-emlékülés 2003. Iskolakultúra 33-9. Pécs.

Varga Mária 1999. Népetimológia Veszprém megye helységneveiben. Névtani Értesítő 21: 150-5.

Szabó József

SUMMARY

Szabó, József 

Memories of the Turkish occupation in geographical names from Somogy County

A hundred and fifty years of Turkish rule did not only influence the word stock of Hungarian but alsó folk traditions in this country, as a number of legends show. The memory of that period survived almost to the present day in areas of Hungary that had been occupied by Turks, leaving its traces in geographical names, as well.

On the basis of the book "Geographical names in Somogy County", the author presents names from inside and outside built-in areas that are ethnographically linked to the time of Turkish occupation. Most of the various legends and stories preserved in geographical names can be classified into relatively well-defined sets according to their topics (e.g., fight against the Turks, legends of treasure, memories of deserted settlements).

 

 

Lap tetejére

 

 

Kálvin

 

Egyházkerület lapja

 

Dunántúli Református Lap 2009 - 2015 - Húsz  írás a Gyülekezetek életéről

 

 

Reformálta Szent Eklézsiák

 

SOMOGYORSZÁG

 

Somogyi Református Egyházmegye

Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár

http://www.csvmrg.hu

 

 

Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban

Hát, múzsáknak szentelt

     Kies tartomány!
     Íly számkivetve volt
     Nálad minden tudomány?
     Hát csak sertést nevelt-é
     Itt a makk s haraszt?
     Hát csak kanásznak termett
     A somogysági paraszt?
     Istenem!
     Senki sem
     Vette észbe,
     Hogy e részbe
     Árva még Somogy!

Hány jó ész lett vaddá,
     Hogy nem mívelték?
     Hány polgár búnyikká?
     Hogy jóba nem nevelték!
     Dudva lenne a dudvák
     Közt az ananász:
     Kanász marad akinek
     A nevelője kanász.
     Hát már, hogy
     A Somogy
     - ily tudatlan,
     Formálatlan,
     Kié a hiba?

Debrecen és Patak
     Messze estenek
     Ide, hol a múzsák
     Nem is esmértettenek.
     Ami kevés pénz bejött,
     Két-három póra,
     Nagyobb dologra ment el
     Borra avagy disznóra.
     A szegény
     Pórlegény
     Vagy bodnárnak,
     Vagy betyárnak,
     Vagy zsiványnak állt.

Óh, szomorú sorsa
     Egy szép megyének!
     Hol a magyar lelkek
     Megvetve heverének.
     Óh, nem fáj-é a szíve
     Minden magyarnak,
     Hogy a magyar fiakkal
     Gondolni nem akarnak?
     De tán jő
     Oly idő,
     Melyben nékünk
     A vidékünk
     Új Hélikon lesz. -

 Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei

 

 

ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK

 

Oktatási Intézménye

 


 

Nagydobszai graduál 1643.

 

Népszerű teológia

 

Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány

 

JÉZUS-film

Lukács evangéliuma szerint készített film

 

Kálvin 1509-2009

 

Angster - Orgonák

Darány Angster Orgona 1903

 

 

 

2018 - 61 éves lenne!

Honlapokon

  Midőn a roncsolt anyagon

  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!                 Arany János

ÉDESANYJA

özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya 

12 évi özvegység   

38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól,  gyászától 

és fájdalmától.  

Élt 84 évet.


Nyugodjék békében

 

Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!

 

 

GYERMEKEKNEK

 

V i d e ó k

 

IFJUSÁGNAK

 

FELNŐTTEKNEK

 

Keresztyén ROMA videók

 

1872 - 1945

Istvándi orgona 1872

 

 
Lábléc

 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!