25. A „Reggeli �nekl�sek” �s ............................... K�lm�ncsehi S�nta M�rton

Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1977. 215–228 A XVI. sz�zadi magyar �nekesk�nyvek sor�ban mostan�ig tal�n a legmakacsabbul problematikusnak az a k�zl�s bizonyult, amelyet �jfalvi Imre nevezetes bibliogr�fiai �ttekint�s�ben 1602-ben adott: „K�lm�ncsehi M�rton mester (�t�lem, hogy ezt h�vj�k vulgo S�nta M�rtonnak) a kereszty�ni gy�lekezetekben val� reggeli �nekl�seket, mellyeket prim�nak h�vnak, magyarra ford�totta a psalmusokkal egyetemben. Vannak ebben himnuszok, antif�n�k, psalmusok, responsoriumok, versiculi, praecationes seu collectae & benedicamus in octavo.”[1] Az�ta sem l�tta senki ezt a munk�t, �s K�lm�ncsehi irodalmi tev�kenys�g�nek egyetlen sora sem v�lt eddig ismertt�.[2] �jfalvi k�zl�s�t, mint hely �s �v n�lk�li XVI. sz�zadi nyomtatv�nyt, �tvette Szab� K�roly,[3] m�g a szerz� szem�lye k�r�li bizonytalans�g alapj�n R�mer Fl�ris katolikus jelleg� �nekgy�jtem�nyre gondolt, �s szerz�j�nek K�lm�ncsehi M�rton v�radi kanonokot tartotta.[4] Papp Guszt�v azonban meggy�z�en mutatta ki, hogy �jfalvi felt�teles k�zl�se helyes volt: a szerz� m�r a harmincas �vekt�l protest�ns �ll�spontot k�pvisel� K�lm�ncsehi S�nta M�rton, egykori gyulafeh�rv�ri kanonok volt.[5] Ett�l kezdve �ltal�ban elfogadt�k ennek a korai protest�ns kiadv�nynak egykori l�tez�s�t [6] Nagy volt teh�t mind az �r�m�m, mind a meglepet�sem, amikor a stuttgarti W�rttembergische Landesbibliothek egyik k�tet�ben Husz�r G�l nevezetes �s ugyancsak 1602 �ta hi�ba keresett 1560. �vi �nekesk�nyve[7] f�ggel�kek�nt, ahhoz hozz�nyomtatva el�ker�lt ez a m�sik, K�lm�ncsehi-f�le munka is.[8] A nyolcadr�t alak� nyomtatv�ny 40 lev�l terjedelm� �s v�g�n az 1561. �vsz�mot viseli. Ezek alapj�n bizonyos, hogy a kiadv�ny m�r Husz�r debreceni tev�kenys�ge sor�n k�sz�lt el. A k�l�n c�mlap n�lk�l kezd�d� m� �l�n a k�vetkez� sz�veg �ll c�mk�nt: „A kereszty�ni gy�lekezetben val� reggeli �nekl�sek, mellyeket prim�knak h�vnak, a K�lm�ncsehi M�rton mestert�l magyarra ford�ttatott psalmusokkal egyetemben.” Ezt azut�n nyomban k�veti is e c�mben megjel�lt, protest�ns, reggeli, istentiszteleti liturgia, amely h�t r�sz�ben igazodik a h�t napjaihoz, b�r ez a sz�vegben nem olvashat�. Mindegyik r�sz szerkezete l�nyeg�ben azonos: „hymnus” (H), „antiphona” (A), k�t „psalmus” (P) (az utols� k�t r�szben csak egy-egy), „responsorium” (R), „versiculus” (V) (e k�t ut�bbi az utols� h�rom r�szben elmaradt), k�t pr�z�ban irt „im�ds�g” (I), v�g�l pedig „benedicamus” (B) (ez az utols� k�t r�szb�l hi�nyzik). Az eg�sznek a v�g�n, mintegy told�sk�nt m�g k�t himnusz (H) �s egy �nek (�) �ll. A k�tet r�szletes tartalma a k�vetkez�:[9] [Vas�rnap:] [1.] a1a–a1b Imm�rom a nap felj�v�n (H) ♪ – [2.] a1b–a2a: T�ged egynek �llatban (A) ♪ – [3.] a2a–a3a: Uram a te hangodban ne fedj meg engemet (P) – [4.] a3a–a3b: M�glen felejtesz el engemet Uram (P) – [5.] a4a: J�zus Krisztus, �l� Istennek szent fia (R) ♪ – [6.] a4b: T�madj fel �r J�zus Krisztus (V) – [7.] a4b–a5a: Mindenhat� �s irgalmas �risten, ki a te mihozz�nk val� szerelmednek (I) – [8.] a5a–a5b–asb: �r�k mindenhat� �risten, kit�l vannak (I) – [9.] a5b: �r�lj�nk mi �ldottak (B). [H�tf�:] [10.] a5b–a6a: Imm�r mostan � Szentl�lek (H) ♪ – (11.] a6a–a6b: Dics�ret legyen teneked Szenth�roms�g (A) ♪ – [12.] a6b–a7b: �llj bossz�t �rettem Uram (P) – [13.] a7b–a8a: �risten, a te neved�rt seg�ts meg engem (P) – [14.] a8a–a8b: Gy�gy�ts meg minket �risten (R) ♪ – [15.] a8b: Mi seg�ts�g�nk vagy te Ur�sten (V) – [16.] a8b–b1a: �r�k, mindenhat� �s irgalmas �risten (I) – [17.] b1a–b2a: �r�k: mindenhat� �risten, ki nek�nk azt hagy�d (I) – [18.] b2a–b2b: Igazs�gszeret� Atya (B) ♪. [Kedd:] [19.] b2b–b3a: Igaz b�r�, nagy �risten (H) ♪ – [20.] b3b:Dics�ret �s �r�k dics�s�g legyen (A) ♪ – [21.] b4a–b4b: K�ny�r�lj�n mirajtunk az �risten (P) – [22.] b4b–b6b: �ldjad �n lelkem az �ristent (P) – [23.] b6b–b7a: �ldjuk mindny�jan az �ristent (R) ♪ – [24.] b7a: K�ny�r�lj �risten mirajtunk (V) – [25.] b7a–b7b: Kegyelmes, mindenhat� �risten, ki nagy �des sz�val (I) – [26.] b7b–b8a: �r�k, mindenhat� �risten, mi urunk J�zus Krisztusnak dics�s�ges szent atyja, ki ebben mutatod (I) (27.] b8a–b8b: Felmagasztaljuk a fels�ges, mindenhat� �ristent (B) ♪. [Szerda:] [28.] c1a–c1b: �llatoknak megtart�ja (H) ♪ – [29.] c1b: Nagy, dics�retes dics�s�get �nekelj�nk (A) ♪ – [30.] c2a–c3a: �nekeljetek az �rnak �j �neket (P) – [31.] c3a–c3b: Dics�rj�tek Istennek szolg�i uratokat (P) – [32.] c3b–c4b: � boldog Szenth�roms�g (R) ♪ – [33.] c4b: Minden titkos b�neinkb�l (V) – [34.] c4b–c5a: Kegyes �s kegyelmes, mindenhat� �risten (I) – [35.] c5a–c6a: �risten, mi mennyei, szerelmes szent aty�nk, k�ny�rg�nk (I) – [36.] c6a–c6b: �ldjuk �s felmagasztaljuk (B) ♪. [Cs�t�rt�k:] [37.] c6bc7a: L�tod Isten sz�veinket (H) – [38.],c7b: K�ny�r�lj rajtunk nagy �risten (A) ♪ – [39.] c7b–c8b: Dics�rjed �n lelkem az �ristent (P) – [40.] c8b–d1b: Dics�rj�tek az Urat, mert �neki �nekeln�nk igen j� (P) – [41.] d1d–d2b: Kegyelmes, mindenhat� �risten, h�l�kat adunk te szent fels�gednek (I) – [42.] d2b–d3a: �r�k, mindenhat� �risten, mi Urunk J�zus Krisztusnak dics�s�ges szent Atyja, ki hozz�nk val� akaratodat (I) – [43.] d3a–d3b: J�zus Krisztus, kit az Atya v�lts�gunkra elereszte (B). [P�ntek:] [44.) d3b–d4b: � fels�ges, �ldott kir�ly (H) – [45.] d4b–d5a: �ldj meg minket Atya �risten (A) ♪ – [4G.) d5a–d7a: �r�ljetek igazak az �ristenben (P) – [47.] d7a–d7b: Mindenhat� �s irgalmas �risten, ki az eget �s a f�ldet (I) – [48.) d7b–d8b: �risten, mi mennyei, szerelmes, szent Aty�nk, a te irgalmass�god (I). [Szombat:] [49.] d8b–e1b: � mennyei mi szent Aty�nk (H) – [50.] e1b: Ha te meg nem tartasz Uram (A) ♪ – [51.] e2a–a3b: �ldom az �ristent minden id�ben (P) – [52.) e3b–e4b: H�l�kat adunk ten�ked mindenhat� �risten (I) – [53.] e4b–e5b: Kegyelmes, mindenhat� �risten, h�l�kat adunk te fels�gednek (I). [F�ggel�k:] [54.] e5b–e6b: J�vel Szentl�lek �risten, ki Aty�val vagy egy Isten (H) [55.] e6b–e7b: Urnak v�gvacsor�ja (H) – [56.] e8a–e8b: Szegedi Kis Istv�n: � mint keseregnek most a kereszty�nek (�). Valamennyi antif�n�hoz �s responsoriumhoz, valamint a himnuszok �s benedicamusok egy r�sz�hez, �sszesen 18 esetben �s 78 sornyi terjedelemben, nyomtatott kotta is j�rul. A h�t napjaira sz�l� szertart�si sz�vegek beoszt�sa, valamint a hozz�juk f�z�tt egyetlen utas�t�s hangs�lyozottan oldja a k�z�pkori egyh�zra jellemz� form�lis feszess�get. A h�t napjait a kiadv�ny k�l�n nem jel�li meg, azok sz�veg�t csak egy k�rzetekb�l kialak�tott sorral v�lasztja el egym�st�l. M�g az els� n�gy napn�l m�g mind a kilenc r�szlet megtal�lhat�[10] az �t�dik napn�l az elhagyott responsorium �s versiculus hely�n – a k�l�nben v�gig magyar nyelv� kiadv�nyban – a k�vetkez� nyilv�n csak a lelk�sz sz�m�ra sz�l�, latin nyelv� utas�t�s olvashat�: „Responsorium petatur ex superioribus quod libuerit cum suo versiculo.” Ez a k�tetlens�g azut�n a k�t utols� napra sz�nt sz�vegr�szekn�l nem csak a responsorium �s versiculus ism�telt elhagy�s�ban, hanem egy-egy zsolt�r �s benedicamus mell�z�s�ben is megnyilv�nul. Hogy a kiadv�ny utols� h�rom levele ne maradjon �resen, a legv�g�re m�g k�t himnusz �s egy �nek ker�lt, de ezeknek nincs semmi funkcion�lis kapcsolatuk az el�z�ekkel. Nyomtatott, magyar nyelv�, protest�ns gradu�l, vagyis a templomi szolg�latok kott�val ell�tott istentiszteleti vez�rk�nyve,[11] mind�ssze kett� ismeretes: az evang�likus Husz�r G�l komj�ti kiadv�ny�nak els� k�tete 1574-b�l[12] �s a Gyulafeh�rv�rott j�val k�s�bb, 1636-ban k�sz�lt reform�tus „�reg gradu�l”.[13] „ E kett� k�z�l – m�r csak a korban k�zelebbi elhelyezked�se miatt is – nyilv�n Husz�r k�nyv�ben v�lt�k felfedezni a szakemberek az ismeretlen K�lm�ncsehi-f�le munka nyomait. �gy tett D�zsi Lajos,[14] Csomasz T�th K�lm�n,[15] Varjas B�la[16] �s Czegl�dy S�ndor.[17] Schulek Tibor azut�n a k�rd�ssel behat�bban foglalkozva mind a k�z�pkori egyh�z gyakorlata, mind Husz�r eml�tett kiadv�nya fel�l igyekezett K�lm�ncsehi munk�j�t – p�ld�ny ismerete n�lk�l – megk�zel�teni.[18] Ennek sor�n ezeket �rta: „T�bb jel mutat, hogy Husz�r G�l »szent-egyh�zi szolg�latban val� reggeli rendtart�sa«, vagyis a Gradu�lj�nak els� 69 levele, s�t tal�n az els� 78 levele, K�lm�ncsehi Prima k�nyv�nek esetleg b�v�tett ut�nnyom�sa.”[19] Az ugyancsak Husz�r �ltal megjelentetett �s most el�ker�lt sz�veg alapj�n az �sszevet�s elv�gezhet� volt. Ennek eredm�nyek�nt meg�llap�that�, hogy a „Reggeli �nekl�sek” 56 sz�vegr�sze k�z�l nem kevesebb, mint 39 val�ban szerepel Husz�r 1574. �vi kiad�s�ban, r�ad�sul t�bbs�g�kben a Schulek �ltal helyesen kik�vetkeztetett m�don az els� 78 lev�len. A viszontl�that�, ill. nem tal�lhat� darabok megoszl�sa �s sorrendje azonban meglehet�sen �sszetett, �gy k�l�n �rt�kel�st ig�nyel. Az els�, ami szembe�tlik az, hogy a 12 zsolt�r k�z�l egyetlen egynek a sz�vege sem t�nik fel a komj�ti kiad�sban. Erre azonban vil�gos magyar�zatot lehet olvasni mag�t�l Husz�rt�l az 1574. �vben k�sz�lt kiadv�nya els� k�tet�nek v�g�n:[20] „E k�nyvben val� psalmusokr�l �s egy�b dics�retekr�l. Mi�rt hogy a psalmusok a di�kul val� r�gi translatioban sok helyen igen k�l�nb�znek a zsid� Bibli�ban val� �rtelemt�l, ez ok��rt a mi ford�t�sunkban nem a r�gi textust k�vett�k. Az�rt akinek nem mindj�rton tetszik, ne siessen addig �t�lni (coecus de colore), hanem olvassa meg el�sz�r a zsid� textust, s �mb�tor k�rhoztasson azut�n benn�nket. A himnuszokat pedig, antif�n�kat �s egy�b lelki �nekeket abbahagytuk, amiben tal�ltuk. Mindezekkel nem �rtani, hanem ink�bb szolg�lni akartunk a Krisztus h�veinek. Csin�ljon jobbat, akit�l lehet, hogy ne menjen �res k�zzel az �t�letre j�v� Krisztusnak eleibe.” Teh�t Husz�r a zsolt�rford�t�sokat tudatosan lecser�lte, m�g a t�bbi „lelki �nekeket”, vagyis a himnuszokat, antif�n�kat stb. �gy hagyta, ahogy tal�lta. K�lm�ncsehi neve sehol sem szerepel az 1574. �vi k�tetben. M�r D�zsi Lajos felh�vta a figyelmet Husz�r fenti soraira a zsolt�rokb�l. Ugyanakkor felt�n�nek tartotta, hogy nem �rt K�lm�ncsehir�l, aki pedig ugyancsak gradu�lt szerkesztett.[21] �szrev�tel�t mag��v� tette Horv�th J�nos is.[22] Csomasz T�th K�lm�n azt tartotta k�l�n�snek, hogy Husz�r az 1574. �vi k�tete el�szav�ban nem eml�tette saj�t kor�bbi, 1560. �vi �nekesk�nyv�t.[23] A fenti k�rd�seket Czegl�dy S�ndor a k�t m� – Husz�r G�l els� �nekesk�nyve �s a K�lm�ncsehi-f�le k�tet – ismerete n�lk�l is meggy�z�en megv�laszolta.[24] Husz�r fentebb kifog�solt hallgat�s�t egyr�szt annak a kornak a szerz�i �s szerkeszt�i tev�kenys�g�r�l vallott �s a mait�l mer�ben elt�r� felfog�s�val, m�sr�szt az evang�likusok �s reform�tusok k�z�tti kapcsolat egyre fokoz�d� rosszabbod�s�val magyar�zta. Husz�rnak 1574-ben a Kisalf�ld�n aligha volt �rdeke eml�keztetnie luther�nus p�rtfog�it a m�sf�l �vtizeddel kor�bban Meliusnak aj�nlott k�nyv�re, amely azut�n olyan jelent�sen hozz�j�rult a debreceni t�pus� reform�tus �nekesk�nyvek kialakul�s�hoz. Czegl�dy gondolatmenet�t most az egyetlen nyomtatv�ny keret�ben el�ker�lt k�t m� – vagyis Husz�r �nekesk�nyve �s a „Reggeli �nekl�sek” – ismeret�ben tov�bb is lehet vinni. Ha Husz�r nem tartotta sem sz�ks�gesnek, sem nem hasznosnak saj�t kor�bbi �nekesk�nyv�re hivatkozni, csak az�rt, mert ez kor�bban Meliushoz f�z�d� j� kapcsolat�r�l tan�skodott, �gy mennyivel ink�bb jogos volt hallgatnia evang�likus t�mogat�i �s h�vei el�tt K�lm�ncsehi S�nta M�rtonr�l, aki Szegedi Kis Istv�n �s Melius P�ter mellett a k�lvini tanok legf�bb el�harcos�nak sz�m�tott az Alf�ld�n. R�ad�sul m�dszereiben �s �ll�spontj�ban m�g sokkal radik�lisabb is volt t�rsain�l. �gy nev�nek emleget�se a luteranizmus h�vei sz�m�ra aligha t�nhetett k�v�natosnak. De nem csup�n ez a sz�m�t� megfontol�s lehetett Husz�r hallgat�s�nak ind�t�ka. � maga is szembefordulhatott a sz�m�ra ekkoriban nyilv�n ugyancsak nem vonz�an sz�ls�s�ges K�lm�ncsehi �r�saival. Ezzel is magyar�zhat�, hogy a zsolt�rford�t�sokat – n�v eml�t�se n�lk�l – kihagyta. A most m�r k�zben lev� „Reggeli �nekl�sek” sz�vege alapj�n azonban meg�llap�that�, hogy Husz�r a zsolt�rokon k�v�li „lelki �nekek”-et sorra ebb�l a saj�t kor�bbi kiadv�ny�b�l mer�tette. De mi�rt �ppen a zsolt�rokat hagyta ki? A nyomtatv�ny c�msoraib�l („A kereszty�ni gy�lekezetekben val� reggeli �nekl�sek, mellyeket pr�m�knak h�vnak, a K�lm�ncsehi M�rton mestert�l magyarra ford�ttatott psalmusokkal egyetemben”) ennek oka k�nnyen meg�llap�that�: csak a zsolt�rok ford�t�sa volt K�lm�ncsehi munk�ja, a t�bbi sz�vegr�szr�l ezt nem �ll�tja a c�m! �jfalvi fentebb k�z�lt ismertet�s�nek megfogalmaz�sa ett�l elt�r� („…reggeli �nekl�seket, mellyeket pr�m�nak h�vnak, magyarra ford�totta a psalmusokkal egyetemben…”), amib�l �gy t�nik, hogy a kiadv�ny teljes sz�veg�nek ford�t�sa K�lm�ncsehit�l sz�rmazik. Czegl�dy vetette fel annak lehet�s�g�t, hogy a „Reggeli �nekl�sek” egyes sz�vegr�szeinek ford�t�s�ban Szegedi Lajosnak is juthatott szerep.[25] A debreceni reform�tus nagyk�nyvt�rnak 1619-re elk�sz�lt Sp�czay-gradu�lj�ban lev� „Antiphonae Ludovicanae” r�sz�ben lev� sz�vegeknek a most el�ker�lt nyomtatv�nyban tal�lhat� antif�n�kkal val� �sszevet�se ut�n azonban ezt a felt�telez�st el kell ejteni. Visszat�rve a „Reggeli �nekl�sek” sz�veg�nek �sszevet�s�re az 1574. �vi gradu�l�val, meg�llap�that� teh�t, hogy K�lm�ncsehi 12 zsolt�rford�t�s�t Husz�r tudatosan kihagyta. Ezzel az 56 sz�vegr�sz k�z�l m�g 44 marad: kilenc himnusz (h�t a h�t napjaira �s kett� a f�ggel�kben), h�t antif�na, n�gy responsorium, n�gy versiculus, �t benedicamus, 14 im�ds�g �s egy �nek (a f�ggel�kben). Ezek k�z�l 39 (nyolc himnusz, hat antif�na, mind a n�gy responsorium, mind a n�gy versiculus, n�gy benedicamus, 12 im�ds�g �s az egy �nek) szerepel az 1574. �vi k�tetben, �gy abb�l csak mind�ssze �t sz�vegr�sz (egy himnusz [44.], egy antif�na [45.], egy benedicamus [27.] �s k�t im�ds�g [26. �s 52.]) hi�nyzik. A komj�ti kiad�sban fellelhet� 39 sz�vegr�sz nem pontosan a „Reggeli �nekl�sek”-ben elfoglalt hely�n tal�lhat�. Az 1574. �vi kiad�s „A szentegyh�zi szolg�latban val� reggeli rendtart�sr�l” sz�l� r�sszel kezd�dik. Ennek �ltal�nos, bevezet� sz�vegei v�g�n,[26] „Vedd eszedbe” kezdettel figyelmeztet�s olvashat� a k�tet felhaszn�l�ihoz, hogy ne �rtelmezz�k feszesen a szertart�st, ill. az azok sz�veg�hez f�z�tt utas�t�st. Ez a fentiekben m�r eml�tett tudatos laz�t�s az�rt is sz�ks�gesnek l�tszott, mert Husz�r G�l e k�s�bbi n�gy gradu�lj�ban viszonylag s�r�n �s magyarul adott eligaz�t�st a szertart�sok elv�gz�s�nek r�szleteire. Az ilyen jelleg� megjegyz�sek – az egyetlen �s a kihagy�st p�tl� latin figyelmeztet�sen k�v�l – a „reggeli �nekl�sek”-b�l teljess�ggel hi�nyzanak. Az 1574. �vi kiad�s az „�rnapj�n, azaz vas�rnapon val� reggeli dics�retek”-kel, azaz a prim�val, vagyis a „reggeli �nekl�s”-sel folytat�dik.[27] A himnusz, az antif�na, a responsorium, a versiculus �s a benedicamus, azaz �t r�sz itt pontosan megegyezik a „Reggeli �nekl�sek” megfelel� sz�veg�vel. [28] A zsolt�rokn�l t�rt�nt v�ltoztat�sr�l a fentiekben m�r sz� volt, �gy innen m�r csak a k�t im�ds�g hi�nyzik. Ezek k�z�l csak egy tal�lhat�, r�ad�sul ezt a kor�bbi kiad�s a szerdai napn�l k�z�lte. [29] A „H�tf�re val� reggeli dics�retek”-n�l a himnusz, az antif�na, a responsorium �s a versiculus azonos, [30] de az itteni ima �s a benedicamus a kor�bbi kiad�sban a cs�t�rt�ki napn�l szerepel. [31] A „Keddre val� reggeli dics�retek”-n�l a h�tf�ivel azonos n�gy r�sz ism�tl�dik,[32] m�g az im�ds�g a „Reggeli �nekl�sek” cs�t�rt�ki, [33] a benedicamus pedig annak h�tf�i r�sz�ben tal�lhat�.[34] A „Szerd�ra val� reggeli dics�retek” hat r�sze[35] az 1561-ben befejezett kiad�sban szerd�n�l szerepel. A „Cs�t�rt�kre val� reggeli dics�retek” himnusza �s antif�n�ja[36] egyezik Husz�r r�gebbi kiadv�ny�ban tal�lhat� megfelel� sz�vegr�sszel, de ezeken k�v�l csak a benedicamus tal�lhat� m�g ott meg, de a p�nteki r�szben. [37] Hasonl� a helyzet a „P�ntekre val� reggeli dics�retek”-n�l, ahol ugyancsak a himnusz �s az antif�na egyezik, [38] m�g az egyik ima a m�sik kiad�sban h�tf�n�l tal�lhat�.[39] A „Szombatra val� reggeli dics�retek”-n�l egyed�l a benedicamus azonos. [40] A 39 ism�tl�d� r�szb�l teh�t 31 az 1574. �vi kiad�s 61. level�n befejez�d� reggel istentiszteleti szertart�sok sz�veg�ben megtal�lhat�, de csak 24 pontosan az eredeti hely�n. Ez is a liturgikus sz�veg rugalmas kezel�s�t bizony�tja Husz�r kez�ben. Nyolc tov�bbi sz�vegr�sz k�z�l n�gy im�ds�g a 73-76. lev�lben olvashat� kilenc, k�l�nb�z� alkalmakra sz�l� im�ds�g k�zep�n helyezkedik el a k�vetkez� c�mekkel: „B�kess�g�rt val� im�ds�g. – Az igaz hitben �s isteni f�lelmekben val� �p�l�s�rt. – Az �ton j�r�k�rt. – A mennyei harmat�rt.” Egy im�ds�g[41] m�g felt�nik a 136. lev�len kezd�d� „A mi �dv�z�t� urunk J�zus Krisztusnak �nnep�re val� reggeli �s d�lesti dics�retek” k�z�tt.[42] Az utols� h�rom himnusz, ill. �nek, amely a „Reggeli �nekl�sek” f�ggel�k�ben �ll, a Komj�ti kiad�s tov�bbi lapjain elsz�rva tal�lhat�.[43] Ezek ut�n a 12 K�lm�ncsehi-f�le zsolt�rt�l eltekintve m�r csak �t sz�vegr�sz k�s�bbi el�fordul�s�nak kimutat�sa maradt h�tra. Ezek keres�se m�s magyar, protest�ns gradu�lban nem bizonyult eredm�nytelennek. Ezek legr�gebbi csoportj�ba tartozik a Gyulafeh�rv�rott �rz�tt Batthy�ny-k�dex, amelynek sz�vege nyomtat�sban is megjelent. �gy k�nnyen meg�llap�that� volt, hogy a m�g nem igazolt ut��let� p�nteki himnusz �s antif�na[44] sz�vege itt is megtal�lhat�.[45] A keddi benedicamus[46] – b�r kotta n�lk�l – fellelhet� volt az 1636-ban k�sz�lt �s m�r eml�tett �reg gradu�lban.[47] Jogos-nak t�nik a felt�telez�s, hogy a m�g h�tramaradt k�t im�ds�g[48] valamelyik k�s�bbi nyomtatv�nyban vagy k�ziratban egyszer majd ugyancsak megtal�lhat� lesz. Visszat�rve a „Reggeli �nekl�sek” 12, a fentiek szerint k�ts�gtelen�l K�lm�ncsehi S�nta M�rtont�l sz�rmaz� zsolt�rford�t�s�ra, sz�ks�gesnek l�tszik ezek kezdeteit itt k�t sornyi sz�veggel pontosabban is megadni, hiszen az � irodalmi tev�kenys�g�b�l eddig semmi sem volt ismeretes. [3.] Psalmus VI. Domine ne in furore tuo arguas me. Uram a te haragodban ne feddj meg engemet, �s haragodnak nagys�g�ban ne ostorozz engemet. [4.] Psalmus XII. (recte XIII:] Usquequo Domine oblivisceris mei in finem. Miglen felejtesz el engemet Uram vajon s mind �ltig�, miglen fedezed el �nt�lem a te orc�dat. [12.] Psalmus XLIII. �llj bossz�t �rettem Uram �s vedd fel �gyemet a hitetlenek ellene, a hamis �s csal�rd emberekt�l szabad�ts meg engemet. [13.] Psalmus LV. [recte LIV.] �risten, a te neved�rt seg�ts meg engemet �s a te igazs�god�rt t�gy �t�letet �n �rettem. [21.] Psalmus XLVII. [recte LXVII.] Deus misereatur nostri &c. K�ny�r�lj�n mirajtunk az �risten �s �ldjon meg minket, vil�gos�tsa meg tekintet�t mirajtunk �s keser�lj�n minket. [22.] CIII. Psalmus. Benedic anima mea Dominum. �ldjad �n lelkem az �ristent, �s �n sz�vemnek rejteki dics�rj�k az � szent nev�t. [30.] Psalmus XCVI. Cantate Domino canticum novum &c. �nekeljetek az �rnak �j �neket, eg�sz f�ld �nekeljen mi Urunknak. [31.] Psalmus XCIII. Dics�rj�tek Istennek szolg�i uratokat, dics�rj�tek az �rnak nev�t. [39.] Psalmus CXLVI. Lauda anima mea Dominum. Dics�rjed �n lelkem az �ristent, dics�rem az Urat, amiglen leszek. [40.] Psalmus CXLVII. Laudate Dominum quoniam bonus &c. Dics�rjed az urat, mert �neki �nekeln�nk igen j�, az � dics�reti igen sz�p �s igen kedves. [46.] Psalmus XXXIII. Exultate justi in Domino &c. �r�ljetek igazak az �ristenben, mert �kess�gtekre vagyon az � dics�reti. [51.] Psalmus XXXIIII. Benedicam Dominum in omni tempore &c. �ldom az �ristent minden id�ben, az � dics�rete soha ki nem szakad az �n sz�mb�l. Korai lenne azonban annak felt�telez�se, hogy most 12 eddig teljesen ismeretlen, viszonylag korai zsolt�rford�t�s ker�lt napf�nyre. K�ztudott, hogy a XVI. sz�zadi magyar vall�sos irodalom jelent�s r�sze n�vtelen�l maradt fenn. �ll ez k�l�n�sen a ford�t�sokra, mint jelen esetben is. Ez�rt sz�ks�ges volt e zsolt�rokat a fentiekben eml�tett k�ziratos gradu�lokban is visszakeresni. Els�k�nt k�t ilyennek az �sszevet�s�re ker�lt sor. Az egyik a m�r id�zett �s nyomtat�sban is publik�lt Batthy�ny-k�dex,[49] a m�sik az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rban �rz�tt �n. Eperjesi Gradual.[50] Az eredm�ny az els�ben t�z, a m�sodikban n�gy K�lm�ncsehi-f�le zsolt�rford�t�st lehetett tal�lni, term�szetesen minden esetben a ford�t� nev�nek felt�ntet�se n�lk�l. Ez egyben igazolta Czegl�dy felt�telez�s�t, aki a gradu�lok hatalmas anonim sz�veganyag�ban K�lm�ncsehi ford�t�sokat sejtett.[51] Az �gy azonos�tott zsolt�rford�t�sok a „Reggeli �nekl�sek”-ben elfoglalt sorrendj�k szerint a Batthy�ny-k�dexben, annak nyomtatott sz�vegkiad�s�ban �s az Eperjesi Gradu�l k�ziratos lapsz�moz�sa szerint az al�bbi helyen tal�lhat�k: Batthy�ny k�dex Sz�vegkiad�s Eperjesi Gradu�l [3.] 213–215. l. 226. l. 257–258. l [4.] 219–220. l. 229. l. [12.] 245–248. l. 238. l. 224. l. [13.] 259–260. l. 243–244. l. 243–244. l. [21.] 266–267. l. 246. l. [22.] 288–291. l. 254–256. l. [30.] 281–282. l. 251–252. l. [31.] 297–298. l. 258. l [46.] 236–239. l. 235–236. l. 514–516. l. [51.] 239–242. l. 236–237. l. Re�lisnak t�nik a feltev�s, hogy a m�g hi�nyz� k�t K�lm�ncsehi-f�le zsolt�rford�t�s[52] m�s forr�sb�l, els�sorban k�ziratos gradu�lb�l, majd kimutathat� lesz. c7–c8b: Psalmus CXLVI. Lauda anima mea Dominum. Diczeried en lelk�m az Vr Istent: dicz�rem az Vrat a miglen leszec. Ne akariatoc bizni az feiedelmekben: embereknec fiaiban kikben nincsen az idu�ss�g. Ki mulic ez vilagbol es b� t�r az f�ldbe: azon napon el vesznec minden � gondolati. Boldog a kinec � seg�ts�ge Iacobnac Istene: remens�ge neki � vraban Isten�ben. Ki teremt� men(n)yet es ez f�ldet: tengert es mind az benne valokat. Ki meg �ll � beszedeben mind �r�ck�: ki az nyomorusagual illet�ket meg bosszullya, eledelt �d az ehez�knec. Az Vr meg szabad�tya az foglyokat: Az Vr vilagoseitya meg az vakokat. Az Vr fel emeli az el esteket: az Vr szereti az igazakat. Az Vr meg �rzi az i�ueu�nyeket: az �ru�t es �zugyet[!] hozz� fogadgya, es az b�n�s�knec vtait el veszti. Vralkodik � Sion mind �r�ck� az te Vrad es Istened: mind nemzets�gr�l nemzets�gre. Dicz�seg &c. c8b–d1b:Psalmus CXLVII. Laudate Dominum quoniam bonus &c. Diczeri�tec az Vrat mert �neki enekeln�nc igen io: az � dicz�reti igen sz�p es kedves. Az Vr fel �pp�ti Ierusalemet: �sszue gy�yti Israelnec szellelbudosot fiait. Az meg sebhet�t sziu�ket be k�t�zi. Ki meg szamlallya az czillagoknac sokas�g�t: es neueken el� hija �ket. Nagy az mi Vrunc es igen nag(y) az � hatalmassaga: b�lczes�genec semmi szama nintsen. Az Vr hozz� fogadgya a szelideket: es f�ldig el gyalazza az b�n�s�ket. Valtozlag enekellyetec az Vrnac: diczeri�tec �tet heged�uel. A ki be fedezi f�lyh�ckel az egeket: es ess�t keszit ez f�ldnec. A ki szen�t teremt az hegyekbe(n): es f�uet embereknec szolgalattyara. A ki meg adgya barmoknac eledeleket: es holloknac fiainac kic � hozz� kialtanac. A lonac erei�ben semmi kedue nintsen: sem az louagnac �lt�zetiben kedueskedic. Io kedve az Vrnac �tet f�l�k�n: es azokon kic remenlenec irgalmassagaban. Dicz�s�g &c. Term�szetesen a sz�veg k�ziratos, k�s�bbi m�solatokban nem ritk�n elt�r�st mutat a most el�ker�lt, nyomtatott kiadv�nyban tal�lhat�t�l. Ez nem csak helyes�r�si k�l�nbs�get, helyenk�nt sz�cser�t �s n�mi sz�m�dos�t�st jelent, mert akadnak l�nyegesebbek is. Ezek k�z�l �lljon itt n�h�ny mutat�ban: [3.] 7.szakasz 1. sora a Batthy�ny-k�dexben: „Veszekedem foh�szkod�saimban �jjel �s nappal…” – Az „�jjel �s nappal” szavak hi�nyoznak a nyomtatott kiad�sban. [22.] 12. szakasz 1. sora a Batthy�ny-k�dexben: „Mely igen elt�vozott a napt�madat nap az eny�szett�l.” – Az 1561. �vi kiad�sban a sor v�g�n „napesett�l” �ll. [30.] 1. szakasz 2. sora a Batthy�ny-k�dexben „Mind az eg�sz f�ld” szavakkal kezd�dik, m�g a nyomtat�sban csak „Eg�sz f�ld”-del. Ezzel szemben a 7. szakasz 2. sor�nak a kezdete az 1561. �vi kiad�sban b�vebb: „Utat adjatok”, ezzel szemben a Batthy�ny-k�dexben csak „Adjatok”. [31.] Ebben a zsolt�rban tapasztalhat� a legjelent�sebb elt�r�s a k�t sz�veg k�z�tt. A 3. szakasz teljes sz�vege hi�nyzik a „Reggeli �nekl�s”-b�l: „Nap t�mad�s�t�l fogva napnyugtiglan dics�retes az � neve.” Az utols�, 9. szakasz sz�vege a Batthy�ny-k�dexben: „Ki a magtalant teszi gy�m�lcs�ss�, �s fiain �rvendez� any�v�”. Ezzel szemben a nyomat�sban a k�vetkez� sz�veg olvashat�: „Ki h�zhoz szerzi a medd�t, fiain �rvendezik anyja l�v�n.” [46.] A 19. szakasz 2. sor�nak kezdete a Batthy�ny-k�dexben „�s megszomorodott sz�veket �dv�z�ti”, m�g ugyanez nyomtat�sban: „�s az elnyavalyodott sz�v�eket �dv�z�ti.” A fentiekb�l kivil�glik, hogy K�lm�ncsehi zsolt�rford�t�sait viszonylag sz�les k�rben �s sok-sok �vtizeden �t haszn�lt�k. A sz�vegben mutatkoz� elt�r�sek is arra utalnak, hogy t�bb, nyilv�n k�ziratos form�ban k�sz�lt k�zvet�t�-gy�jtem�nyen �t jutottak el ezek a most kimutatott m�solatukig. B�r mind a k�t k�ziratos gradu�l k�s�bb �r�dott, mint a komj�ti 1574. �vi kiad�s,[53] ezeket a K�lm�ncsehi-f�le sz�vegeket onnan nem mer�thett�k, hiszen azokat Husz�r tudatosan kihagyta. Elvben m�g sz�ba j�hetne a most ismertetett nyomtatott „Reggeli �nekl�sek” is, b�r ez k�zvetlen forr�sk�nt – �ppen csak p�ld�l�zva a felsorolt jelent�s sz�vegelt�r�sek miatt – aligha re�lis. �rdemes ennek kapcs�n �jra szem�gyre venni, hogy vajon a Husz�r �ltal �nekesk�nyve f�ggel�kek�nt Debrecenben 1561-ben kinyomtatott „Reggeli �nekl�sek” azonosak-e az �jfalvi �ltal le�rt K�lm�ncsehi-f�le kiad�ssal? �jfalvi k�zl�s�t id�rendben adta. A K�lm�ncsehi-f�le kiadv�nyr�l �rt sorai az 1554-ben Kolozsv�rott nyomatott Tin�di-f�le „Cronica”[54] �s az 1560-ban k�sz�lt Husz�r-f�le �nekesk�nyv[55] le�r�sa k�z�tt foglal helyet.[56] �jfalvi pontos le�r�sa k�ts�gtelenn� teszi, hogy a m� maga azonos a most el�ker�lt sz�veggel, az azonban m�r nem vil�gos, hogy mi�rt tette ezt az �vsz�m k�zl�se n�lk�l Husz�r 1560. �vi kiad�sa el�, amikor a „Reggeli �nekl�sek” �ppen annak f�ggel�kek�nt jelentek meg 1561. �vsz�m� z�r�sorral. Magyar�zatk�nt elk�pzelhet� hogy �jfalvi nem ismerte fel az 1560 elej�n megkezdett, de csak 1561-ben befejezett nyomtatv�ny k�t r�sze k�z�tti �sszef�gg�st, ez�rt mint k�t �n�ll� kiadv�nyt kezelte �s ismertette. Ennek azonban bizonyos k�r�lm�nyek ellentmondani l�tszanak. Ha �jfalvi val�ban ennek a Husz�r-f�le nyomtatv�nynak alapj�n �rta le a „Reggeli �nekl�sek”-et, �gy mi�rt nem adta meg a kolofonban lev� 1561. �vsz�mot? Bibliogr�fiai gyakorlat�ra a t�z �nekesk�nyv le�r�sa[57] sajnos nem ny�jt biztons�gos alapot, m�gis bizonyos k�vetkeztet�sek levon�s�ra az�rt lehet�s�get ad. �gy G�lsz�csi 1536. �vi krakk�i kiad�s�n�l a megjelen�s hely�t �s �v�t csakis a ma m�r nem ismert kolofonb�l vehette, hiszen a fennmaradt c�mlapon ezek k�z�l az adatok k�z�l egyik sem szerepel.[58] Ugyan�gy az 1593. �vi b�rtfai kiad�s[59] �vsz�ma, amir�l �jfalvi �r, sem tal�lhat� a c�mlapon, annak a ma hi�nyz� kolofonban kellett lennie. Teh�t �jfalvi, aki az aj�nl�sok v�g�n olvashat� dat�l�s hely�t �s idej�t k�vetkezetesen figyelmen k�v�l hagyta, amint ezt Botta Istv�n �szrevette,[60] a hi�nyz� impresszumadatok kieg�sz�t�se v�gett ezzel szemben a kolofont �gy l�tszik sz�m�t�sba vette. Az eddigi �sszes szak�r� arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a K�lm�ncsehi-f�le m� m�g az � �let�ben l�tott napvil�got. Czegl�dy S�ndor – �ppen �jfalvi id�rendbeli k�zl�se alapj�n – 1554 �s K�lm�ncsehinek 1557-ben bek�vetkezett hal�la k�z� helyezte a nyomtatv�ny megjelen�si idej�t.[61] Varjas B�la 1550 k�r�lire dat�lta,[62] m�g Schulek Tibor m�g kor�bbra, 1542-1546 t�j�ra helyezte.[63] Valamennyien K�lm�ncsehi �letrajzi adataib�l indultak ki, hiszen �jfalvi le�r�sa alapj�n joggal tartott�k �t az eg�sz „Reggeli �nekl�sek” ford�t�j�nak �s �ssze�ll�t�j�nak. A most napvil�gra ker�lt nyomtatv�ny c�msorai, amint err�l m�r a fentiekben sz� esett, ez nem er�s�tett�k meg. S�t szinte azt bizony�tj�k, hogy egyed�l a zsolt�rok ford�t�sa sz�rmazott K�lm�ncsehit�l, de a t�bbi r�sz� nem. Ez a k�r�lm�ny azut�n l�nyegesen m�dos�thatja a kor�bbi felt�telez�seket. Hiszen Schulek pl. �ppen abb�l indult ki, hogy ennek a liturgikus �ssze�ll�t�snak K�lm�ncsehi viszonylag korai korszak�ban kellett keletkeznie, amikor egyr�szt a „Reggeli �nekl�sek”-hez ig�nybe vehette a gyulafeh�rv�ri k�ptalani iskola di�kjait, m�sr�szt m�g nem jutott el ekkor k�s�bbi �letszakasza viszonylagosan liturgiaellenes �ll�spontj�ra. [64] Miut�n most m�r nem kell a „Reggeli �nekl�sek” eg�sz�t K�lm�ncsehi szem�ly�hez �s �let�tj�hoz kapcsolni, a kis munka keletkez�s�t m�s m�don is magyar�zni lehet. Czegl�dy meggy�z� fejteget�se alapj�n[65] elk�pzelhet�, hogy az �tvenes �vek v�g�n Debrecenben re�lis ig�ny �llt fenn a magyar nyelv� szertart�sok �r�sba foglal�s�ra �s nyomtatott form�ban t�rt�n� k�zread�s�ra. Ehhez felhaszn�lhatt�k a „lelki �nekl�sek” (himnuszok, antif�n�k, responsoriumok, versiculusok �s benedicamusok) m�r kor�bban leford�tott �s haszn�lt sz�veg�t. Gondolni lehet itt pl. Sz�kely Istv�n himnuszaira,[66] amelyekre Klaniczay Tibor h�vta fel a figyelmet,[67]vagy Szegedi Lajos antif�n�ira, amelyeket Czegl�dy S�ndor sejt a Sp�czay-gradu�lban.[68] A zsolt�rokat pedig a Debrecenben 1551–1554 k�z�tt pl�b�nosk�nt, majd 1556 elej�t�l 1557 december�ben bek�vetkezett hal�l�ig p�sp�kk�nt tev�kenykedett[69] K�lm�ncsehi ford�t�s�ban emelhett�k be ebbe az �ssze�ll�t�sba. Ezeket � ak�r �lete utols� �veiben is �rhatta, hiszen ekkori liturgiaelleness�ge semmif�lek�ppen sem �rinthette a zsolt�rok megbecs�l�s�t �s haszn�lat�t. B�r nem kell, s�t nem is lehet felt�telezni, hogy �jfalvi a t�bbi, �vsz�mmal ell�tott kiadv�ny le�r�sa k�z� a dat�latlan „Reggeli �nekl�sek”-et a mai ig�nyess�gen alapul� pontoss�ggal akarta vagy tudta volna elhelyezni, m�gsem z�rhat� ki, hogy e kiadv�ny val�ban ekkort�jt jelent meg nyomtat�sban. M�g Schulek[70] �s Varjas[71] a megjelentet�s fentebb eml�tett korai dat�l�s�nak k�nyszere miatt term�szetesen csak Krakk�ra gondolhattak a nyomtat�s hely��l, k�s�bbi keltez�s eset�n m�d van arra, hogy ez nemcsak ez a k�lf�ldi v�ros, hanem az erd�lyi Kolozsv�r is lehessen. Az ottani Hoffgreff-f�le nyomda 1554 ut�n �s 1560 el�tt rendelkezett �nt�tt kottafejekkel, amelyekkel a nevezetes Hoffgreff-�nekesk�nyvet is el��ll�tott�k.[72] �gy nem z�rhat� ki, hogy a „Reggeli �nekl�sek” els� kiad�s�nak megjelentet�s�re a 16. sz�zad �tvenes �veinek m�sodik fel�ben sor ker�lt, �s a nyomtat�s esetleg a kolozsv�ri Hoffgreff-f�le m�helyben t�rt�nt. A kolozsv�ri megjelentet�s lehet�s�g�t cs�kkenti, ill. annak id�hat�rait esetleg sz�k�ti az a k�r�lm�ny, hogy 1556 tavasz�t�l K�lm�ncsehi heves vit�ban �llott az akkor Kolozsv�rott m�g evang�likus �ll�spontot k�pvisel� Heltai G�sp�rral �s D�vid Ferenccel. [73] Mikor Husz�r G�l az 1560 m�rcius elej�n �v�rott megkezdett �nekesk�nyv�t kassai megpr�b�ltat�sai ut�n 1561-ben Debrecenben befejezni akarta, nyilv�n tal�lkozott ott a fentiekben k�rvonalazott helyi ig�nyekkel, s�t mag�val az �ssze�ll�tott „Reggeli �nekl�sek”-kel is. Mint frissen �rkezett „sz�m�z�tt”[74] nyilv�n igyekezett befogad�inak kedv�ben j�rni, ill. a helyi ig�nyt e liturgikus k�nyvecske kinyomtat�s�val kiel�g�teni. Ez�rt k�sz�thette el azt els� �nekesk�nyv�hez f�ggel�kk�nt. Az ak�rcsak n�h�ny �vvel kor�bbi nyomtatott megjelentet�s m�g �nmag�ban nem teszi lehetetlenn�, ill. �rtelmetlenn� az �jabb kiad�st. Az akkori �tlagos p�ld�nysz�m nemigen haladta meg az egy-k�tsz�zat, �gy ut�nnyom�sukra hamarosan sz�ks�g lehetett. Nem kell messze menni, hogy ehhez p�ld�t lehessen tal�lni. A most el�ker�lt Husz�r-f�le �nekesk�nyv bizonyosan Debrecenben k�sz�lt el 1561 els� fel�ben. Ennek ellen�re 1563-ban ugyanebben a v�rosban �jra kinyomtatt�k az el�ker�lt t�red�kek alapj�n teljesen, de nagy val�sz�n�s�g szerint z�mmel azonos sz�veg� �nekesk�nyvet.[75] Hogy Husz�r 1561-ben Debrecenben a „Reggeli �nekl�sek” kinyomtat�s�hoz vajon k�z�r�sos gy�jtem�nyt, vagy esetleg egy m�r kor�bban megjelent, de id�k�zben m�r elfogyott nyomtatott kiad�s egy p�ld�ny�t haszn�lta, az a mai ismeretek mellett biztons�gosan �s egy�rtelm�en nem d�nthet� el. Mindkett�re van lehet�s�g, de egyikre sincs d�nt� bizony�t�k. [1] RMK I. 402. sz. el�sz�. – Sz�vegkiad�s: Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1957. 374. [2] A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Budapest (1964). 315. [3] RMK I. 364. sz. [4] Magyar K�nyvszemle 1879. 89–91. [5] Papp Guszt�v: K�lm�ncsehi S�nta M�rton. Budapest 1935. 5–6, 19–20. [6] RMNy 70. sz. [7] RMNy 160. sz. [8] A nyomtatv�ny bibliogr�fiai �s nyomdat�rt�neti, ill. a dallamok zenet�rt�neti ismertet�se k�l�n ker�lt publik�l�sra. Magyar K�nyvszemle 1976. 42–60, ill. Magyar Zene 1976. 119–133. [9] A tov�bbi k�nnyebb hivatkoz�s v�gett az egyes r�szek a k�teten bel�l elfoglalt hely�knek megfelel� sorsz�moz�st kaptak. [10] Egy himnusz, egy antif�na, k�t zsolt�r, egy responsorium, egy versiculus, k�t im�ds�g �s egy benedicamus. [11] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1970. 346–352. [12] RMNy 353. sz. [13] RMK I. 658. sz. [14] R�gi Magyar K�lt�k T�ra XVI. 8. Budapest 1930. 436–437. [15] Reform�tus Egyh�z 1955. 342. [16] A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Budapest (1964). 340. [17] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 373. [18] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1970. 346–352. [19] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1970. 348. [20] RMK I. 353. sz. 1a. [21] R�gi Magyar K�lt�k T�ra XVI. 8. Budapest 1930. 436–437. [22] Horv�th J�nos: A reform�ci� jegy�ben. 2. kiad. Budapest 1957. 263. [23] Csomasz T�th K�lm�n: A XVI. sz�zad magyar dallamai. Budapest 1958. 74. [24] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 372. [25] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 361–362. [26] 4b–5a lapokon. [27] 5a lapon. [28] 1, 2, 5, 6, 9. r�sz. [29] 35. r�sz. [30] 10,11,14,15. r�sz. [31] 41, 43. r�sz. [32] 19, 20, 23, 24. r�sz. [33] 42. r�sz. [34] 18. r�sz. [35] 28, 29, 32, 33, 34, 36. r�sz. [36] 37, 38. r�sz. [37] 48. r�sz. [38] 49, 50. r�sz. [39] 17. r�sz. [40] 53. [41] 7. r�sz. [42] 141a lapon. [43] 54. – 147b, 55. – 287b, 56. r�sz. II. 3b. [44] 44, 45. r�sz. [45] Nyelveml�kt�r XIV. Budapest 1890. 187–188. 222. [46] 27. r�sz. [47] RMK I. 236. [recte 226.] sz. [48] 26, 52. r�sz. [49] Nyelveml�kt�r XIV. Budapest 1890. 187–188. 222. [50] Budapest, Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r, K�ziratt�r: Fol. Hung. 2153. [51] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 362. [52] 39, 40. r�sz. [53] Magyar K�nyvszemle 1961. 261. [54] RMNy 109. sz. [55] RMNy 160. sz. [56] RMK I. 402. sz. el�sz�. – Sz�vegkiad�s: Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1957. 374. [57] RMK I. 402. sz. el�sz�. – Sz�vegkiad�s: Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1957. 374. [58] RMNy 18. sz. [59] RMNy 713. sz. [60] Sz�ves szem�lyes k�zl�se. [61] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 362. [62] A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Budapest (1964). 315, 340. [63] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1957. 373–374, 1970. 346–352. [64] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1970. 351. [65] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 360–367. [66] RMNy 26. sz. [67] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1958. 166. [68] Studia et Acta Ecclesiastica II. Budapest 1967. 361–362. [69] R�v�sz Imre: Magyar reform�tus egyh�zt�rt�net. I. Debrecen 1938. 105. [70] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 1957. 373–374, 1970. 346–352. [71] A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Budapest (1964). 340. [72] Heltai G�sp�r „Cancionale”-j�nak hasonm�s kiad�s�hoz Varjas B�la k�s�r� tanulm�nya. Budapest 1962. 19. [73] R�v�sz Imre: Magyar reform�tus egyh�zt�rt�net. I. Debrecen 1938. 105. [74] RMNy 181. sz. [75] RMNy 178. sz.