Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.
| | |
DARÁNY
Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.
A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.
A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál.
| | |
Református Gyülekezet Darány 7988 |
|
| | |
Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány |
|
| | |
Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537 |
|
| | |
HOMOKSZENTGYÖRGY
Esperesi székhely is volt között, Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.
A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.
| | |
Református Gyülekezet Istvándi 7987 |
|
| | |
ISTVÁNDI:
A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.
Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt.
Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.
| | |
KÁLMÁNCSA.
Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.
Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."
| | |
Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538 |
|
| | |
|
Református Egyház
Dunántuli Református Kántorképző
| | |
|
|
|
REFORMÁTUS ISTENTISZTELETEK SZÁMÁRA
Református Egyházzene
Bevezetés
Református istentiszteleti énekrendjavaslat az év vasárnapjaira és ünnepeire
A református istentiszteletek számára készült énekrend olyan javaslat, mely az egyházi év adott szakaszához, illetve egy bibliai szakaszhoz kötődő legfontosabb énekeket nevezi meg. Az átgondolt énekválasztás nevelő és fegyelmező erő: neveli a gyülekezetet, hogy figyeljen oda az ige és az ének üzenetére is. Megkönnyíti kántor dolgát is, mert előre eltervezheti, mely éneket tanítja meg a gyülekezetnek, mely énekhez keressen megfelelő előjátékot, kíséretet vagy éppen többszólamú feldolgozást. Az énekrend évről évre részben vagy egészben ismétlődhet. Ha ismétlődik, az itt javasolt énekek ismertsége megnövekszik, s mindinkább a gyülekezeti éneklés törzsanyagává válik.
Bár egyházunk jelenlegi prédikációs gyakorlata elsősorban a Bibliaolvasó kalauz kontinuus olvasási rendjéhez igazodik, mely csak lazán kötődik az egyházi év szerkezetéhez, témául mégis az egyházi év már óegyházi korban kialakult tematikus rendjét követjük, ahhoz választva meg énekajánlatunkat.
Miben tűnik többnek ez a rend? Egyrészt azért, mert nem egy igéhez (mint lekcióhoz, vagy abból kivett textushoz) kötődik, hanem több igeszakasz (leggyakrabban zsoltár, epistola-levélrészlet és evangélium) együttesen tárja fel az isteni üzenetet. (Az igemagyarázat leghitelesebb módja éppen ez, amikor az egyik igerész magyarázza a másikat.) Másik előnye az egyházi év figyelembe vételének, hogy hetenkénti fokozatokban egymásra következvén épül fel az főünnepig az evangéliumi üzenet. Harmadik előnye a kiszámíthatóság. Ha előre kiszámíthatók a vasárnapok témái, textusai, nemcsak a gyülekezeti éneket, de énekkar esetén a kórus szolgálati rendjét is jobban át lehet gondolni, előkészíteni.
Az istentiszteleti rendünkben ajánlott öt éneknek külön-külön szerepe van, így tematikailag sem egyformán kapcsolódnak az igéhez-ünnephez. A fennálló ének tömören, lényegre törő módon ragadja meg a témát. Legalkalmasabb erre egy zsoltár, vagy más ünnepi ének. Ha egy verset veszünk is, annak is legyen önmagában mondanivalója – vagy kötődjék az Apostoli köszöntésben mondott igéhez. Tanácsos lenne több alkalommal (főleg rövid versszak esetén) egy második verset is hozzávenni! A fő (vagy derekas) ének jobban kibonthatja a mondanivalót, mivel több verset (legalább 4-et, de akár 8-at is) eléneklünk belőle. Ha csak lehet, énekeljük az éneket összes versével! Az ének hangulati jellege harmonizáljon az egyházi év időszakával! Karácsonyi, húsvéti időben alapvetően hálaadó jellegű, advent, böjt idején visszafogottabb, befelé forduló, imádságjellegű énekeket válasszunk! Igehirdetés előtt az ige üzenetéért könyörgő (234, vagy 368. és következő) énekek egy-egy verse, vagy számos más dicséret 1-1 hasonló énekverse a legalkalmasabb. A ráfelelő ének a helye a legszubjektívebb hangulatú, imádságszövegű énekeknek. Válasszunk itt is több verset, de akár teljes ének is elhangozhatna. A záróének választásánál az üzenet „kicsendítésére” figyeljünk oda, amely a hálaadás mellett az igéhez vagy az esztendő adott szakához igazodva akár a csendes bizodalom hangja is lehet. Énekválasztásunkban ezen túl célul tűzhetjük, hogy pl. a böjti időben mely ide illő zsoltárokat, vagy bűnbánati dicséreteket akarjuk használatba venni.
(Az énekrendet összeállította és bevezetővel látta el Bódiss Tamás.)
| | |
|
|
Reformálta Szent Eklézsiák |
|
| | |
Somogyi Református Egyházmegye |
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár
http://www.csvmrg.hu
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
- ily tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. -
Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei
| | |
ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK |
|
| | |
Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány |
|
| | |
|
Darány Angster Orgona 1903
| | |
2018 - 61 éves lenne!
Honlapokon
|
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent viga- szunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János |
|
ÉDESANYJA
özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya
12 évi özvegység
38 évi gyászolás után,
2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez.
Megszünt sirásaitól, gyászától
és fájdalmától.
Élt 84 évet.
Nyugodjék békében
Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!
|
| | |
|
Istvándi orgona 1872
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
