Theodor Beza (1519-1605)

1. �lete  2. Munk�ss�ga  3. Ut�hat�sa (Megjegyz�sek/Forr�sok/Irodalom 773. o.)

1.�lete

Theodor Beza, aki els�sorban teol�gus �s lelk�sz volt, de exeg�ta, igazgat�, jog�sz, humanista, nyelvtud�s, dr�maszerz�, k�lt� �s �gyes diplomata is, a burgundiai V�zelay-ben sz�letett 1519. j�nius 24-�n. Kilenc�ves fi�k�nt Orl�ansba ment Melchior Volmar humanista h�z�ba, aki �tvette tov�bbi nevel�s�t. Amikor Volmar 1535-ben elhagyta a bizonytalann� v�lt francia f�ldet �s Bourges-b�l, ahol Bezaval 1530. �ta �ltek T�bingenbe k�lt�z�tt �t, Beza apja k�v�ns�g�ra visszat�rt Orl�ansba, hogy ott jogi v�gzetts�get szerezzen. Sz�v�ben azonban egy a Jean Dampierre k�lt� k�r� gy�lt fiatal humanist�k k�r�hez tartozott. Ott kezdte el �rni azokat a verseit, melyeket k�s�bb Poemata c�men gy�jt�tt �ssze (Gardy 1-17). 1539-es doktorr� avat�sa ut�n Beza, aki n�h�ny javadalom �ltal anyagilag f�ggetlen volt, elnyerte apja enged�ly�t, hogy P�rizsba mehessen, �s ott eg�szen humanista tanulm�nyoknak szentelhesse mag�t.

Beza p�rizsi �let�t nyugodtnak �s gondtalannak �rja le, azonban nem k�s�rt�smentesnek. Egyik Volmarhoz c�mzett level�ben (T.T. l, Biii) bevallja, hogy megn�s�lt, “hogy ne vegyenek er�t rajta sz�gyenteljes v�gyak”, mindezt azonban titokban, mert el akarta ker�lni a botr�nyt, �s p�nzforr�sait sem akarta elvesz�teni. Azonban �nnep�lyesen megfogadta, hogy h�zass�g�t majd “Isten templom�ban” az eg�sz vil�g el�tt szentes�ti. Ezut�n saj�t maga bevallja hossz� haboz�s�t, miel�tt k�vette volna azokat a reform�tori meggy�z�d�seket, melyek Volmar h�z�ban Volmar p�ld�ja, valamint Heinrich → Bullinger De origine eroris in Divorum ac simudachrorum cultu (Basel 1529) �rtekez�se r�v�n olt�dtak bel�. �s val�ban egy s�lyos megbeteged�s kellett ahhoz, hogy hat�rozatlans�g�nak v�get vessen. Miut�n felgy�gyult, Beza feles�g�vel Claudine Denosse-szal Genfbe utazott, ahol 1548. okt�ber 23-�n �rkezett meg. Azonban Franciaorsz�g nem engedte olyan egyszer�en elmenni. 1549. �prilis 3-�n a p�rizsi parlament sz�m�zte, �s javait konfisk�lta; m�jus 31-�n test�t in effigie a Place Maubert-en el�gett�k. A sz�m�zet�si dekr�tumot csak 1564-ben oldott�k fel.
Beza el�sz�r nem Genfben, hanem Lausanne-ban lelt mened�kre. Ott t�z �vig a g�r�g nyelv professzora volt az akad�mi�n, amelyet 1552-t�l 1554-ig rektork�nt szolg�lt. Ezenk�v�l francia menek�ltt�rsainak a R�mai lev�lr�l adott el�, �s sz�mos, k�l�nb�z� st�lus� �s tartalm� �r�st szerzett, k�zt�k humanista �s pol�mikus �rtekez�seket valamint a n�pi nyelven �rt Abraham sacrifiant sz�ndarabot (Gardy 18-32; �jabb kiad�s Genf 1967), amelynek a francia dr�ma fejl�d�s�ben van jelent�s�ge . Az el�sz� a m�v�szet �s a retorika vall�s sz�m�ra bet�lt�tt funkci�j�t taglalja, egy olyan t�m�t, amely �t eg�sz �let�ben foglalkoztatta. Ugyanabban az id�ben kezdett el Cl�ment Marot zsolt�rford�t�sainak befejez�s�n, valamint saj�t, komment�lt �jtest�mentum-ford�t�s�n dolgozni . B�r a berni szen�tus 1554-ben elrendelte, hogy a predestin�ci� vitatott k�rd�s�r�l hallgatni kell, Beza 1555-ben titokban nyomd�ba adta a Tabula praedestinationis-t (1556-ban angolra ford�tott�k), amellyel → K�lvin oldal�ra �llt. Beza �s K�lvin 1558-ban k�z�sen publik�lt�k a De la pr�destination contre Castellion-t, a r�k�vetkez� �vben pedig a Reponse de Calvin et de Beze aux calomnies-t (Gardy 55-58). Szint�n 1558-ban �rta Beza a Confession de la foy chrestienne-t (1559-ben nyomtatt�k ki Genfben ). A r�vid m� Beza teol�gi�j�nak a legjobb �sszefoglal�sa maradt. Az 1560-as latin kiad�s ut�n v�ltozatlanul hagyta, a Poemat�val �s az Annotationes-szel ellent�tben, amelyeket minden egyes �j kiad�sn�l gondosan revide�lt.
Az ugyanebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, Bullingerhez �rt levelekben Beza kinyilv�n�tja az aggodalm�t Erzs�bet hercegn� (→ angliai I. Erzs�bet) Tudor M�ria alatti sorsa ir�nt, s�t, m�g egy sv�jci-angol-francia sz�vets�get is javasol a cs�sz�r �s a p�pa ellen. Beza ahhoz, hogy a protest�ns fejedelmeket megnyerje az egyre jobban fenyegetett francia reform�tusok v�delm�re, megkezdte hossz� diplom�ciai karrierj�t. 1557-ben Guillaume Farellel G�ppingenbe utazott, ahol a w�rttembergi herceg teol�gusainak, k�zt�k Jakob Andreasnak kellett, hogy besz�ljenek �s v�laszoljanak az �rvacsor�val kapcsolatos reform�tus tan�t�sr�l. Az, hogy Krisztus jelenl�t�vel kapcsolatban a szubsztancia sz�t haszn�lta, felh�bor�totta Bullingert, aki csak akkor nyugodott meg, amikor K�lvin �s Beza lev�lben meg�g�rte, hogy Beza a j�v�ben �vatosabban fogalmaz. Id�k�zben Beza pol�mikus tev�kenys�ge egyre n�vekv� ellen�rz�sre lelt Bernben. Pierre Viret-vel egy�tt nemcsak a berni tan�t�st kritiz�lta, hanem az egyh�zi fegyelem laza kezel�s�t is. 1558-ban Viret �s m�sok a genfi modell alapj�n �j alkotm�nyt javasoltak a lausanne-i egyh�znak. Beza tan�cs�val ellent�tben beillesztettek egy klauzul�t a predestin�ci�s pr�dik�ci�r�l, amire Beza nemcsak elutas�totta az alkotm�nyt, hanem az al��r�it is megr�tta. Beza felmondta a poz�ci�j�t �s Genfbe k�lt�z�tt.

Beza alig egy �v alatt a v�ros lelk�sze �s polg�ra lett, �s az akad�mia rektora, amelyet 1559-ben az � sz�kfoglal�j�val nyitottak meg �s amely hamarosan meg is telt. Beza K�lvinnal felv�ltva tartotta a teol�gia-kurzust, 3-3 el�ad�st minden m�sodik h�ten. Amikor Joachim Westphal �l�nk t�mad�st ind�tott K�lvin �rvacsora-tan�t�sa ellen, Beza a v�delm�ben hossz� �r�ssal v�laszolt, amely az els� teol�giai �rtekez�se volt ebben a t�m�ban, �s amelyet azzal a b�k�t� fordulattal z�rt, hogy egy n�met-sv�jci kollokvium tal�n eloszlathatn� a n�zetelt�r�seket (Gardy 59f). Tilemann → He�husen m�g �lesebb hangnemben v�laszolt, �s Beza ez�ttal a KREOPHAGIA sive Cyclops-ban a legb�szebb szatirikumot alkalmazta. A v�g n�lk�li vit�hoz, amely �gy beindult, a hozz�sz�l�sait t�bb franciaorsz�gi utaz�sa k�zepette fogalmazta meg, ahol is m�g mindig proskripci�s list�n volt.

1560 �s 1563 k�z�tt Beza a franciaorsz�gi reform�tus egyh�z teol�gusak�nt tev�kenykedett, �s annak politikai vezet�i tan�csad�jak�nt a vall�sh�bor�k kit�r�sekor (→ hugenott�k). 1560-ban Navarrai �s Cond�i Antaln�l (?) tart�zkodott N�racban, �s ott h�rom h�napon kereszt�l nyilv�nosan pr�dik�lhatott, am�g Navarrai �s Cond�i II. Ferenc az udvarba parancsolta. Beza rejtekutakon kereszt�l visszat�rt Genfbe. Azonban hamarosan ism�t francia f�ldre kellett l�pnie, �s 1561-ben a Medici Katalin �ltal �sszeh�vott Poissy-i kollokviumon (→ reform�ci�s besz�lget�sek) a reform�lt egyh�zak �ll�spontj�t kellett k�pviselnie. Szabad oltalom alatt �rkezett augusztus 22-�n P�rizsba. M�r a r�k�vetkez� napokban Coligny �s Cond� el�tt pr�dik�lt, t�rgyal�st folytatott Bourbon, Chatillon �s Lorraine (Lotharingia?) b�borosaival, �s fogadta IX. K�roly �s Katalin. A hivatalos v�ll�si besz�lget�s 1561. szeptember 9-�n kezd�d�tt. Beza besz�d�t, a francia reform�lt egyh�zak szellem�nek �s tan�t�s�nak manifesztum�t sebesen leford�tott�k �s sok helyen ut�nnyomt�k (Gardy 85-102). Mindenesetre amikor Beza kinyilatkoztatta, hogy az �rvacsor�ban “Krisztus teste �s v�re a keny�rt�l �s a bort�l olyan messze van, mint amilyen magasan az �g emelkedik a f�ld f�l�”, hangos “Blasphemavit!” k�zbekiab�l�sokkal szak�tott�k meg. Katalin azonban mozdulatlanul �lve maradt, a tumultus pedig ism�t lecsillapodott, �gy Beza be tudta fejezni az el�ad�s�t. Ut�na bemutatta Katalinnak a Confession de foy des Eglises reform�es de France-t, amelyet az 1559-es p�rizsi szin�duson fogadtak el. A katolikus �s reform�tus teol�gusok k�z�tti kiegyez�sre ir�nyul� er�fesz�t�sek kudarcot vallottak, �s h�bor� fenyegetett. Katalin 1562 febru�rj�ig P�rizsban tartotta Bez�t. A saj�t akarata ellen�re a franciaorsz�gi egyh�zak K�lvinhoz fordultak, hogy egy ideig m�g hagyja az orsz�gban Bez�t. Az 1562-es vassy-i v�rf�rd�ig � ugyanis m�g abban rem�nykedett, hogy Katalin megakad�lyozhatja a h�bor�t, egy�ttal valamennyi szabads�got adhatna a reform�tusoknak; ez�rt t�relemre intette a nyugtalan hugenott�kat. Vassy azonban h�bor�t jelentett. Amikor Coligny �s Cond� csapatokat toboroztak Orl�ans-ban, Beza volt a p�nz�gyminiszter�k, a tan�csad�juk �s a pamflet�r�juk. A k�vetkez� �v m�rcius�ban Cond� fogs�gba esett, �s al��rta az amboise-i b�k�t. Sem Coligny, sem Beza nem tudt�k elfogadni a felt�teleket, de legal�bb nem �llt semmi Beza genfi visszat�r�s�nek az �tj�ban.

Beza 1563. m�jus 5-�n ism�t Genfbe �rkezett. Lelk�szi �s akad�miai feledatai mellett irodalmi pol�mi�ba keveredett Castelli�val �s Francois Baudouinnal (Gardy 102-104). A feladatai megk�tszerez�dtek, amikor K�lvin komplik�lt betegs�g miatt �gynak esett. M�g K�lvin �let�ben megv�lasztott�k Bez�t K�lvin ut�dak�nt a genfi lelkip�sztorok moder�tor�nak, s � ezt a tiszts�get �venk�nti �jrav�laszt�ssal 1580-ig t�lt�tte be. Amikor K�lvin 1564. m�jus 28-�n meghalt, Beza volt az, aki lecsukta a szem�t.

Szint�n Beza �rta az els� Vita Calvini-t (Gardy 104-126). A genfi Registres tan�s�tja, hogy a k�vetkez� 41 �vben elent�s befoly�st gyakorolt a v�ros polg�ri �s egyh�zi �gyeire, nem autokratikus hatalomgyakorl�s, hanem b�lcs �s mindenhol megbecs�lt tan�csa r�v�n. Gyakran az akad�mi�ban is Beza szava volt a d�nt�, �gy p�ld�ul a jog (1560) �s az orvostudom�ny (1567) professzor�nak kinevez�sekor, mindenekel�tt azonban teol�giai k�rd�sekben.
Az 1566-os �vben a pfalzi reform�tus egyh�zak fesz�lt helyzete az augsburgi birodalmi gy�l�sen �rte el a tet�fok�t (→ a reform�ci� id�szak�nak birodalmi gy�l�se), amelynek nemzetk�zi visszhangja volt. Att�l lehetett tartani, hogy II. Miksa cs�sz�r a lutheri teol�gusok �s fejedelmek nyom�s�ra sz�m�zi a “k�lvinist�kat”. Beza �s Bullinger �rtak az angliai, sk�ciai, lengyelorsz�gi, magyarorsz�gi, franciaorsz�gi �s n�metalf�ldi reform�tus vezet�knek, �s arra k�rt�k �ket, hogy egys�g�k �s igazhit�s�g�k bizony�t�s�ra fogadj�k el Bullinger Confession-j�t, amely azt�n a Confessio Helvetica Posterior lett. K�zben Beza szoros kapcsolatot �polt a franciaorsz�gi egyh�zakkal. 1568-an egy �j ediktumban betiltott�k a reform�tus istentiszteleteket, a francia menek�ltek pedig csapatostul �z�nl�ttek N�metorsz�gba �s Sv�jcba. 1570-ben ism�t bizonytalan b�k�re ker�lt sor, a La Rochelle-i szin�dus pedig a k�vetkez� �vben el�lj�r�j�nak v�lasztotta meg Bez�t. Ennek alkalm�val Beza, aki hossz� �vek �ta levelezett Jeanne d’Alberet-vel a fiatal herceg nevel�s�r�l, el�sz�r tal�lkozott Navarrai Henrikkel, aki hamarosan frigyre akart l�pni Valois Margittal.

Az 1572-es �v az �g�retes kezdet ut�n a Szent Bertalan-�jszaka v�rf�rd�j�vel tragikusan v�gz�d�tt. Ism�t ezrek menek�ltek Franciaorsz�gb�l. Csak Nimes 20000 refugi�-t akart Genfben elsz�ll�solni. Az�rt, hogy a menek�ltek ne fogyjanak ki minden tartal�kb�l, Beza megpr�b�lta a IX. K�rollyal folytatott t�rgyal�sokon el�rni, hogy ism�t visszat�rhessenek haza, likvid�lhass�k vagyonukat �s �gy biztos�thass�k a meg�lhet�s�ket a sz�m�zet�sben. Ezeknek a felkavar� esem�nyeknek az eredm�nye volt a Du droit de magistrats c�m� �r�s, amely azonban politikai robbant� ereje miatt nem jelenhetett meg Genfben, �s csak 1574-ben adt�k ki n�vtelen�l, ford�t�sban. Az a gondolat, hogy a kir�lyok a hivatalukat eredetileg Istent�l kapt�k a n�p v�laszt�sa r�v�n, �s hogy �gy a n�p megd�ntheti a zsarnokot, nem volt �j 1574-ben, azonban feled�sbe mer�lt, �s forradalminak sz�m�tott. Beza ez�ltal elt�volodott, m�gha nem is egyed�l, a korabeli politikai elm�lett�l. A k�vetkez� k�t �s f�l �vtizedben a francia vezet�k �jra �s �jra k�rt�k Beza tan�cs�t, a fiatal Cond�t�l IV. Henrik utols�, 1600-as, tiszteletteljes l�togat�s�ig.

Beza 1570-ben �s 1576-ban publik�lta a Quaestiones et Responsiones I. �s II. r�sz�t. Ezek a Confessionnal egy�tt teol�gi�j�nak a legtiszt�bb megnyilatkoz�sa. 1577. ut�n a luther�nus teol�gusok �s fejedelmek azir�ny� t�rekv�sei, hogy a reform�tus lelk�szeket a →konkordi�s formul�ra (?) k�telezz�k, �jabb konfliktusokat sz�ltek. Beza ir�ny�t�sa alatt Jean Francois Salvard �ssze�ll�totta a franciaorsz�gi, sk�ciai, belgiumi, lengyelorsz�gi �s sv�jci reform�tus egyh�zak hitvall�sait a Harmonia Confessionum-ban, amelyet 1581-ben nyomtattak ki Genfben. Beza a teol�giai �rtekez�seit �s leveleit is �sszegyujt�tte �s h�rom k�tetben kiadta 1570-ben, 1573-ban �s 1582-ben. Az utols� k�tet tartalmaza t.k. az ugyanazon �vb�l sz�rmaz� De praedestinationis doctrina c�m� �rtekez�st. Fel�gyelte a Histoire �cclesiastique de �gkises r�form�es au royaume de France (Genf, 1580: Gardy 222) kiad�s�t is. A Montb�liartd-rak val� kollokviumban (Gardy 197-199) Beza �s Jakob Andreae m�sodszor �lltak szemben egym�ssal. A vita az �rvacsora k�rd�s�vel kezd�d�tt, azonban hamar vil�goss� v�lt, hogy annak a k�zponti k�rd�s�t, Krisztus jelenl�t�nek form�j�t csak alapvet� krisztol�giai k�l�nbs�gekkel �sszef�gg�sben lehet kifejteni. A Frigyes palotagr�f megh�v�s�ban megjel�lt keretekkel ellent�tben a predestin�ci�t szint�n bevont�k a vit�ba, mik�nt a kereszts�get �s az orgon�k �s k�pek templomi haszn�lat�t. Csak az utols� r�sszel kapcsolatban jutottak egyezs�gre, �s a besz�lget�s a luther�nusok �s reform�tusok k�z�tti �thidalhatatlan ellent�ttel v�gz�d�tt.

1586 �s 1593 k�z�tt Beza n�gy pr�dik�ci�s sorozatot tartott, amelyeket �sszegyujt�ttek �s kiadtak (Gardy 193-210): a �nekek �nek�r�l (1586), a Pr�dik�tor k�nyv�r�l (1587), a szenved�st�rt�netr�l (1592) �s a felt�mad�sr�l (1593). 1595-ben cs�kkentette az el�ad�sokat, azonban csak n�gy �vvel k�s�bb hagyta abba teljesen. M�r 80 �ves volt, �s p�nz�gyileg jelent�sen megszorulva. 1597-ben eladta a k�nyvt�r�t, k�zt�k sok K�lvin hagyat�k�b�l sz�rmaz� k�nyvet Zastrizell gr�fnak (ld. Corr. 1, Bevezet�s)). Az utols� munk�ja �lete legterjedelmesebb v�llalkoz�sa volt: 1598-ban adta ki �jtest�mentum-ford�t�s�t jegyzetekkel 5., utols� kiad�sban. �lete v�g�n egyre ink�bb az �gyhoz volt k�tve, �s 1605. okt�ber 13-�n halt meg Genfben, b�kess�gben.

2. Munk�ss�ga

Beza negyven �ven kereszt�l minden erej�t a genfi egyh�z �s a Genfre p�ldak�pk�nt tekint� reform�tus egyh�zak megtart�s�nak �s meger�s�t�s�nek szentelte. A teol�gi�ja a vit�b�l n�tt ki. A korai bibliakomment�rjai pol�mikus probl�m�kat t�kr�znek; �lete k�s�bbi szakaszaiban azonban, mindenekel�tt az �jtestamentumi Annotationes legutols� kiad�saiban a korai kiad�sokban l�v� sok tendenci�zus megjegyz�s�t helyesb�tette. A pr�dik�ci�iban a gy�lekezete lelki �lete ir�nti aggodalom csap�dik le. Csak a humanista m�vei, g�r�g grammatik�i �s a francia nyelvvel kapcsolatos kutat�sai (Gardy 41-44. 136 o.-t�l, 188. o.-t�l) �lltak a napi vit�kon t�l. Beza a gyakorlati �letben m�lt�n �rvendett h�rn�vnek, mint egyh�zi ember �s diplomata.

Egy �vtized �ta azonban a Beza-kutat�s a teol�gi�j�ra koncentr�l. Az a szeml�let imm�r a m�lt�, hogy Beza csup�n K�lvin tan�t�s�t ism�telte meg. A munk�j�t jelenleg a XVII. sz�zadi k�lvinista ortodoxia �tt�r�jek�nt kritiz�lj�k. Ez�rt Beza teol�gi�j�nak a most k�vetkez� bemutat�sakor t�rgyalni kell a K�lvinhoz val� viszony�t is.

Beza k�t �r�s�ban, amelyek egyfajta rendszert dolgoznak ki, a Confession de la foy chrestienne-ben �s a Quaestiones et responsiones christianae-ben a hitvall�sra t�maszkod� fel�p�t�st k�vet: Isten, Szenth�roms�g, Krisztus, Egyh�z, S�kramentumok, v�gs� dolgok. Mindegyik munk�ja, a Confession-t�l az 1593-as De controversiis in Coena Domini-ig (Gardy 211. old-t�l) a Szentl�lek munk�j�t hangs�lyozza, aki a hit, a pr�dik�ci� �s a s�kramentumok �ltal az Evang�lium meg�rt�s�hez, �s �gy a Krisztussal val� k�z�ss�ghez seg�t hozz�. B�r Beza az elej�n kijelenti, hogy mindent Isten akarata ir�ny�t, Isten egy�ttal ennek a dekr�tumnak a v�grehajt�sakor term�szetes m�sodlagos okokat vesz ig�nybe. A Teremt� egyr�szt saj�t maga, az �r�k Mostban d�nti el, hogy mi is fog t�rt�nni, azonban a mindenhat�, b�lcs �s igazs�gos Isten az eleve elrendel�s�be bevonja minden teremtm�ny term�szetes cselekv�si m�dj�t (Conf.)),V; III,V; Q.R.678). �gy Isten cselekv�se alatt az �rtelem �s az akarat a Szentl�lek eszk�z�v� lehetnek. Isten kegyelme n�lk�l a gondolkod�s �s az akar�s el�tkoznival�; mert m�g ha Isten az embert j�nak is teremtette, m�giscsak ingatagon j�nak alkotta. Ez�rt az eredend� b�n, b�r sz�ks�gszer� volt, mert eleve el volt rendelve, egy�ttal azonban szabad is volt, mert saj�t cselekedet �ltal, k�nyszer n�lk�l k�vett�k el (Q.R. 680. old-t�l). Ugyanez �rv�nyes minden ezut�ni b�nre. Hogy hogyan lehet egym�ssal �sszeegyeztetni az Isten akarat�b�l meghat�rozott sz�ks�gszer�s�get �s az akarat term�szete �ltal meghat�rozott �n�ll� cselekv�st, az csak a sz�ks�gess�g �s a k�nyszer k�z�tti k�l�nbs�gb�l �rtheto. �gy sz�ks�gszer� volt, hogy Krisztus meghaljon �rt�nk, �s m�gis �nk�nt v�lasztotta a keresztet (Conf, III, XIV; Q.R. 665. old-t�l).

Isten ahhoz, hogy a kiv�lasztottakat elszak�tsa az eredend� b�n �ltali roml�sb�l, Krisztust rendelte egyed�li k�zvet�t�nek (Conf, III, XVII). Krisztusnak a kiv�lasztottak sz�m�ra val� k�zvet�t�s�nek ilyet�n kiemel�s�vel Beza egyet�rt K�lvin Jn. 17,3-hoz �rt komment�rj�val (CR 75,377). K�s�bb azonban, amikor az →ubikvit�sr�l (?) val� w�rttembergi tan�t�s a luther�nusokkal val� vit�k k�z�ppontj�ba ker�lt, Beza enyh�tette a k�lvinista teol�gia szigor�an funkcion�lis ir�nyults�g�t (→ J�zus Krisztus). Am�g K�lvin Krisztusban nem m�st, mint k�zvet�t�t l�tott, az emberi �s isteni term�szetb�l �ll� egys�ges Szem�lyt, addig Beza 1568-ban a szem�lytelen emberi term�szetnek az Ige szem�ly�be val� bemenet�r�l besz�lt (I.I.))),310). Ez a dogmatikai l�p�s Beza azon alapvet� meggy�z�d�s�b�l ad�dott, hogy a k�t term�szetet, b�r szem�lyben egys�ltek, nem szabad egym�ssal elvegy�teni, hogy a tulajdons�gai Krisztus szem�ly�hez tartoznak, azonban nem lehet �ket egyik term�szetr�l a m�sikra �tvinni, amint azt a luther�nusok tan�tott�k. Ez�rt lehet azt mondani, hogy Isten meghalt, azt azonban nem, hogy az Istens�g meghalt. Lehet mondani, hogy ez az ember Isten, azt azonban nem, hogy ez az embers�g Istens�g, vagy a v�ges emberi term�szet v�gtelen attrib�tumokat vehet fel, mint a mindenhat�s�g, a mindentud�s�g �s a minden�tt val� jelenl�t. Ezek az attrib�tumok azonban megilletik a Christus totus-t, az Istenembert. Mivel a k�t term�szet tulajdons�gai k�z�tti k�l�nbs�gt�telhez ragaszkodv�n a luther�nusok a nesztorianizmus (→Nestorius) v�dj�val illett�k, Beza k�nyszer�tve �rezte mag�t, hogy a k�t term�szet k�z�tti k�l�nbs�get a k�z�pkori enhypostasia fogalmaival magyar�zza(ld. Raitt, Person �s Kikkel 211).

Bez�n�l, mik�nt K�lvinn�l is, a Szentl�lek az ember sz�m�ra Krisztus Lelkek�nt ismeretes, s ezt a kijelent�st �pp�gy k�t�rtelm�en hagyj�k, amint az az �jtestamentumban is van. Azonban nehogy modalizmussal v�dolj�k �ket, mindketten gondosan �gyeltek arra, hogy a Szentlelket Istenk�nt, a Szenth�roms�g harmadik Szem�lyek�nt jel�lj�k meg. Beza al�h�zza a Szentl�leknek, a menybemenetel ut�n k�ld�tt sz�sz�l�nak, mint olyan er�nek a tev�kenys�g�t, aki �ltal Krisztus megigaz�t�st �s gy�gy�t�st visz v�gbe. Ezen a ponton a m�sodlagos okok is s�lyosak lesznek. A h�rom szem�ly istens�ge a prima causa; Krisztus embers�ge secunda causa vagy els�dleges eszk�z a kiv�laszt�sban, a megtestes�l�sben �s k�s�bb a s�kramentumokban (Ad acta Colloquii Montisbelgardensis Tubingae edita, T. Bezae Responsio, Genf 1587, 159. old-t�l; Conf IV,IV).A hit a m�sodik secunda causa, amelyet Isten teremtett �s a kiv�laszottaknak adom�nyozott, vagyis mindazoknak, akiket Isten �r�kt�l fogva az elesett emberi nemb�l val� kiv�l�sra kijel�lt �s visszavonhatatlanul Krisztusnak �tadott, akiben �k megmenek�lnek (Conf. IV, IV. XXI. XXX). A hit adom�nya �ltal a kiv�lasztott k�pes lesz arra, hogy Isten Ig�j�t hat�konyan hallgassa �s a s�kramentumban fogadja. A megszentel�d�st meg kell k�l�nb�ztetni a megigazul�st�l, de nem elv�lasztani. A Szentl�lek a h�v�ket az Ige �s a S�kramentumok �ltal egyre ink�bb egyes�ti Krisztussal. Megmutatja a h�v�knek a j� m�veket, �s arra �szt�nzi a h�v�ket, hogy ezeket cselekedj�k, amennyiben az engedelmess�g eme adom�ny�hoz a nagyobb mennyei boldogs�g jutalm�t kapcsolja a Krisztussal val� bens�s�ges k�z�ss�g �ltal (Q.R. 674. old-t�l).

A pr�dik�l�s a hitnek al�rendelt eszk�z, amelyet a Szentl�lek arra haszn�l, hogy hitet hozzon l�tre. Hitet �gy kap az ember, hogy a f�l�vel hallja az Evang�liumot, �gy, hogy egy�ttal a “sz�v f�l�vel” hallani (Sermons sur l’histoire de la R�surrection de Nostre Seigneur Jesus Christ, Genf, 1593, El�sz�) �s a saj�t szem�lyre alkalmazni lehessen. Hasonl�k�ppen a S�kramentumok a Szentl�lek eszk�zei, aki a kiv�lasztottban megval�s�tja az �g�retet, amelynek a l�that� jelei a s�kramentumok. �gy az �rvacsor�n�l a Szentl�lek, aki a hit �ltal a sz�v sz�j�t arra k�sz�ti el�, hogy az �nmag�t �s minden j�cselekedet�t a szellemi elfogyaszt�sra felk�n�l� Krisztust befogadja. Ez nem k�vetkezik be az �rtelem haszn�lata n�lk�l, mivel a s�kramentumokban megjelen�tett anal�gi�kat csak a hittel teli intelligencia fogja fel. Az anal�gi�k a kereszts�gben a mos�s �s az �jj�sz�let�s. Ami az �rvacsor�an szimboliz�l�dik �s hozz�f�rhet�v� v�lik, az a keresztre fesz�tett �s felt�madott Krisztus, aki �nmag�t a l�lek eledelek�nt felk�n�lja. Mivel azonban Krisztus Teste felment a mennybe, a Szentl�lek a Hit �ltal felemeli a lelket a mennybe, ahol misztikus n�szban Krisztushoz kapcsol�dik �s �nmaga bevet�se (?) ut�n Krisztus Test�t �s V�r�t �lvezi.

Beza, hogy K�lvinnak a Krisztus �rvacsor�ban val� val�di jelenl�t�r�l sz�l� tan�t�s�ra t�maszkodj�k, a szubsztancia fogalm�t egy m�sik arisztotel�szi kateg�ri�val helyettes�ti, m�gpedig a kapcsolattal, amely jobban illeszkedik a meton�mi�r�l, vagyis a fizikai jelnek a spiritu�lis val�s�g meg�rt�s�hez val� eszk�zk�nt val� alkalmaz�s�r�l sz�l� reform�tus �rvacsora-tan�t�shoz. (Q.r. pars altera 335: 49;< Raitt, Eucharistic Theology 62). A kereszts�g �ltal az ember felv�tetik �s hit k�z�ss�g�be �s bebocs�t�st nyer az �r asztal�hoz. Mindk�t s�kramentum a Krisztussal val� szorosabb egyes�l�st serkenti, �gy az ember “csont a csontj�b�l �s h�s a h�s�b�l” (Q.r. pars altera 336:59). A v�z, a keny�r �s a bor elemei szubsztanci�lisan ugyanazok maradnak, azonban liturgikus haszn�latuk �ltal Krisztus jelenl�t�nek s�kramentumaiv� alakulnak �t. Term�szet�kt�l fogva a testi �letet t�pl�lj�k, az anal�gia �s a Szentl�lek ereje �ltal pedig a szellemi �letet. Eszk�z�k lesznek, amelyek �ltal Krisztus �nmag�t val�s�gosan flek�n�lja �s a hitben val�s�gosan be lehet fogadni.

K�lvin �s Beza kereszts�gr�l val� tan�t�sa az �rvacsor�r�l val� felfog�suknak felel meg. Azonban ez a dogmatikus konzisztencia ellent�tbe hozza �ket az eddigi hagyom�nnyal. Mivel a →kiv�laszt�s t�k�letesen szabad adom�ny, semmilyen cerem�ni�val nem lehet el�id�zni. A kereszts�g �gy csak azt bizony�thatja a gy�lekezetnek, hogy a gyermek “val�sz�n�leg” ki van v�lasztva . Csak a k�s�bbi �letben ismerhet� fel, hogy az �jj�sz�let�s �s az Isten gyermekek�nt val� adopci� megt�rt�nt-e, amikor az Ige befogadtatik �s a hit adom�nya �rtelmet aj�nd�koz, �gy az ember az � megv�lt� erej�t saj�t mag�ra alkalmazni tudja. Ebb�l az okb�l K�lvin �s Beza tagadj�k a gyermekkereszts�g abszol�t sz�ks�gess�g�t. A b�b�k �ltali sz�ks�gkereszts�get a hivatalos lelk�szs�gnek fenntartott hivatal ocsm�ny �s blaszf�mikus bitorl�sak�nt elvetik (CR 39,625; Q.R. pars altera 347: 140. old-t�l). A kiv�lasztotts�gr�l val� tan�t�s, �gy t�nik, ezek alapj�n a s�kramentumokat adiaphor�nak �rt�keli le. Azonban ez nem �ll fenn, mivel az a dekr�tum Beza szerint �ppenhogy azt implik�lja, hogy az m�sodlagos okok �ltal val�sul meg. Ez�rt a szok�sos Istennek tetsz� �let megk�veteli az Egyh�zba val� betagoz�d�st a kereszts�g �ltal, a pr�dik�lt Ige hallgat�s�t �s annak eredm�nyek�nt a hit adom�ny�hoz val� feln�v�st, az �rvacsora v�tel�t �s a parancsok szerint val� cselekv�st. Ezen eszk�z�k �ltal egyre ink�bb meghal a r�gi ember, m�g az �j ember egyre ink�bb Krisztusban, a megszentel�d�sben �l.

A sz�tv�l�s n�lk�li megk�l�nb�ztet�s elve adja K�lvin �s Beza teol�gi�j�nak egys�g�t. Ez �ll a communicatio idiomatumr�l a luther�nusokkal folytatott vita el�ter�ben, �s nagy nyeres�ggel felvett�k a s�kramentumokr�l val� tan�t�sba (pl. Krisztus adom�nyai �s j�cselekedetei megk�l�nb�ztethet�ek, de sz�tv�laszthatatlanok, ez�rt hat�konyak az �testamentumi s�kramentumok). Ez alapelv a predestin�ci�ra vonatkoz�lag is. Amint a nap �s a sugarai sz�tv�laszthatatlanok, de megk�l�nb�ztetend�k, �gy a kiv�laszt�s �s annak v�grehajt�s�nak dekr�tuma is. Isten �gy d�nt, hogy minden rasszb�l �s nemzetb�l egyesek megmenek�ljenek - ebben az �rtelemben �rtik K�lvin �s Beza Isten egyetemes megment�si akarat�t (Q.R. 684). Ennek a dekr�tumnak a v�grehajt�sa annak bizonyos f�rfiakra �s n�kre val� t�rt�nelmi alkalmaz�s�val t�rt�nik. A kiv�lasztottak k�z�l az els� Krisztus embers�ge, �s csak a vele val� egyes�l�sben val�sul meg a dekr�tum. Az Istenemberben minden kiv�lasztott �sszegy�jttetik �s az Aty�nak bemutattatik. A d�nt�s �r�k; a megval�s�t�sa a mi �rz�kel�s�nk a megval�s�t�s�r�l a t�rt�nelemben. (?) Az elvettet�s meg�rt�s�hez is sz�ks�g van a dekr�tum �s annak v�grehajt�sa k�z�tti k�l�nbs�gt�telre. Az aktu�lis kivetetts�g a kivetett �ntev�keny gonosz sz�nd�k�b�l fakad. Ez�rt sz�ks�ges volt, hogy Pil�tus kiszolg�ltassa Krisztust a h�h�roknak, azonban saj�t v�laszt�sa �s sz�nd�ka szerint cselekedett. Ebb�l a gonoszs�gb�l azt�n Isten a megv�lt�s j�s�g�t alkotta Krisztus szenved�s�ben, hal�l�ban �s felt�mad�s�ban (De praedestinationis doctrina 406. 348-440; Q.R. 678. old-t�l).

Az →Egyh�z az az �t, amelyen az Ige �s a S�kramentumok eljutnak a h�v�kh�z. A h�v�k csoportj�b�l azok kapnak megh�v�st, akik a n�gy hivatal k�z�l egyben vagy t�bben kell, hogy szolg�lj�k az Egyh�zat: diak�nusokk�nt, akik a szeg�nyek �pol�s��rt felel�sek, presbiterekk�nt, akik a lelk�szekkel egy�tt az egyh�z vezet�s�t gyakorolj�k �s az egyh�zi fegyelem felett �rk�dnek, lelkip�sztorokk�nt, akik pr�dik�lnak �s a s�kramentumokat kezelik, �s tan�t�kk�nt, akik az Ig�t magyar�zz�k �s fiatal f�rfiakat k�peznek a lelkip�sztori hivatalra. Beza tartott a f�l�rendelt p�sp�kt�l, mivel az Krisztust, mint Egyh�z�nak egyed�li fej�t el�zheti. Azt k�v�nta, hogy a compagnie des pasteurs moder�tor�t v�lassz�k meg hivatal�ba, el�sz�r �vente, majd 1580-t�l h�tr�l h�tre. Azonban mivel az �r�s nem tiltotta meg az episzkop�tust, ott, ahol az Egyh�z b�k�je miatt sz�ks�g volt r�, emberi int�zm�nyk�nt megengedhet� volt - p�ld�ul Angli�ban.

Bez�nak a bibliatudom�ny ter�n v�gzett teljes�tm�ny�b�l mindenekel�tt �jtestamentum�nak �t kiad�s�t valamint az 1588-as Genfi Biblia (bibliaford�t�sok) el�k�sz�t�s�ben val� seg�ts�g�t kell megeml�teni, amelyhez az el�sz�t is ir�ny�totta (Geisendorf 68-74; Registres V, 337-351). A g�r�g sz�veg elk�sz�t�sekor Beza sz�mos g�r�g k�ziratot �rt�kelt ki, amelyek k�z�l kett�t a vall�sh�bor�k sor�n � fedezett �jra fel: a g�r�g-latin Codex Bezae Cantabrigiensis-t (1581-ben elk�ldte Lord Burleigh-nek), �s a Codex Claramontanus-t, tov�bb� a Peschitt�t �s egy arab v�ltozatot. Val�sz�n�leg a Biblia King James-v�ltozat�t is az � munk�i befoly�solt�k . A g�r�g sz�veg �ltala k�sz�tett latin ford�t�s�t is gyakran ut�nnyomt�k, legutolj�ra 1954-ben Belfastban.

Bez�nak a kereszty�n mindennapi �let ir�nti �rdekl�d�se vil�gosan l�that� a Correspondance-�b�l �s a Registres-b�l. H�zass�gi probl�m�k, h�zass�gt�r�si esetek, nem m�lt� viselked�s vas�rnap, ruh�zkod�s, stb. - mindez komoly �rdekl�d�sre lelt n�la. Gyakran voltak n�zetelt�r�sek a Tan�cs �s a Lelk�szs�g k�z�tt a b�r�i �t�letek k�rd�s�ben, mindenekel�tt az olyan genfi polg�rokra szabott megfelel� b�ntet�sr�l, akik egyh�zi �s vil�gi t�rv�nyeket h�gtak �t (a Registres IV sz�mos bejegyz�se utal erre a fesz�lts�gre). Beza nemcsak genfi napi probl�m�kkal foglalatoskodott. A Bullingernek �s k�s�bb Rudolf Gwalthernek Z�richbe �rt levelei egy nemzetk�zi �js�ghoz hasonlatosak, amelyet a reform�tusok szemsz�g�b�l �rtak. Ezek a jelent�sek Beza lengyelorsz�gi, magyarorsz�gi, hollandiai, sk�ciai, angliai, n�metorsz�gi �s franciaorsz�gi kiterjedt levelez�s�n alapulnak.

3. Ut�hat�sa

Az �jabb tudom�ny nem egys�ges Beza �let�nek �s m�v�nek hat�s�t illet�en. Itt k�t, egym�ssal rokon pontr�l van sz�: a predestin�ci�s tan�t�s�r�l �s annak a teol�gi�ja fejl�d�s�re gyakorolt hat�s�r�l �s az ortodox skolasztika kialakul�s�hoz val� hozz�j�rul�s�r�l. Az RE-ben (2,677-686) Heppe �s Choisy a teol�gus Bez�nak csak r�vid bekezd�st szenteltek. Ebben arra a meg�llap�t�sra szor�tkoztak, hogy Beza, mint K�lvin “alter eg�”-ja a teol�gi�j�t szint�n a predestin�ci�s tan�t�sb�l �p�tette fel, �s ennek meger�s�t�s�re a Tabula praedestinationis-t hozt�k fel. Min�l ink�bb r�ir�nyult a figyelem K�lvin gondolkod�s�nak bibliai �s humanista krisztol�giai erej�re, ann�l ink�bb szembe�tl�tt K�lvin �s a XVII. sz. ortodoxi�ja k�z�tti k�l�nbs�g k�rd�se. Beza azoknak a c�lt�bl�ja lett, akik a b�n�st kerest�k. Ennek az �ll�spontnak az al�t�maszt�s�ra s�lyos �rveket hoz fel E. Bizer, aki r�mutat Beza azon igyekezet�re, hogy K�lvin tan�t�s�t �rtelmi eszk�z�kkel “bizony�tsa”, �s krisztol�gi�j�nak a predestin�ci�s tan�t�st�l val� f�gg�s�re. Fejteget�seit a racionalizmusnak a teol�gia t�rt�net�ben val� jelent�s�g�r�l folytatott vita kontextus�ba helyezte, amelyet E. A. G. Tholuck kezdett, �s E. Troeltsch, P. Aryard, Paul Wernle �s K. Barth folytatott. M�g mindezek a szerz�k a racionalizmus kezdet�t a felvil�gosod�sban l�tt�k, H. E. Weber a gy�kereit m�r a XVI. sz�zadban l�tta. Bizer Weberhez csatlakozik, azzal a t�zissel, hogy Beza, Ursinus, Lambert Daneau �s Zanchi vezett�k be a XVIII. sz. teljesen kifejlett racionalizmus�hoz vezet� �tmenetet. Ennek a keret�ben a tan�tv�nya, W. Kickel a Beza teol�gi�j�ban, filoz�fi�j�ban �s politik�j�ban l�v�, �rtelem �s kinyilatkoztat�s k�z�tti kapcsolatot vette alapos vizsg�lat al� (a Beza teol�gi�j�r�l sz�l� els� monogr�fia). Kickel szerint, aki az �ltal�nos v�lem�nyt meghat�rozza, Beza teol�giai �r�sai, a K�lvinhoz val� szoros k�zels�ge miatt semmi �jat nem ny�jtanak, ez�rt voltak az ok eg�szen a XX. sz. 60-as �veiig elhanyagolva. K�nyv�nek az a l�nyege, Beza, az�ltal, hogy bevezette Arisztotel�szt a genfi teol�gi�ba, a k�zb�ls� l�ncszemet alkotja K�lvin �s a XVII. sz. reform�tus ortodoxi�ja k�z�tt. Ezt a kijelent�st 1970-ben O. Fatio megt�madta egy recenzi�ban (), szint�gy Raitt, T. Maruyama �s legal�bbis k�ts�gbe vonta J. S. Bray. Fationak az�ltal emelte a legs�lyosabb kifog�st, hogy r�mutatott Arisztotel�sznek a XVI. sz. sor�n a protest�ns egyetemeken val� tov�bbalkalmaz�s�ra, amelynek Kickel t�l kev�s jelent�s�get tulajdon�tott. Raitt (Eucharistic Theology) k�zeledett a Beza �rvacsora-tan�t�s�nak vizsg�lat�val k�zel�tett a probl�m�hoz, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy b�r Beza K�lvinn�l nagyobb m�rt�kben haszn�lt defin�ci�kat �s k�l�nbs�gt�teleket, m�gis messze van egy Johannes Wolleb vagy Francois Turrettini skolasztikus form�j�t�l. Maruyama ut�naj�rt Bez�nak a reform�tus egyh�z megreform�l�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�seinek, amelyet K�lvin szellem�ben akart megtartani; ezt a c�lt szolg�lta az “igaz tan�t�s”-hoz val� ragaszkod�sa. Bray Bizer, Kickel �s J. Dnatine szem�re veti, hogy “t�lhangs�lyozt�k Beza teol�gi�j�ban a skolasztikus elemet �s annak a biblikus elemeit al�becs�lt�k” (Doctrine 142). A leg�jabb id�ben sz�ks�g�t �rzik annak, hogy tiszt�zz�k, mit jelent a XVI. sz�zadi skolasztika. �gy B. G. Armstrong a logika �s a szillogizmusok aszn�lat�t a skolasztika jellemz�i k�z� sorolja (32), m�g K�lvin �s Beza sz�m�ra a logika egyszer�en az �rtelem munkam�dszer�nek az elemz�se volt. A logika ennek k�vetkezt�ben a sz�mukra gondolkod�si eszk�znek sz�m�tott, amely a filoz�fusoknak �s a teol�gusoknak egyar�nt a rendelkez�s�re �ll (Raitt, Person of the Mediator) - olyan felfog�s, amelyet a XVI. sz�zadban sokan osztottak. A mai kutat�s, hogy jobban eljusson a reform�tus teol�gia fejl�d�s�nek meg�rt�s�re, Beza kort�rsaihoz fordul, mindenekel�tt Petrus Martyrhoz, Zanchihoz �s Daneauhoz.
Beza egy�rtelm� siker�t abban lehet l�tni, hogy a francia nyelv� reform�tus egyh�zak az � sok�ves ir�ny�t�s�nak k�sz�nhet�en h�ek maradtak a K�lvin �ltal mutatott ir�nyhoz, pl. La Rochelle Confession-j�ban (1572). Beza Bullingerrel egy�tt megalap�totta a reform�tus gy�lekezetek nemzetk�zi uni�j�t, amely a Confessio Helvetica posteriorban tal�lta meg a kifejez�d�s�t. Az 1581-es Harmonia confessionum nemcsak a nemzeti egyh�zak l�nyegi egys�g�t h�zza al�, hanem a nagyobb reform�tus k�z�ss�g jellemz�j�re is r�mutat: az egys�gen bel�li soksz�n�s�g ir�nti toleranci�ra.

V�g�l a teol�gus Bez�ra ir�nyul� modern kutat�sok �szt�nz�s�l hatnak, hogy kit�lts�k a reform�ci� nagy tan�t�inak �s a XVII. sz�zadi ortodox skolasztika k�z�tti id�szak t�bbi hi�nyoss�gait.

(N�metb�l ford�tott�k: Keresztl�nyom �s f�rje, W�gnern� Sz�nt� N��mi �s W�gner P�ter tolm�cs, nyelv�sz stb)