//refeklezsiak.gportal.hu
//refeklezsiak.gportal.hu

www.istvandi.ref.hu www.kalmancsa.ref.hu www.darany.ref.hu www.homokszentgyogy.ref.hu

                          Istvndi                                                        Klmncsa                                    Darny                Homokszentgyrgy                                                                                                                                                                                                                                                              

    E Honlap a Gylekezetek 2008. 12. 18. - 2015. 10. 27. lett, szolglatt mutatja be.                                   

Nyugdjba mentem - a Honlapot lezrtam.

 

 

Bejelentkezs

Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

Somogy megye dli rszn az szptei s a Rigci erdk, a Duna-Drva Nemzeti Park, s a mltn hres Barcsi sborks krnykn tallhatk a gylekezeteink. A mlt fnyes, dicssges, megkap, szinte hihetetlen. s a jelen - Isten kegyelmbl mg lteznk.

 

DARNY cimere s honlapja

 www.darany.ref.hu

darany@reformatus.hu

 

 

DARNY

Az 1832. vben ptett "falusi-katedrlis" bellrl szp s jnak mondhat llapotban van. Angster orgonja ismt szl. Kivlrl siralmas kpet lthatnak az tutazk s a gylekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a npe kltztt el, tkzben elhagyta templomt s nha a hitt is.

A gylekezet - 95 f felntt - Isten Igjbl szeretne lni. Magyarsgukat, a fal s a gylekezet gy is rzi, hogy Erdlyi testvrgylekezettel s testvrfalval tartjk a kapcsolatot.

A jelen nehz regnek s fiatalnak egyarnt. Az egyik mr nem tud dolgozni, a msik nemhogy munkt, mg munkahelyet se tall. 

 

Reformtus Gylekezet Darny 7988

 

Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darny

 

Darnyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY cimere s honlapja

 www.

homokszentgyorgy.ref.hu 


homokszentgyorgy@
reformatus.hu
 

Reformtus Gylekezet Homokszentgyrgy 7537

 

Homokszentgyrgyi kpek

 

HOMOKSZENTGYRGY

Esperesi szkhely is volt kztt,  Barakonyi Kristof II. esperes-lelksz.  Gylekezet llekszma ekkor 900 f. - Ksbb magyar Honvdsg teleplt a faluba. Ma a laktanya is, a rabl s mindent pusztt id markba kerlt! Ma a Gylekezet a maradk 16 keresztynbl ll. Hsgesek. Konfirmcii fogadalmukat tbb vtized utn is megtartjk.

A gylekezet templompt lelksze id BEGEDEY PTER 1782 - 1834-ig 52 ven t szolglt. Fia, - a tzvsz utn a parkit s iskolt ptette ujj - BEGEDY PTER 1835 -1882-ig 48 ven t volt lelkipsztora a gylekezetnek. Az fia volt Begedy Istvn Istvndi esperes-lelksze volt 1863-1919.

 

 

Hallgassuk s nzzk !

 

Interjuk, Cikkek, rsok

 

ISTVNDI cimere s honlapja

 www.istvandi.ref.hu

istvandi@reformatus.hu

 

 

Reformtus Gylekezet Istvndi 7987

 

ISTVNDI

A 16. szzadban kt temploma is volt, az egyik kttorny ... Szigetvr eleste (1566) utn a trkk - mint sok ms templomot Somogyban – lebontatjk, a msikat kivlthatja brok Gyrgy 100 tallrrt. Fal megmaradt, mg fejldtt is. Trtnelem viharai nem kerltk el. De npe maradt.

Mikor elvettk tle "a fldet;" mindent elhagyott. Falut, hzat, fldet, rokont, otthont, egyhzt, temett - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett romm. Amit nem tett meg a harcok, a puszttsok, a vgveszly idejn, azt megtettk, amikor lba all s kihztk a talajt. 

j npe is van a falnak, rgen a cignysoron laktak vagy a fal krnykn - ma romknak, is nevezik, k Besok akik a cigny (frfi) nevet hasznljk. Falu lakosainak 2/3 rszt k alkotjk. 1930 krl 90 roma lt, itt ma kb. 470 f.

 

 

Istvndi kpek

 

KLMNCSA cimere, honlapja

 www.kalmancsa.ref.hu

kalmancsa@reformatus.hu

 

 

KLMNCSA.  

vszzadokon t hres mezvros volt. Kereskedi Debrecentl Bajororszgig jrtak. gy lett kiemelked szerepe a XV.- XVI. szzadban. Mtys kirly prpostja Klmncsehy Domonkos a nagy tuds s megbzhat diplomata, majd a reformci korban a XVI. szzadi Debrecen els reformtora is itt szletett: Klmncsehi Snta Mrton. Ksbb a szzad els tuds teolgus-reformtora, - Aki itt "lesz a helvt irnyzat" kvetje s itt alapt reformtus fiskolt s lesz a trsg els pspke is: Szegedi Kis Istvn. Igaz, itt veti fogsgba a trk, melybl kt v utn szabadul. Ma egy kis zskfal...500 f 70 reformtus.

Sajnos, hre is megkopott, hiszen ma mr nem a mlt ktelez. Akit nem Isten Lelke vezrel, elvgja gykereit s gymlcstelen letvel pldzza - Sinka Istvn szavai - "A szllnek dessgt sose zleli a kar..."

 

 

Reformtus Gylekezet Klmncsa 7538

 

Klmncsai kpek

 

Ajnlom

 

1 Hzon bell

 Reformtus Egyhz


Dunntuli Reformtus Kntorkpz

 

 
1. Oscar Cullmann: Karcsony nnepnek kialakulsa 1.rsz
Oscar Cullmann

A karcsony nnepnek kialakulsa

Ford.: Karasszon Dezsn

A szerkeszt elszava A Budapesti Reformtus Teolgiai Akadmia Bibliai s Judaisztikai Kutatcsoportja mindenekeltt olyan mveket kvn megjelentetni, amelyek a magyar olvaskznsg ismereteinek nmely hinyt ptoljk. O. Cullmann megjelensre kerl knyvecskje pontosan ezt a clt tzte ki, s remnysg szerint sokan fogadjk majd hlsan a m adta informcikat. E szksgszer munka elvgzse utn kerlhet sor primer kutatsok publiklsra.

Kedves ktelessgem, hogy ksznetet mondjak a fordtnak, valamint Bolyki Jnos professzornak, aki a fordtst velem egytt ellenrizte, valamint Miss Zoltn tanrnak, aki azt a m francia vltozatval vetette egybe. Ez alkalmat is megragadom arra, hogy ksznetet mondjak a FEFA tmogatsrt, amely mind Kutatcsoportunk munkjt, mind pedig ezen bell e knyv megjelenst lehetv tette. Illesse ksznet Tillinger Ptert s munkatrsait, akik a knyv killtsnak s terjesztsnek gondjait magukra vllaltk; kvnom, hogy kzs erfesztseink mihamarabb hozzk meg gymlcsket! Karasszon Istvn

Elsz az j, tdolgozott kiadshoz

Rgta foglalkoztat a karcsonyi nnep kezdeteinek krdse. Mivel megllaptottam, hogy ebben a trtnelmi problmban a tanult emberek sem mindig jrtasak, ezt elszr 1974-ben egy kis fzetkben nagyobb kznsg szmra feldolgoztam. Ksbb a fzetkt megvltoztatott cmmel jra kiadtam, s a zrichi Theologischer Verlag tbb ven t terjesztette. 1988-ban ez a kiads is elfogyott. Tbben sajnlkozsukat fejeztk ki a hiny miatt. Ezrt elhatroztam, hogy jra megjelentetem az erre klnsen alkalmas, jl bevlt Quell Kiadnl, amely egyetrtett azzal, hogy ebbe az j formba a karcsonyfa eredetnek fontos krdse is belekerljn.
Az els kiads elszavban megemltettem, hogy a karcsonyi szoksok trgyalst elhagytam. Kzben azonban alapvet, de eddig mg kellkppen figyelembe nem vett mvek meggyztek arrl, hogy a karcsonyi szoksokat s a karcsonyfa trtnett szoros bels, teolgiai rokonsg kti ssze. Ezt magyarzza az j kiads msodik rsze, melyet a karcsonyfnak szenteltem.

Az nnep trtnetnek lersban nincs semmi dnt jelentsg j anyag. Az elz kiadsok elszavban sszefoglalan kzlt rgi kutatsokhoz lnyegben csak F. Hiebel: Epiphanie als Hauptfest des Urchristentums, Dornach 1963 s a sok illusztrcival dsztett ktet: I. Weber-Kellermann: Das Weihnachtsfest. Eine Kultur- und Sozialge- schichte der Weihnachtszeit, Mnchen, 1978/1987 jrul.

Ami a karcsonyfval kapcsolatos kutatsokra vonatkozik, azok kzl itt csak azokat emltem meg, melyek fontosak az ltalam elmondandk szempontjbl, s melyek szerzinek hls vagyok sok rszletrt. A. Tille rgi mvn kvl: Die Geschichte der deutschen Weihnacht, Saarbrcken 1893, ezek a kvetkezk: J. Lefftz/ A. Pfleger: Elsssische Weihnacht, Colmar 1931/1941 (benne klnsen A. Pfleger cikke: Die Wiege des Christbaums); Camille Schneider: Der Weihnachtsbaum und seine Heimat, das Elsass, Dornach 1965/1977 (jl dokumentlt felvzolsa a trtnelmi tnyeknek, melyeket a szerz sszekt az antropozofival Rudolf Steinernek klnsen Der Weihnachtsbaum ein Symbolum, Dornach 1909/1965 mve felhasznlsval); L.P. Lutten: Sapins et Nols d'Alsace 1980 (lsd klnsen G. Klein cikkt: Toi qui Nol plante chez nous, 61kk. old).

A damaszkuszi metropolita eminencijnak s munkatrsnak (Centre Orthodoxe, Chambsy) ksznm szbeli adalkait a karcsonyi nnep dtumval kapcsolatos krdsben a mai orthodox gyakorlatrl.

Az elttnk lev knyvnek ez az j rsze is kzrthet karakter, ezrt nem hivatkozom a szvegben a szerzk nevre. A szaktudsok knnyen felismerik, hogy hol csatlakozom a szerzk kutatsaihoz, hol trek el tlk, hol egsztem ki sajt vlemnyemmel. Chamonix, 1990 prilisban.

 

Oscar Cullmann: A karcsony nnepe

A mi december 25-i karcsonyunkat az els hrom szzad keresztynei nem ismertk. A negyedik szzad elejig ez a nap - mely ksbb a keresztyn egyhzban oly fontos dtumm vlt - az skeresztynek kzt szrevtlenl telt el, nem gyltek ssze istentiszteletre, mg csak emltst sem tettek Krisztus szletsrl. Ezzel szemben azt lthatjuk, hogy ebben az idben a pogny rmai birodalomban december 25-e a Nap imdsnak szentelt klnleges nnep volt.

Mieltt ezen a napon kezdtk nnepelni Krisztus szletst, inkbb egy msik napra gondoltak Keleten (s ksbb Nyugaton is): janur 6-ra. Az nnep lnyegt tekintve eleinte nem volt alapvet jelentsge annak, hogy egy meghatrozott naphoz kssk, egyszeren azrt nem, mert az els hrom szzad egyhza megelgedett annyival, hogy mi a szlets idpontjt egyltaln nem ismerjk, br voltak egyni idszmtsi ksrletek. Ezzel el is rkeztnk els krdsnkhz.

 

1. Jzus szletsnek dtuma


Az evanglium ri nem adjk meg Krisztus szletse napjt, s ms forrsok erre nzve nem llnak rendelkezsnkre. Utals r a Lukcs evangliuma karcsonyi trtnete, melybl legalbb azt kiolvashatjuk, hogy melyik vszakba helyezte ez az elbeszls Jzus szletst. Palesztinban kb. mrcius - prilis hnaptl novemberig vannak a psztorok a mezn. Eszerint tavasz, nyr s sz jhet szmtsba. Ennl tbbet az evangliumok a dtumrl nem mondanak.

Mivel minden kzelebbi adat hinyzik, megksrelte nhny kori keresztyn ember ezt a dtumot mindenfle spekulcibl levezetni; ennek trtneti rtke nincs, s az egyhz hivatalosan nem is ismerte el. Olyan egyni szmtgatsi ksrletekrl van sz, melyek egymstl eltrk, de amelyek mr Krisztus szletst kozmikus esemnnyel hozzk sszefggsbe. Csak egy pldt emltek. 243-bl val irat szerint Krisztus szletsnek napja: mrcius 28. Mirt ppen mrcius 28? Az irat szerzje Mzes els knyvnek abbl a szakaszbl indul ki, ahol Isten a teremtskor a vilgossgot elvlasztja a sttsgtl. A szerz felttelezi, hogy vilgossg s sttsg egy egsznek kt egyforma rsze. Kvetkezskppen a vilgteremtse olyan napon trtnt, amikor a nap s az j egyforma hossz. A tavaszi napjegyenlsg a rmai naptrban mrcius 25-e volt. Teht mrcius 25-e a teremts els napja. A teremtstrtnet elbeszlse szerint a Napot Isten a 4. napon teremtette, teht mrcius 28-n. A keresztynek szmra azonban Mal 3,20 szerint a Messis "az igazsg Napja". Ebbl kvetkezik, hogy Jzusnak mrcius 28-n kellett vilgra jnnie.

Az els hrom szzadbl szrmaz ms forrsok is tavaszra teszik Krisztus szletst, gy pl. a pszeudo-kelemen levl. De itt aztn mr semmifle egyezs nincs. Az egyik Jzus szletse napjnak prilis 19-t jelli meg - mindenfle szmtsi s gondolati mesterkedssel -, a msik mjus 20-t. prilis 2-t is emltik. Kivehet ezekbl, hogy a tavaszt rszestik elnyben. Azrt, mert egyrszt felttelezik, hogy a vilg teremtse tavaszra esett, msrszt Jzus hallnak napja tavasszal kvetkezett be, s azt gondoltk, hogy Jzus lete csakis teljes vekbl llhat.

Azokban a ritka esetekben is, amikor tli dtumot szmtanak ki, szmolsuk a tavaszbl indul ki, spedig gy, hogy a fogantats tavasszal volt, 9 hnappal ksbb a szlets. gy lehet december 25-hez eljutni, az azt megelz mrcius 25-bl. Mrcius 25-t gy tekintettk ebben az esetben, mint a vilg teremtsnek, Jzus fogantatsnak s hallnak napjt. De a negyedik szzad kzepig nem tulajdontottak ezeknek a szmtgatsoknak nagyobb jelentsget, mint az elbb emltett sok ms dtumnak. Az elbb emltett megfontolsok alapjn egyszer kiszmtottk janur 6-t is (prilis 6-a utn 9 hnap, amit aztn Jzus halla s fogantatsa napjnak tekintettek).

Mi ezeket a jtszadozsokat bntetlenl feladhatjuk. Ezt bizonytja, hogy Jzus szletse napjnak meghatrozsa krdsnek az egyhzban nem volt dogmatikai jelentsge. Alexandriai Kelemen a msodik szzad vgn kignyolja azt, hogy ilyen mdon akarjk kikvetkeztetni Krisztus szletse napjt.

 

2. A janur 6-i nnep

Jzus szletsnapja dtumnak meghatrozsban teht az els hrom szzadban nagy egyni szabadsg uralkodott, s ennek kvetkeztben hivatalos egyhzi kzmbssg. Az a tudat, hogy a pontos dtumot nem ismerik, mutatja, hogy Krisztus fldn val megjelense nnepnek meghatrozshoz nem egy dtum, hanem csakis egy theologiai elv adta meg az els sztnzst. A tovbbi vizsglat folyamn ki fog derlni, hogy ez az elsdlegesen theolgiai gondolat pogny nnepben gykerezik-e, vagy keresztyn megfontolsbl s szksgbl szrmazik, vagy pedig pogny nnepben gykerez fogalmakat az egyhz azutn csak msodlagosan vett tekintetbe a dtum megvlasztsnl.


Az els idben a keresztynek nemcsak belenyugodtak abba, hogy nem ismerjk Jzus szletsnek dtumt, hanem szksgt sem reztk annak, hogy klnsebben nnepeljk Krisztus fldre szllst. Krisztus halla s feltmadsa sokkal jobban foglalkoztatta az segyhzat, mint az emberr ltele. Eleinte minden "r napja" (a ksbbi vasrnap) az "r" Krisztus feltmadsnak napja volt. Emellett ksbb egy keresztyn nnep is volt: a hsvt, Krisztus hallnak s feltmadsnak emlkre, a kzvetlenl ekr kialakult nnepkrrel. Az skeresztynsgben az apostolok s mrtrok emlkre szentelt nnepek is az hallukra s nem szletsnapjukra vonatkoztak. Origenes, a harmadik szzad elejn lt r is kifejezetten tiltakozott a szletsnap megnneplsnek szoksa ellen. Az pogny szoks. A Bibliban csak pognyok s istentelenek nnepeltk szletsnapjukat: a fra s Herdes.


Mgsem lehetett ennl a magatartsnl megmaradni Krisztus esetben. Krisztus mgiscsak tbb volt, mint mrtr s apostol. Az emberisg Megvltja! Az megjelenst a vilgban mgis elsrang dvesemnynek kell felfogni, akkor is, ha dnt dvzt tettt hallval vitte vgbe. Ilyen klns fnnyel vilgtja meg Mt s Lukcs evangliuma Jzus szletst, Jnos evangliuma pedig a maga rszrl ennek a misztriumnak ad kifejezst. Mihelyt a keresztre fesztett s megdicslt rba vetett hitbl Krisztus szemlyre s mvre vonatkoz theolgiai gondolkods visszatekintett, az emberr ltelnek egyre inkbb a kegyes szemllet elterbe kellett kerlnie. Klnsen a keleti keresztynek gondoltak elmlylten arra a misztriumra, hogy Isten emberi alakban lpett be ebbe a vilgba. De klnbz lehetsgek voltak arra, hogy ezt az esemnyt elkpzeljk. Nmelyek gy kpzeltk, hogy az isteni Krisztus csak a keresztsg pillanatban jelent meg a fldn az ember Jzusban. Ez az az eretnek felfogs, mely szerint Krisztus, mint isteni lny nem kltzhetett teljesen fldi exisztenciba, hanem csak ideiglenesen volt az ember Jzussal sszekapcsolva, spedig csak a keresztsgtl fogva, amikor Isten szava meghirdette: "Te vagy az n szeretett fiam". A ksbbi orthodox egyhzi felfogs szerint viszont Isten valsgosan az ember Jzusban jelent meg, s ebben az esetben a szlets pillanatban lpett be az isteni Ige a vilgba. Ezekbl a krisztolgiai szemlletekbl kiindulva rtjk meg a keresztyn karcsonyi nnep eredett - br csak gyengn kimutathatan. Ugyanis Alexandriai Kelementl tudjuk, hogy az alexandriai gnosztikusnak, a msodik szzadban lt Basilides-nek kveti janur 10-n vagy janur 6-n nnepeltk Krisztus keresztelst. Itt van az els - mindenesetre mostanig legmesszebbre visszanyl s indirekt - bizonytk a karcsony eredetre nzve. Basilides s kveti ugyanis eretnek nzeteket vallottak, mely szerint az isteni Krisztus csak Jzus keresztelsekor jelent meg a fldn. Errl a megjelens szrl - grgl: epifania - neveztk Jzus megkeresztelsnek nnept epifninak. Teht Basiledes tantvnyai janur elejn nnepeltk Krisztusnak a fldi vilgba lpst. Itt mg Jzus szletsrl sz sincs. Annak - mg eszerint a felfogs szerint - nincs kzponti jelentsge az dvssgre nzve. A dnt isteni "epifnia" Basiledes kveti szmra Jzus keresztelsvel esik egybe.


Mirt ppen janur els napjaiban tartottk a keresztels nnept s mirt ppen janur 6-n? Hiszen az evangliumokban ppgy nincs megadva a keresztels dtuma, mint a szlets. Helyes, ha ebben az sszefggsben rmutatunk arra, hogy a pognyoknak janur 6-n Dionysos-nnepk volt, amely a nappalok meghosszabbodsval llt sszefggsben, s hogy ppen Alexandriban ugyanezen a napon nnepeltk a szz Kortl szrmaz Ain szletst, tovbb, hogy ez a nap Osirisnek szentelt is volt. St lltlag janur 6-n jszaka telt meg a Nlus vize is klns csodaervel. gy rthet meg az, hogy Basilides tantvnyai Krisztus keresztelse nnepnek ezt a napot vlasztottk, hogy a pognyokkal szemben hirdessk, a fldn megjelent igazi isteni lny Krisztus, Aki hirtelen a Jordnnl belpett a fldi vilgba, amint felhangzott a sz: "Te vagy az n szeretett fiam."


Mi kze mindennek a karcsonyhoz? Basilides tant- vnyainak ez a janur 6-n tartott keresztelsi nnepe meghonosodott Kelet hivatalos egyhzban, mely br harcolt az eretnekek ellen, mgis tlk ms egyhzi szoksokat is tvett. Lttuk, hogy Krisztus keresztelst eleinte csak Krisztus "megjelense", az epifnia szemszgbl nzve nnepeltk. Ffogalom ennl az nnepnl a megjelens volt. Az egyhzban - az eretnekek krt kivve - Krisztus tulajdonkppeni fldi megjelensnek nem a keresztelst, hanem Jzus szletst tekintettk, egybehangzan az evangliumoknak az szletsrl szl elbeszlseivel. Lehet az is, hogy nhny eretnek gnosztikus mind a kettt, a keresztelst s a szletst nnepelte janur 6-n. Klnsen a negyedik szzad elejn, a Krisztus istensgrl folytatott vitk kapcsn merlt fel az az igny, hogy Krisztus megjelensnek az szletst tekintsk. Mindenesetre hatrozottan lltjuk, hogy a negyedik szzad els felben most mr az egyhz janur 6-n epifnit nnepelt, s ezzel Krisztus szletst s keresztelst egymssal sszekttte. Az eredeti keresztelsi nnepbl semmit le nem vontak, csak hozzadtk a szlets nnept. Kt rszre oszthat az nnep lefolysa. Janur 5-rl 6-ra virrad jjel volt Krisztus szletsnek nnepe, a janur 6-i nap a keresztelsi nnep. Teht mieltt Krisztus szletst december 25-n nnepeltk, legalbbis Keleten janur 5-rl 6-ra virradan emlkeztettek erre a boldog esemnyre.


Van a negyedik szzad elejrl egy Egyiptomban tallt papirusz-lap. Liturgiai formulrl van sz, amely egyhzi nekkar szmra kszlt, s azokat a liturgikus rszleteket tartalmazza, amelyeket a karnak feleletkppen kellett nekelni a pap igeolvassra. Ezt a lapot nagyon sokat hasznltk; sok kz nyoma lthat rajta. A htlapjn egy msik liturgiai feljegyzsbl kiderl, hogy janur 5-n s 6-n tartott epifnia nnepre vonatkozik, melyet a Jordnban val megkeresztelkeds emlkre nnepeltek. A keznkben lev liturgiai rszlet az nnepnek ppen arra a felre vonatkozik, melynek Krisztus szletse a trgya. Ez az rdekes papirusz tartalmazza azt a legsibb karcsonyi liturgit, amirl tudomsunk van, s eszerint mg janur 5-rl 6-ra virrad jjel nnepeltk a karcsonyt. A bibliai felolvassra - Krisztus betlehemi szletse, az Egyiptomba menekls s Nzretbe val visszatrs - az nekkar grg himnusszal vlaszol, melynek fordtsa:

Bethlehemben szletett,
Nzretben neveltetett,
Galileban lakott.

Aztn nyilvnvalan Mt evangliumbl olvasta a pap a keleti blcsek trtnett. Az nekkar ezt felelte:

Fnyl csillag jelt
Lttuk fenn az gen.

Akkor a Lukcs evangliuma msodik rszbl kvetkezett a karcsonyi trtnet felolvassa, mire az nekkar:

A mezn legeltet psztorok elmultak,
nekeltek s trdkre hullottak:
Dicssg az Atynak. Halleluja!
Dicssg a Finak s a Szentlleknek.
Halleluja! Halleluja! Halleluja!

gy nnepeltk Keleten janur 5-rl 6-ra virrad jjel Krisztus szletst. Eleinte Alexandriban Krisztus szletshez s keresztelshez mg ms elemek is tartoztak ezen az keresztyn epifnia nnepen. Jzus szletsekor trtnt megjelensn kvl, keresztelsekor trtnt megjelensn kvl, visszaemlkeztek a csodk ltal val megjelensre is: a knai csodra, a vz borr vltoztatsra (ebbe belejtszhatott a Nlus csodatev erejbe vetett si pogny hiedelem), vagy a kenyrszaports csodjra, s mint legfontosabb jelensget emltettk mindig a csillagot, amit a keleti blcsek lttak. Ez az egyetlen, ami szmunkra a janur 6-i gazdag keresztyn epifnia-nnepbl megmaradt: "a hrom kirlyok nnepe".
Szr Efrm negyedik szzadban lt egyhzatytl is maradt rnk lers errl az nneprl. Azt mondja, hogy ez a janur 6-i a keresztyn nnepek kzt a legfensgesebb. Emlti, hogy ezen a napon minden hzat koszorkkal dsztettek (taln a mi karcsonyfnknak legsibb elkpvel van dolgunk). Efrm lerja azt a tlrad rmt, mely ezen a napon az egsz egyhzat eltlttte. Azt mondja: maguk a templomok falai is ujjongani ltszanak ezen a napon, s a gyerekek csak rmteli szavakat mondanak. Majd kln is lerja a szp jszakai nnepet. Felkilt: "Itt az j, az az j, mely a vilgmindensgnek bkt adott! Ki tud ezen az jszakn aludni, melyen az egsz mindensg ber!" Aztn nneplik Krisztus szletst, a psztorok imdatt s a csillag megjelenst. A kvetkez napot a keleti blcsek hdolatnak s a Krisztus Jordnban val megkeresztelsnek szentelik. Egy himnuszban, melyet Efrm maga klttt, megprblja az epifnia-nnep klnbz elemeit sszekapcsolni:


A teremtett mindensg ezt hirdeti.
A blcsek ezt hirdetik.
A csillag ezt hirdeti:
Nzztek, itt a Kirly Fia!
A menny megnylik,
A Jordn vize tajtkzik,
A galamb megjelenik:
Ez az n szeretett Fiam!

Itt ltjuk, hogy mr milyen szorosan egybetartoznak tekintik Krisztus keresztelst s szletst a megjelens fell nzve.


Klns pompval nnepeltk mg sokig Palesztinban az epifnia-nnepet. Hres tudstsunk van errl a nemes zarndokntl, Aetheriatl, aki 3 vet tlttt Palesztinban. Szinte nem tall szavakat az nnep nagyszersgnek, az risi embertmegben felhangz nekek szpsgnek, lershoz. Elmondja, hogy janur 5-rl 6-ra virrad jjel nnepi menetben a pspkkel egytt Bethlehembe vonulnak, hogy ott abban a barlangban tartsanak jszakai istentiszteletet, melyet Jzus szletse helynek tartanak. Mg napfelkelte eltt indul az egsz menet vissza Jeruzslembe himnuszokat nekelve Krisztus dicssgre, Aki eljtt e vilgra. Janur 6-n hajnali derengsben Jeruzslembe rkeznek, mennek a Feltmads-templomba, melyet bell ezernyi gyertya hihetetlen fnye ragyog be. Ott zsoltrokat nekelnek, a pap imdkozik. Akkor nhny rai pihensre visszavonulnak. Dlben jra a feltmads-templomba mennek. Dlben befejezdik az nnep els rsze, majd este jabb pompval kezddik a msodik rsz.

Mindhrom lersban nagy szerepet jtszik a fny, s ezt szimbolikusan is kifejezsre juttattk. Mr az jtestamentum gy brzolja Krisztus megjelenst a vilgban, mint a vilgossg belpst a sttsgbe. Lehet, hogy ezzel fgg ssze, hogy ppen janur 6-t vlasztottk nnepnek; mr a pognyok is a nappal meghosszabbodst, mint Ain szletst nnepeltk. De egyltaln nem valszn, hogy innen vettk az indttatst a keresztyn nnepre. A sttsget elz, Krisztusban megjelent vilgossg kpe olyan rgi, mint maga a keresztynsg, vgig kvethet az egsz jtestamentumon. A janur 5-i s 6-i egyhzi epifnia-nnep kimert brzolsval csak az volt a clom, hogy megmutassam: a mi karcsonyi nnepnknek egsz keresztyn gondolat-rendszere mr itt jelen van liturgikus formban. Mert nemcsak az a fontos karcsonyrl szlva, hogy mirt december 25-n ljk ezt az nnepet. Hogy a janur 6-i nnep - mint epifnia-nnep - egyidejleg sszekapcsoldott a keleti blcsek, a keresztels, a knai menyegz nnepvel, mit sem vltoztat azon a tnyen, hogy minden keresztyn karcsonyi gondolat, Krisztus fldi megjelensnek a kozmikus esemnyekkel val sszekapcsolsa is, ebben az nnepben mr liturgikusan s szimbolikusan kifejezdik, s hogy semmi lnyeges j gondolatot nem hoz az, amikor a szlets nnepe klnvlik az epifnia nneptl.


Egszen alrendelt szerepet jtszik ennl az nnepnl az a krds, hogy Krisztus tnyleg janur 6-n szletett-e. Aligha elmlkedtek azon, hogy vajon az sszes esemny, amelyet ezen a napon egyidejleg nnepeltek, mind janur 6-n ment-e vgbe. Dnt a megjelens-nnep gondolata volt, nem a dtum. gy keresztlvihet volt a szlets-nnep megtartsra egy msik dtum a negyedik szzad folyamn. Ezzel megrkeztnk a december 25-i nnephez.

 

3. A december 25-i nnep

Mikor, hol s mirt merl fel a december 25-i kln szletsnapi nnep? Ezekre a krdsekre mg mindig nem talltk meg a tudsok az egyntet vlaszt. A legbiztosabb felttelezs szerint ez Rmban 325 s 354 kztt trtnt. Valsznleg az si epifnia-nnep addigra mr Keletrl Nyugatra, st Rmba is eljutott. Ez a flttelezs kzenfekv, br nem bizonythat. Mindenesetre az bizonyos, hogy Rmban 336-ban december 25-n nnepeltk Krisztus szletse napjt, st mr elzleg Nagy Konstantin idejben is. Lehetsges, hogy Rmban eleinte mg a rgi epifnia-nnepet tovbbra is megltk eredeti formjban akkor is, mikor az j nnep mr kezdett meghonosodni.

Mi volt az alapja annak, hogy december 25-re esett a vlaszts, amikor az epifnitl fggetlen, kln nnepet vezettek be Krisztus szletse megnneplsre? Elljrban megjegyzem, hogy a december 25-i szletsdtum kiszmtshoz nem az a sok ms, rszben hasonl, alkalmi szmtgats adott indtst, melyekrl mr szltunk, hanem taln csak segtette ezt a fejldst. Sokkal inkbb tekintetbe vehet a negyedik szzad elejn a krisztolgiai krds megfogalmazsa, tovbb az a tny, hogy a pognyoknak december 25-e klnlegesen fontos nnepe volt, melyet a Nap-isten tiszteletre tartottak, s az, hogy Nagy Konstantin csszr tudatosan trekedett a Nap-kultusz s a Krisztus-kultusz sszekapcsolsra.

Elssorban a kvetkezt kell megjegyeznnk: a 325-s nicaeai zsinaton az egyhz kifejezetten eltlte azt a tant, mely szerint Jzus szletsekor nem maga Isten lett emberr. Ezzel egytt minden ms tant is elutastottak, azt is, hogy Jzust csak keresztelsekor adoptlta Isten. A rmai egyhznak klnsen fontos szerepe volt a zsinat dntseiben. rthet, hogy ez a vita egyrszt kedvezett annak, hogy ltalban elterjedjen Krisztus szletsnek nnepe - egyelre a dtum krdstl fggetlenl -, msrszt azonban annak is kedvezett, hogy teolgiailag visszatasztnak talljk (a megfogalmazott dogmatikai hatrozatok kvetkeztben) a szlets nnepnek a keresztels nnepvel val sszekapcsolst ezen cmsz alatt: "megjelens". Nem azt jelenten-e ez, hogy az orthodoxit sszekapcsoljk az eretneksggel? gy magyarzhat teljesen keresztyn theologiai meggondolsok alapjn az a trekvs, hogy Krisztus szletse napjnak kln nnepet szenteljenek, s hogy ott, ahol a rgebbi epifnia-nnepet tartottk, ilyen mdon a szlets nnept az epifnia-nnepetl elvlasszk.

rthet, hogy ppen a rmai egyhz volt azon, hogy a pogny termszet-kultusszal szembelltsa a maga sajtos fny-nnept, Krisztus szletsnek nnept, annak a gyermek Jzusnak nnept, akit Simeon dicsr neke gy ksznttt: "fny, vilgossgul a npeknek". S jra meg jra emlkeztek Mal 3,20-ra: "Flragyog majd az igazsg Napja szmotokra", mely Krisztusrl szl jvendls. Ambrosius, milni pspk egy prdikciban - melyben kifejezetten a pogny s a keresztyn nnepet lltja szembe - azt mondja: "Krisztus a mi j napunk!" Augustinus is utal a pogny december 25-i nnepre, mikor felszltja a keresztyneket, hogy ezen a napon ne a Napot imdjk, mint a pognyok, hanem Azt, Aki a Napot teremtette. St mg Nagy Le ppa is feddi azoknak tvhitt, akik karcsonykor a Nap szletst nneplik Krisztus szletse helyett. Mindenesetre ezek a megnyilvnulsok mutatjk, hogy amikor Krisztus szletsnek nnept december 25-re helyeztk, nem annak a kvetkezmnye volt, hogy az egyhz ne ismerte volna ennek a napnak pogny jelentsgt.

Bizonyosan kzrejtszott azonban Nagy Konstantin csszrnak a Nap-kultuszt s Krisztus-kultuszt egyesteni akar tudatos trekvse is. Ma mr bizonyosnak ltszik, hogy Konstantin nem annyira keresztyn, hanem inkbb tudatos szinkretista volt, vagyis hogy a keresztynsg s a pognysg rtkes elemeinek szintzisre trekedett. Br a keresztynsg volt a legjobban prtolt valls, mert - hla szervezettsgnek - ez a valls a birodalmat leginkbb egyesteni tudta. De Konstantin arra is gondolhatott, hogy ebbe az egysges keretbe a vallsok sokasgt is beleknyszerthetn. Tudatos pognysg elleni harcrl nem is rteslnk, sze- mly szerint pognysgt nem adta fel hallos gyn trtnt megkeresztelkedsig. Termszetesen igyekezett a pognysg megreformlsra, aminek lehetv kellett volna tenni, hogy a pognysgot a keresztynsghez trtse. gy betiltotta a jsls gyakorlst, a privt ldozati kultuszt s a durva, erklcstelen templomi kultuszt. Egsz letben szorgalmazta viszont a Nap-kultuszt. Magt kt szobron is mint Napistent brzoltatta fnyznben, s a talapzatra ezt vsette: "Konstantinnak, a Naphoz hasonlan tndklnek". Biztos, hogy Konstantin tlete volt - hla a meglev Krisztus-nap szimblumnak -, hogy a Nap-kultusz a Krisztus-kultusszal egyesljn.

Ezrt vezette be Konstantin 321-ben a keresztyn rnapjt mint llami heti nyugalomnapjt is, mert ez a nap egybeesett egy Napistennek szentelt nappal. A msodik szzad kzeptl kezdve az egykori "r-napja" helyett el- fordul a "Nap-napja" elnevezs. Teht mr itt, jval elbb sszekapcsoldott a keresztyn dvtrtnetnek (nevezetesen Krisztus feltmadsnak) gondolata - mert hiszen ez a vasrnap keresztyn rtelme - a nap szimbolikval. Ismerve Konstantin szimptijt a Nap-kultusz irnt, megrtjk azt az erlyes keresztyn intzkedst, amivel a keresztyn vasrnapot llami nnepp tette, hogy egyttal szndknak megfelelen a pogny Nap-kultuszt keresztyn formban a keresztynsgbe bevegye.

A vasrnap analgija, mely ppen Konstantin uralkodsa alatt lett hivatalos nnep, szmomra azt teszi valsznv, hogy taln mg Konstantin idejben, de mindenesetre az befolysra tettk Krisztus szletse nnept december 25-re, a nagy Nap-nnepre. Ahogy a Nap-napjval sszektttk Krisztus feltmadst, gy most mr a december 25-vel az szletse is sszekapcsoldott a Nap-nneppel. De az olyan figyelmeztetsek, mint az Augustinus vagy Le Pp nyilvnvalan szksgesek voltak. Mert ez az ersen gykeret vert pogny nnep: "a legyzhetetlen Nap" valjban nem plt le egyszeren, hanem sok szoksban -melyeket most a Krisztus-nnepre vittek t - tartotta magt. gy vlt el a karcsony egy msik keresztyn nneptl, a keresztels nneptl, viszont most egy pogny nnep befolysa al kerlt. Ez a befolys elssorban a karcsonyi szoksokra terjedt ki. Egy szr theologustl tudjuk, hogy a keresztyneknl is szoks volt ezen a napon tzet gyjtani. De az a gondolat, hogy Krisztus a vilg vilgossga, Aki a sttsgben fnylik, s hogy eljvetele a vilg teremtsvel kapcsolatban van, fggetlen a december 25-i nneptl, st elzleg is minden nneptl fggetlenl benne van a keresztynsgben.

 

 
 

Klvin

 

Egyhzkerlet lapja

 

Dunntli Reformtus Lap 2009 - 2015 - Hsz  rs a Gylekezetek letrl

 

 

Reformlta Szent Eklzsik

 

SOMOGYORSZG

 

Somogyi Reformtus Egyhzmegye

Csurgi Csokonai Vitz Mihly Reformtus ltalnos Iskola, Gimnzium Kollgium s Knyvtr

http://www.csvmrg.hu

 

 

Jvendls az els oskolrl a Somogyban

Ht, mzsknak szentelt

     Kies tartomny!
     ly szmkivetve volt
     Nlad minden tudomny?
     Ht csak sertst nevelt-
     Itt a makk s haraszt?
     Ht csak kansznak termett
     A somogysgi paraszt?
     Istenem!
     Senki sem
     Vette szbe,
     Hogy e rszbe
     rva mg Somogy!

Hny j sz lett vadd,
     Hogy nem mveltk?
     Hny polgr bnyikk?
     Hogy jba nem neveltk!
     Dudva lenne a dudvk
     Kzt az anansz:
     Kansz marad akinek
     A nevelje kansz.
     Ht mr, hogy
     A Somogy
     - ily tudatlan,
     Formlatlan,
     Ki a hiba?

Debrecen s Patak
     Messze estenek
     Ide, hol a mzsk
     Nem is esmrtettenek.
     Ami kevs pnz bejtt,
     Kt-hrom pra,
     Nagyobb dologra ment el
     Borra avagy disznra.
     A szegny
     Prlegny
     Vagy bodnrnak,
     Vagy betyrnak,
     Vagy zsivnynak llt.

h, szomor sorsa
     Egy szp megynek!
     Hol a magyar lelkek
     Megvetve hevernek.
     h, nem fj- a szve
     Minden magyarnak,
     Hogy a magyar fiakkal
     Gondolni nem akarnak?
     De tn j
     Oly id,
     Melyben nknk
     A vidknk
     j Hlikon lesz. -

 Csokonai Vitz Mihly
sszes kltemnyei

 

 

ZSOLTROK, DCSRETEK, HALLELUJK

 

Oktatsi Intzmnye

 


 

Nagydobszai gradul 1643.

 

Npszer teolgia

 

Ptor Imre fordtsa: Klvin tanulmny

 

JZUS-film

Lukcs evangliuma szerint ksztett film

 

Klvin 1509-2009

 

Angster - Orgonk

Darny Angster Orgona 1903

 

 

 

2018 - 61 ves lenne!

Honlapokon

  Midn a roncsolt anyagon

  Diadalmas lelked megllt;
  S megnzve btran a hallt
  Hittel, remnnyel gazdagon
  Indult nem fldi takon,
  Egy volt kzs, szent viga- szunk
  A LLEK L: tallkozunk!                 Arany Jnos

DESANYJA

zv Jakab Istvnn Cserveni Ibolya 

12 vi zvegysg   

38 vi gyszols utn, 

2017 mjus 3.-n Hazatrt Teremtjhez. 

Megsznt sirsaitl,  gysztl 

s fjdalmtl.  

lt 84 vet.


Nyugodjk bkben

 

Termszetes, hogy e mappa, a fnykpekkel egytt a honlapokon marad, mindvgig!

 

 

GYERMEKEKNEK

 

V i d e k

 

IFJUSGNAK

 

FELNTTEKNEK

 

Keresztyn ROMA videk

 

1872 - 1945

Istvndi orgona 1872

 

 
Lblc

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!