A zsolt�rok hiteles �nekl�se

1. Psalterium Ungaricum

2. Goudimel Zsolt�rok 1565.

A fenti c�m olvast�n biztosan sokan felkapt�k a fej�ket: vajon milyen fajta hiteless�gr�l lesz itt sz�? Sokan sokf�l�t gondolnak ugyanis a hiteles zsolt�r�nekl�sr�l:


N�lunk mindig lassan �nekelt�k a zsolt�rokat. A nagyany�m is �gy eml�kszik, biztosan ez a hiteles!

A k�ntork�pz�k�n megtanultuk, mi az igazi zsolt�r�nekl�s. Ki kell jav�tani a rossz hangokat, akkor lesz hiteles!

Az �vtizedek sor�n siker�lt a gy�lekezetet t�bb�-kev�sb� ritmikus �nekl�sre megtan�tani, de az ismert zsolt�rokban a dallami beidegz�d�seken nem lehet v�ltoztatni.

Ilyen �s ehhez hasonl� v�lem�nyekkel bizony�ra tal�lkozott m�r a kedves olvas�, vagy maga is ezek valamelyik�t vallja. A hiteless�g k�rd�s�t minden bizonnyal akkor vetj�k fel helyesen, ha az ir�nt t�j�koz�dunk: a zsolt�rok keletkez�se idej�n hogyan �nekelt�k azokat?

Nos erre a k�rd�sre kaphatunk v�laszt a 150 zsolt�r k�zelm�ltban k�t form�ban is megjelent �jabb teljes kiad�s�b�l. A k�t k�nyv egy olyan korabeli k�ntor �tmutat�s�ra t�maszkodik, aki K�lvin idej�ben szolg�lt a genfi gy�lekezetben, � tan�totta meg az �j dallamokat. Ez a k�ntor pedig nem m�s, mint Louis Bourgeois, a genfi zsolt�rdallamok egy r�sz�nek k�zvetlen szerz�je. �tmutat� k�nyv�nek c�me: A muzsika igaz �tja, melynek magyar nyelv� ford�t�sa elk�sz�lt �s ez is kiad�s el�tt �ll. Bourgeois k�nyv�r�l az elm�lt esztend�ben P�p�n hangzott el el�ad�s, mely �r�sos form�ban a Reform�tus Egyh�z foly�irat 2003 janu�ri sz�m�ban olvashat�. R�viden �sszefoglalva: Bourgeois k�nyv�b�l egy�rtelm�en kider�l, hogy a dallamokat ritmikus form�ban, a sorok v�g�n sz�nettel �s a megfelel� helyeken f�lhangos m�dos�t�ssal �nekelt�k.

A legizgalmasabb k�r�s: melyek a hiteles m�dos�tott hangok? Az egyh�zunkban elterjedt, a gyakorlatban mai napig is tapasztalhat� szok�sos f�lhangos m�dosul�sok ugyanis nem mind hitelesek Bourgeois �tmutat�sa szerint. A 90. zsolt�rban p�ld�ul az els� k�t sorban helyes a sorv�gi hangok megemel�se, a tov�bbiakban azonban meg kell maradnunk �nekesk�nyv�nk k�zl�se szerint.

An�lk�l, hogy a k�rd�sbe t�ls�gosan elm�lyedn�nk, el�g, ha tudjuk, hogy a hiteles f�lhangos m�dos�t�sok csak a sorz�rlatokn�l az utols� el�tti hangokon fordulhat el�. Gy�lekezeti �nekl�s�nk szempontj�b�l ebben legfontosabb a megjelent k�t k�nyv �tmutat�sa.

Ezut�n sz�ljunk v�gre mag�r�l a k�t k�nyvr�l!

Psalterium Ungaricum a c�me annak a nagyalak� �nekesk�nyv-form�j� kiadv�nynak, mely a Genfben 1562-ben megjelent, legels� teljes zsolt�rk�nyv dallamait k�zli Bourgeois m�r eml�tett �tmutat�sa szerint (a m�dos�t�jeleket a megfelel� hangok felett jelezve) Szenci Moln�r Albert el�sz�r 1607-ben megjelent ford�t�s�val. A 150 zsolt�r nemcsak a genfi �nekesk�nyvben is kezdett�l szerepl� T�zparancsolat-�nekkel �s Simeon �nek�vel eg�sz�l ki, hanem Szenci zsolt�rdallamokra �rt 14 �nek�t is megtal�ljuk (ezek az �n zsolt�rf�ggel�k �nekei), utols�ul a 36/68. zsolt�r dallam�ra k�sz�tett, Krisztus szenved�s�r�l �s hal�l�r�l sz�l� 22 str�f�s hist�ri�val.

A k�nyvh�z csatlakoz� sz�veges r�szek k�z�l meg kell mindenk�ppen eml�teni a genfi �nekesk�nyvb�l �tvett, magyar nyelven most el�sz�r teljes terjedelemben k�z�lt h�res K�lvin-el�sz�t �s Th�odore de B�ze magyarra ford�tott vers�t, de ugyanilyen �rdekesek Szenci 1607-ben �rt dedik�ci�ja, a Psalterium Ungaricum el�lj�r� besz�de �s k�t latinr�l magyarra ford�tott verses laud�ci�.

A k�nyv f�ggel�k�ben tal�ljuk a genfi egyh�z zsolt�r�nekl�si rendj�t, melyb�l megtudjuk, hogy a zsolt�rokat folyamatosan �nekelve �s a hosszabbakat szakaszokra bontva a heti 3 istentisztelet alkalm�val 25 hetenk�nt a teljes zsolt�rk�nyvet v�gig�nekelt�k. B�s�ges �s alapos felvil�gos�t�st kapunk v�g�l a sz�veg �s a dallam k�zread�s�nak szempontjair�l, melyet irodalomjegyz�k, sz�- �s fogalommagyar�zat, valamint a bibliai nevek magyar�zata eg�sz�t ki.

A m�sik zsolt�rk�tet c�me: Claude Goudimel Zsolt�rok 1565, mely a zsolt�rdallamokat abban a n�gysz�lam� �sszhangos�tott form�ban k�zli, amelyet a genfi dallamok legismertebb feldolgoz�ja 1565-ben adott k�zre. R�g�ta v�rt kotta ker�lhetett teh�t a kez�nkbe, mert Mar�thi Gy�rgy 18. sz�zadi kezdem�nyez�se �ta a t�bbsz�lam� zsolt�rk�nyv magyar nyelven nem jelent meg. A 150 zsolt�ron k�v�l itt is tal�lunk igazi csemeg�t: �tkez�s el�tti �s ut�ni asztali �ld�st, valamint n�h�ny zsolt�r bonyolultabb, polifon feldolgoz�s�t.

Csak elismer�ssel sz�lhatunk arr�l a hatalmas, ugyanakkor alapos �s lelkiismeretes munk�r�l, mellyel B�lya J�zsef, a k�t k�nyv k�zread�ja dolgozott. A lektorok: Drask�czy L�szl�, Jancsovics Antal �s Kecsk�s Andr�s munk�j�t a szakmai hozz��rt�s mellett az �gy ir�nti odaad�suk �s szeretet�k is hiteles�ti. Meg kell m�g eml�teni Bede Anna, Jeney Zolt�n �s Vizi Istv�n, az idegen nyelv� sz�vegek ford�t�inak nev�t, megk�sz�nve az � munk�jukat is. A k�nyvek a Zsinati Iroda gondoz�s�ban jelentek meg.

Tal�n az eddig le�rtakb�l is kider�lt, hogy mindazoknak elengedhetetlen e k�nyvek haszn�lata, akik a gy�lekezeti �nekek tan�t�s�val foglalkoznak, a gy�lekezet �nek�t k�s�rik, vagy a t�bbsz�lam� zsolt�rokat k�rusban vagy t�rsas �nekl�s form�j�ban haszn�lni, tan�tani szeretn�k. Ugyan�gy sz�vb�l aj�nljuk Szenci Moln�r Albert Psalterium Ungaricum-�t minden zsolt�rt olvas� �s �nekl� gy�lekezeti tagnak, �s mindazoknak akik a magyar irodalom e kiemelked� kincs�t teljes eg�sz�ben szeretn�k megismerni.

A kiadv�nyok kaphat�k a K�lvin Kiad�n�l �s m�s helyeken, k�zvetlen�l k�rhet� a refzsin.zene@zsinatiiroda.hu c�men.

B�diss Tam�s